Ezzel a bejegyzéssel szeretnék minden kedves olvasónak boldog új évet kívánni, és reményeim szerint egy kis segítséget is adni a szilveszteri készülődéshez. Nálunk előszilveszter formájában lezajlott az év végi ünneplés, holnaptól az óév maradék napjait felváltva munkával töltjük a férjemmel, így a klasszikus szilveszteri buli nálunk az idén elmarad. Viszont pár gyors fotót készítettem, mivel az elkészült ételek szerintem igen jól sikerültek.
A fenti cím ugyan hosszú, de a benne szereplő ételek valójában percek alatt elkészülnek, és igazán változatossá tehetnek egy büféasztalt, vagy akár egy szűkebb körű, otthon mozizós szilvesztert is színesebbé tehetnek.
A lencsesaláta a tavalyi nagy kedvenc, a citromos rukkolás nyomdokaiban halad, de ez most meleg, petrezselyemzölddel, kaprival és baconnel van gazdagítva, igazi komfortos darab, akár egy komplett főétkezésnek is megfelel.
A pisztáciás kecskesajtkrémmel töltött aszalt sárgabarack ötlete a Cucina Moderna aktuális számából származik, amit hála a sógornőmnek, ismét van szerencsém forgatni. A recept kis módosításon esett át, de ez szerintem az előnyére vált.
A cookie természetesen a fiatalúr kérésére készült, de ez is gyors, ízletes darab, és hát a gyerekekre is gondolni kell…
A túrókrémmel töltött sonkatekercs eredetileg otthon, az édesapám által beszerzett sváb sonkára lett kitalálva, de most egy egyszerű levegőn szárított szeletelt sonkával is remekül működött. (persze használható hozzá prosciutto crudo is) Ízeiben a túrókrém leginkább a körözöttre hajaz, illetve egészen pontosan a körözöttre, ahogy édesanyám értelmezi. Ő soha nem tett bele juhtúrót, sört és lilahagymát viszont igen, és fura módon ez a kissé bizarr kombináció egészen jól működött. Én a sört nem forszíroztam, és a körözöttnek ehhez az egészen kevéssé autentikus értelmezéséhez egy kevés apróra vágott zöldpaprikát is adtam. Büféasztalra érdemes kisebb tekercseket készíteni, egy-egy szelet sonkát kettévágni és úgy betölteni, viszont ez nálunk most vacsorára készült, így a hosszú szeleteket spirálisan tekertem fel, szerintem szép lett, de ez már igazán ízlés dolga.
A pocornnak is van története: popcorn készítőt kaptam karácsonyra. Bár nem szeretem a kevés célra használható konyhai kütyüket, erre már régóta vágytam, mert a popcornt nagyon szeretem, a serpenyőben pattogtatást viszont annál kevésbé. Természetesen úgy is készíthető, én most viszont igyekszem kihasználni a masinámat (ami egyébként remekül működik, minden popcorn fanatikusnak csak ajánlani tudom!). A fűszeres popcorn sem saját ötlet, Nigella karácsonyi popcornjának mintájára készült, kicsit módosított fűszerezéssel, és igazán nagyon finom darab.
Remélem a fenti összeállítással sikerült segítenem a szilveszteri készülődésben, és még egyszer, boldog új évet kívánok!
Jövőre jövök, első körben a karácsonyi receptekkel.
A lencsét előző este beáztatom, másnap friss, enyhén sós vízben puhára főzöm.
A bacont apróra kockázom, a vöröshagymát, fokhagymát finomra aprítom. Az olívaolajon kisütöm ropogósra a bacont, majd hozzáadom a hagymát, üvegesre sütöm, hozzáadom a fokhagymát, néhány másodperc alatt ezt is megsütöm. A szalonnás keverékhez adom a leszűrt lencsét, összeforrósítom. Végül lehúzom a tűzről és hozzáadom a citromlevet, a finomra reszelt héját, a kaprit (ezt, főleg ha kaprigyümölcsöt használunk, durvára is lehet előtte vágni) a finomra aprított petrezselyemzöldet. Összeforgatom és tálalom, magában vagy vajas pirítóssal.
A lilahagymát finomra aprítom. A vajat megolvasztom, majd hozzáadom a köményt és a hagymát, üvegesre sütöm benne a hagymát. Lehúzom a tűzről, majd belekeverem a pirospaprikát, tejfölt, túrót, összedolgozom, sózom. Ha teljesen kihűlt, hozzáadom az apró kockákra vágott zöldpaprikát is.
A vékony sonkaszeletek szélére kanalazok pár kanál túrókrémet és feltekerem a sonkát.
A lisztet elkeverem a sütőporral, szódabikarbónával, mézeskalács fűszerekkel, majd hozzáadom a többi hozzávalót, a puha vajat, a durvára vágott aszalt vörösáfonyát, a nagyobb kockákra tördelt/vágott étcsokit, az elhabart tojást, nádcukrot, majd összegyúrom.Hűtőben pihentetem nagyjából egy órán át, majd nagyobb diónyi gombócokat gyúrok a tésztából, ezeket ellapítom és sütőpapírral bélelt tepsibe teszem.
Előmelegített sütőben 180C (villanysütő, alsó-felső sütés), 12 perc.
Rácsra szedve hűtöm ki.
Megjegyzés: aki már nagyon unja a karácsonyi hangulatú sütiket, az mézeskalács fűszerek helyett használhatja egy kisebb narancs finomra reszelt héját is.
aszalt sárgabarack pisztáciás kecskesajtkrémmel
Az aszút felforralom egy szélesebb edényben (akkorában, hogy a barackok egy rétegben elférjenek benne), majd lehúzom a tűzről, beleszórom a barackokat és lefedem. Ha a barack magába szívta az aszút, leitatom róla a maradék nedvességet és kettévágom.
A kecskesajtot kikeverem a durvára aprított pisztáciával, finomra aprított bazsalikommal.
A kecskesajtkrémmel megtöltöm a barackokat.
fűszeres popcorn
A kukoricát kipattogtatom, gépben vagy száraz serpenyőben (lefedve, kis láng felett, gyakran rázogatva).
A vajat a római köménnyel megolvasztom, majd lehúzom a tűzről és még forrón belekeverem a cukrot, sót, a maradék fűszereket.
A kész popcornt összeforgatom a fűszeres vajjal.
Először is, egy kicsit megkésve, de boldog, békés karácsonyt kívánok minden kedves olvasónak. Tehát az ünnep nálunk elég speciálisan alakul, Csipi beteg, tegnap átlag 40 C volt a hőmérséklete, ez kicsit visszavesz az ünnepi hangulatból. Priznicből nézni a karácsonyfát valahogy nem az igazi. Mérsékelt jókedvre csak a Lego vonat, a saját (baba)fényképezőgép és az alábbi két édesség derítette.
A robbanócukros trüffel egyébként akusztikus élménynek sem utolsó, tegnap Férjjel versenyt sercegtünk miatta a karácsonyfa díszítése közben. A liofilizált cseresznye nem kötelező elem, én cseresznyés robbanócukrot használtam, ezért került ez bele, de igazából remekül működhet például a trópusi gyümölcsös robbanócukor egy reszelt narancshéj-fahéj(-csili) kombinációval, illetve az az igazság, hogy a robbanócukor saját íze elég kevéssé dominál, így szabadon lehet variálni a fűszereket a trüffelben.
A vajat megolvasztjuk, a tojásokat elhabarjuk, a lisztet elkeverjük a sütőporral, szódabikarbónával. A hozzávalókat összegyúrjuk, a tésztát hűtőben pihentetjük pár órát, diónyi gombócokat formázunk a tésztából, ezeket ellapítjuk, sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, egymástól kissé távolabb.
180°C, 8-10 perc, villanysütő, alsó-felső sütés.
Rácson hűtjük ki.
A csokit a tejszínnel, porcukorral, vajjal megolvasztom, hozzákeverem a mozsárban kissé megtört liofilizált cseresznyét. Szobahőmérsékleten hagyom kihűlni, ezután hozzákeverem a robbanócukrot is.
Hűtőben kidermesztem, majd diónyi gombócokat formázok a masszából, amiket kakaóporba hempergetek, majd papírkapszlikba rakosgatok. A dermesztéshez pár információ: vagy 1-2 órán át hagyjuk a hűtőben a masszát, amíg épp csak formázhatóra hűl, vagy ha egy éjszakára marad ott, akkor érdemes lapos alutálcába egyengetni, és formázás előtt nagyjából trüffel méretű kockákra vágni, így viszonylag könnyen gombóc(szerű) képleteket kapunk belőlük. Hűtőben eléggé megszilárdul a massza, így szépen csak akkor lenne formázható, ha kézzel hosszasan hengergetnénk, ettől átmelegszik a trüffel masszája és a robbanócukor idő előtt felrobban.
Az elkészült tüffeleket hűtőben tárolom.
A megváltozott körülményekre való tekintettel az ünnepi menünk is másképp alakult, így szenteste ez a leves került az asztalra, bár nem igazán ünnepi fogásnak terveztem. Mindenesetre nagyon gyorsan elkészül és igazán nagyon finom. Édesköményt én most az Aldiban kaptam hozzá, igen jó minőségben.
- 2 kisebb édesköménygumó (~40 dkg)
- 2 körte (~50 dkg)
- 1 fej vöröshagyma
- 1 liter zöldség alaplé*
- 5 dkg blansírozott mandula
- 1 ek vaj
- 1 tk édesköménymag
- 1 dl száraz fehérbor
- 1 dl tejszín
A vajon üvegesre sütöm a hagymát és a mozsárban porrá tört édesköménymagot. Felöntöm a borral, beforralom, majd felöntöm az alaplével, hozzáadom a felkockázott édesköménygumót és a meghámozott, magházától megszabadított, felkockázott körtét, sózom, ízlés szerint. Fedő alatt addig főzöm, amíg a zöldségek épp csak megpuhulnak. Hozzáadom a száraz serpenyőben megpirított mandulát, tejszínt, összeforralom, majd botmixerrel pürésítem.
Tálalásnál lehet a tetejét blansírozott, szeletelt, pirított mandulával díszíteni, illetve kerülhet rá az édeskömény finomra aprított zsenge zöldjéből is.
*zöldség alaplé: 1,2 liter vízbe 2 szál répa, 4 szál angolzeller, 1 fej vöröshagyma, 2-3 babérlevél. A zöldségeket kevés sóval puhára főzzük, majd leszűrjük a levet.
Gasztroajándék kategória megint, így karácsony előtt, az utolsó percben, még utoljára. Van előnye is annak, ha az ember rokonai, barátai nem olvasnak blogokat és semmi pénzért nem hajlandóak közelebbi kapcsolatba kerülni a facebookkal sem, így szépen mindent posztolhatok még az ünnepek előtt. Csak nehogy épp most változtassanak ezen a hozzáállásukon.
Elsőként a fűszersók, két sima, két fordított. A fűszersó szerintem egy dekoratív sóőrlőben igazán szép ajándék azoknak, akik szeretnek a konyhában tevékenykedni. Sóőrlő nélkül, házi használatra is működnek persze, csak ilyenkor a hozzávalókat porrá kell őrölni a sóhoz keverés előtt. Az első két fűszersó a legkonzervatívabb nagymamáknak is bejöhet, a második kettő viszont igazán különleges, én nagyon szeretem, de talán egy kis vállalkozó kedv szükségeltetik hozzájuk. Viszont a végeredmény megéri.
A provence-i fűszerkeverék nyomdokaiban haladva készült ez az összeállítás, főként édesanyám kérésére.
A hozzávalókat összekeverjük, sódarálóba töltjük.
Natúr húsokhoz, steakhez kedvenc fűszerkeverékem, amit talán túlzás is annak nevezni, de tény, hogy nagyon praktikus és nagyon finom.
Aztán a kicsit különlegesebbek.
Egyik kedvencem, nagyon finom, meleg ízt ad a húsoknak, zöldségeknek, gyakran használom, akár önmagában is. Bár elsőre talán kicsit furán hangzik, de elszántabbaknak érdemes kipróbálni, kacsához, főleg hízott kacsamájhoz, libamájhoz, sütőtökhöz és csicsókához is nagyon finom.
A vaníliarudat félbevágom, a magjait kikaparom és összeforgatom a sóval. A vaníliarudat abba az üvegbe teszem, amibe a sót is töltöm. Lezárom. Kész.
A következő összeállítás pedig például natúr csirkemellet tud feldobni nagyon, de rizottót is ízesítettem már vele, teljes sikerrel.
A hozzávalókat elkeverem, sódarálóba töltöm.
A fűszersók után két fűszerkeverék, az első kicsit orientális, de épp ezért az egyik kedvencem. Főként gazdag ragukhoz használom, remek ízt vad a csirkéből, bárányból, nyúlból készült ételeknek.
A fűszereket mozsárban vagy elektromos kávédarálóban megőrölöm, majd jól záródó üvegcsébe teszem.
Borsdarálóba is kerülhet, akkor előtte a nagyobb darabos fűszereket (szerecsendióvirág, fahéj, szegfűbors) mozsárban durvára törjük, majd összekeverjük a többi fűszerrel és borsdarálóba töltjük.
Végül a mézeskalács fűszerkeverék, házilag kivitelezve. Ez szerintem nem csak karácsony tájékán jön jól, hanem remekül passzol a téli almás, sütőtökös, mézes édességekhez is.
A hozzávalók közül a szemes fűszereket mozsárban vagy kávédarálóban megőrölöm, a szerecsendiót lereszelem, majd összekeverem a fűszereket.
Pici csalás azért van a címben, mivel ezek nem mind ajándékba, hanem inkább házi felhasználásra készültek, de igazából s.k. karácsonyi gasztroajándéknak is kitűnőek. Mindegyik percek alatt elkészül, és mégis különleges a végeredmény.
A fűszeres almalikőr nálunk leginkább a szenteste előkészületeit hivatott megkönnyíteni, a narancsos szirup pedig a kisfiam nagy kedvence palacsintára, sőt, ha nem figyelünk eléggé, akkor akár önmagában is (bár itt őszintén el kell mondanom: engem az íze leginkább egy kanalas orvosságra emlékeztet, de valamiért az aprónép odáig van érte meg vissza…).
A mézes csemege sok karácsonyi vásárban felbukkan, de otthon is könnyen (és sokkal gazdaságosabban) elkészíthető, látványos ajándék. Én még egy kis rozmaringot is adtam hozzá, hogy izgalmasabb legyen az íze, a mazsolaszemeket pedig aszúban puhítottam, mert hát karácsony van mégiscsak.
A balzsamecet szintén egy kedvenc kombináció, a Vom Vassban kapható datolyabalzsam után született, a házi változat természetesen nem ugyanolyan, de nagyon finom, és egy kevés rozmaring itt is nagyon jól kikerekíti az ízeket. Klasszikus előételként, vékony prosciutto crudoba tekert, olívaolajjal meglocsolt bébimozzarellák marinálására ideális.
A mazsolás, kakaós dióvaj ismét a gyerekeknek kedvez, bár pirított kalácsra kenve azért elég ünnepi reggeli kerekedhet ebből is.
Az almalevet a fűszerekkel és a mézzel felforralom, majd legalább 10 percig nagy láng fölött forralom. Ezután kihűtöm, átszűröm, elkeverem az alkohollal, majd üvegekbe öntöm.
Magában is finom, de forró, mondjuk gyömbéres gyümölcsteába öntve az igazi.
A hozzávalókat felforralom egy szélesebb edényben (így hamarabb elkészül), majd kb 10 percig nagy láng fölött főzöm, amíg sziruposra sűrűsödik. Ha kihűlt, átszűröm, üvegekbe töltöm.
Az olajos magvakat száraz serpenyőben enyhén megpirítjuk, kihűtjük.
Az aszút felforraljuk, a mazsolára öntjük, folpackkal lefedjük és időnként összerázzuk a tálat, amíg a mazsola az aszút magába szívja. A mazsoláról leitatjuk a nedvességet, megszárítjuk a felületét.
A megmosott, leszárított rozmaringot sterilizált befőttesüvegbe tesszük (lehetőleg a falhoz tapasztva), majd az üveget feltöltjük a mazsola, dió, mandula keverékével. Ezután az üveget óvatosan feltöltjük annyi mézzel, ami a gyümölcsöket ellepi.
A hozzávalókat összeturmixoljuk, összeforraljuk, majd finom szűrőn üvegbe szűrjük.
A diót szárazon megpirítjuk. Még melegen késes robotgépben vagy turmixgépben darálni kezdjük a kakóval és fahéjjal együtt. 5-10 perc alatt krémessé válik egyéb hozzávaló nélkül is, de ha mégis szükséges, 1-2 evőkanálnyi dióolajat is adhatunk hozzá. Amikor már krémes, hozzáadjuk a juharszirupot is. Végül hozzákeverjük a durvára vágott mazsolát is, de ezt már kanállal, nem aprítógéppel.
Sterilizált befőttesüvegekbe töltjük.
Tipp: a juharszirup mennyiségét ízlés szerint növelni is lehet, és ha felnőtteknek készül, akkor a mazsolát felhasználás előtt be lehet áztatni egy-két kanál brandybe is.
Két sós ajándék, ami nálunk ugyan nem ajándékba, hanem házi felhasználásra készült, de igazából pár perc alatt összeállítható, karácsonyi ajándéknak sem utolsó finomságok következnek. A kesukrém a földimogyoróvaj mintájára készült, izgalmas fűszerekkel gazdagítva, és pirított lepénykenyérrel, tortilla chipsszel igazán isteni, de húshoz, szószokba is kiváló lehet. A pácolt feta pedig akár vendégváró falatkaként is működik, koktélnyársakra tűzve pár szemmel a mellette lévő aszalt paradicsomból, datolyából, de pirítósra halmozva is nagyon finom. A fetának jót tesz, ha néhány napig hűtőben pihen, a kesukrém viszont azonnal fogyasztható, tehát a karácsonyi hajrában is még gond nélkül elkészülhet.
A földimogyoró olajban átforrósítom a curry fűszereket, majd elkeverem a kesudióval, cukorral.
Késes robotgépben addig darálom, amíg krémes nem lesz.
Sterilizált üvegekbe töltöm.
A fetát két centis kockákra vágom. Az aszalt paradicsomot, datolyát centis-félcentis darabokra vágom. Egy sterilizált befőttesüvegbe teszem a megmosott, leszárított rozmaring ágakat, majd belerétegezem a fetát, aszalt paradicsomot, datolyát. Annyi olívaolajat töltök rá, amennyi ellepi. Pár napig hűtőben érlelem felhasználás előtt.
Ezek a sós fánkok pedig a Kifőztük Karácsonyi adománygyűjtő számába készültek.
Igazán könnyen elkészíthető, látványos előétel, ami akár sör vagy borkorcsolyaként is kiválóan működhet, de ha apró, egy falatnyi fánkokat készítünk, ideális lehet egy karácsonyi svédasztalra is.
- Hozzávalók:
- a tésztához:
- 2,5 dl víz
- 5 dkg vaj
- 18 dkg finomliszt
- 1 kk só
- 4 tojás
- a krémhez:
- 40 dkg tejszínes krémsajt (Philadelphia típusú)
- 10 dkg füstölt lazac
- 3 púpos evőkanálnyi kapribogyó
- 1 citrom finomra reszelt héja és fél citrom leve
A vizet a vajjal felforraljuk, majd állandó kevergetés mellet beleszórjuk a lisztet. Addig kevergetjük kis láng felett, amíg a tészta egynemű, sima lesz, és szépen, egy gombócba állva elválik az edény aljától. Lehúzzuk a tűzről, majd ha már csak langyos, egyenként hozzádolgozzuk a tojásokat is. A tésztából mogyorónyi (a falatnyi fánkokhoz) vagy diónyi (a nagyobbakhoz) golyókat formázunk enyhén vizes kézzel, majd sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, egymástól tisztes távolságra, mert nagyon meg fognak nőni sülés közben. Ennyi tésztából egy nagy tepsire való mennyiség lesz.
Előmelegített sütőben 200°C fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 20 percig sülnek a kisebb, 30 percig a nagyobb méretű fánkok. Akkor jó a tészta, ha szépen felfúvódott, megnőtt, kirepedezett és sötét aranyszínű.
A lazacot finomra, darált hús méretűre aprítjuk késsel (vagy blenderrel), a kapribogyót szintén apróra vágjuk, majd belekeverjük a tejszínes krémsajtba a citrom finomra reszelt héjával és levével együtt.
A kihűlt fánkokat éles késsel kettévágjuk, majd betöltjük a krémmel.
Nana, a Vegasztrománia blog írója az aktuális VKF! témájának a húsmentes ételeket, mellé pedig egy történetet választott, ki, miért, hogyan, hányszor vált vegává, akár egy rövid időre is.
Nos, én nem vagyok vega, nehéz lenne letagadnom. Olyan családban nőttem fel, ahol minden nap, szinte minden étkezésre hús készült valamilyen formában, és én ezzel az ellátással teljesen meg is voltam elégedve. Bár városban éltünk, nagymamám még tanyán nőtt fel, a gazdálkodástól sosem tudott elszakadni, így mi neveltük az állatokat, a húsuk pedig gyakran került az asztalra. Szerettem én a zöldségeket, gyümölcsöket, de csak köretnek. Ez eddig nem egy vega történet.
Aztán ahogy felnőttem, választott szakmám miatt egyre többet foglalkoztam az egészséges táplálkozással, annak az egészségi állapotra gyakorolt hatásával, és amit tanultam, igyekeztem a konyhában is hasznosítani. Majd megismerkedtem a férjemmel, aki azon túl, hogy imádja a zöldségeket, veleszületett anyagcsere betegséggel is rendelkezik, amit a gyógyszeres kezelés mellett diétával is igyekszünk karbantartani. Mellette a főzés még inkább más irányt vett. Ezután már nem volt mindennapos nálunk a hús, a zsírosabb ételek is elmaradtak, még tudatosabban kezdtem főzni, egyre több zöldséget, gabonát, gyümölcsöt használtam. A húsról lemondani persze nem tudtunk, nem is akartunk teljesen, inkább azt az utat választottuk, hogy hetente 3-4 alkalommal készül csak belőle étel, és igyekszünk mindig jó minőségű, megfelelő körülmények között tartott állatok húsát felhasználni. A házi disznótorok továbbra is megmaradtak, mi töltjük, füstöljük a kolbászt, újabban már a bárányt is mi vágjuk, de a hét nagyobbik részében bizony húsmentes étel kerül az asztalra. Cserébe a kisfiam imádja a zöldségeket, a főzelékek a kedvencei, csak igazán jó minőségű húsból hajlandó enni, a férjem vizsgálati eredményei pedig jó ideje már a kívánt tartományokban mozognak.
Ez a történet. Most pedig az étel. Szerintem zöldségekből főzni nagyon izgalmas dolog. Rengeteg íz van bennük, bátran kombinálhatóak egymással, fűszerekkel, tejtermékekkel. Ez az étel például most a kisfiam egyik kedvenc alapanyagából készült, karfiolból, amit kókusztejjel, fűszerekkel és kesudióval gazdagítottam. Nagyon finom, egyszerűen elkészül, és egyáltalán nem volt hiányérzetünk a vacsora után.
Egy magas falú, szélesebb edényben az olívaolajon üvegesre sütöm a hagymát, majd hozzáadom a garam masalat és átpirítom. Hozzáadom az apró rózsákra szedett karfiolt, majd felöntöm a zöldséglével és fedő alatt roppanósra párolom.
Leveszem a fedőt, nagy láng fölött beforralom a zöldséglét a karfiol alatt, hozzákeverem a kesudiót, felöntöm a kókusztejjel, összeforralom.
Párol jázminrizzsel tálalom, és ha akad otthon friss korianderzöld, kerülhet az is a tetejére, de anélkül is finom.
Aztán egy leves, bár itt kicsit könnyebb a dolog , hiszen a zöldségekből készülő levesek nem mennek ritkaságszámba a húsevő családok asztalán sem. Csicseriborsó és burgonya az alap, ezektől lesz krémes, gazdag textúrájú a leves, a fűszerek pedig itt is karakteressé teszik a végeredményt.
A csicseriborsót előző nap átmosom, beáztatom, másnap átöblítem és a zöldség alaplében megfőzöm. Közben a keletkező habot leszedem. Leszűröm, és a főzőlevet is félreteszem.
A hagymát felkockázom, a koriandert, római köményt mozsárban porrá őrölöm, majd az olívaolajon megpirítom a fűszereket. Ha illatozni kezdenek, hozzáadom a hagymát, és üvegesre sütöm. Felöntöm a csicseriborsó főzőlevével, és még annyi vízzel, hogy az összes folyadék 1 liternyi legyen. Hozzáadom a megpuhult csicseriborsót, a felkockázott krumplit, a lereszelt gyömbér kinyomkodott levét, majd fedő alatt addig főzöm, amíg a krumpli megpuhul.
Végül botmixerrel pürésítem a levest és hozzákeverem a joghurtot is.
A tetejére kerülhet finomra aprított korianderzöld vagy petrezselyemzöld is, de anélkül is finom.
*zöldség alaplé: 1,2 liter vízbe 2 szál répa, 4 szál angolzeller, 1 fej vöröshagyma, 2-3 babérlevél. A zöldségeket kevés sóval puhára főzzük, majd leszűrjük a levet.
**A garam masala készen beszerezhető fűszerkeverék, keleti fűszerboltok általában tartják, de házilag is elkészíthető az ezen a linken található recept alapján. Én egy kicsit változtattam az arányokon, ha nem jutok el a kedvenc fűszerboltomba, így készítem:
A hozzávalókat száraz serpenyőben, kis láng fölött enyhén megpirítjuk amíg illatozni kezdenek, majd lehúzzuk a tűzről, kihűtjük és porrá őröljük. Elektromos kávédarálóval, kis adagokban a legegyszerűbb.
Sok garam masala keverék recept tartalmaz babérlevelet is, szintén porrá őrölve, szárazon pirítva, és szárított, őrölt gyömbért is, ezt is lehet hozzá adni ízlés szerint.
Volt a flatcat facebook oldalán egy játék, amit végül Gabriella nyert meg, és a három felajánlott nyeremény közül ő a csatni+lekvár+pesto összeállítást választotta. Ezek most neki készültek, illetve hát némi “fölösleges” mennyiség azért maradt belőlük itthon is, de mivel közeledik a karácsony, úgy gondoltam, megosztom a recepteket, hiszen kiváló gasztroajándék is válhat belőlük. A lekvár finom, fűszeres, nemcsak ajándékba, de a karácsonyi reggeli kalácshoz is nagyszerű lehet, a fűszeres csatni pedig remek kísérője lehet a karácsonyi pulykának, akár hidegen, akár melegen fogyasztjuk azt. A pesto pedig remekül jöhet a karácsony előtti készülődésben, ha egy gyors vacsorára épp csak egy gyors tésztára van idő.
Kis kiegészítés a receptekhez: a csatni készítése közben elfogyott a citrom, vagyis a kívánt savanykás ízhez az itthoni állománynál kettővel többre lett volna szükségem, de a receptet már a korrigált mennyiséggel írtam me, így az elég pikáns, édes-savanykás lesz. A csipkebogyó pedig nálam herbáriából származó szárított volt, da aki teheti, nyugodtan használjon hozzá saját szüretelésű gyümölcsöt. Ekkor egy kicsit több kellhet majd belőle, hiszen annak magasabb a víztartalma, de nagyjából 5 dkg elegendő lehet.
Az almát, körtét meghámozzuk, feldaraboljuk, majd a mézzel, fűszerekkel, durvára vágott mazsolával és a citrom levével és fél pohár vízzel feltesszük főni. Ekkora mennyiséget én egy magasabb falú, széles serpenyőben főzök, ebben hamar elkészül. Amikor már sűrűsödik a lekvár, érdemes gyakrabban kevergetni, majd ha kész (ez nagy lángon tényleg csak nagyjából 15-20 perc), akkor sterilizált üvegekbe szedem még forrón.
A levegőt kiütögetem a lekvárból amennyire csak lehet, majd a tetejét lezárom két réteg celofánnal és egy csavaros tetővel. Aki úgy biztosabbnak érzi, és hosszabb távra szánja a lekvárt, a két réteg celofán közé tehet késhegynyi szalicilt is.
Az üvegeket egy pillanatra a fejükre állítom, majd visszafordítva, talpukkal lefelé dunsztba kerülnek egy napra.
Az almát, birsalmát meghámozom, felkockázom, majd a finomra aprított lilahagymával, a késsel nagyjából durvára aprított csipkebogyóval, a meghámozott, lereszelt gyömbér kinyomkodott levével, a mozsárban porrá tört koriandermaggal, finomra aprított csilivel, és a többi, egészben hagyott fűszerekkel, sóval egy széles, magas falú serpenyőbe teszem. Felöntöm a citrom levével és egy fél pohár vízzel, majd nagy láng felett addig főzöm, amíg a gyümölcsök megpuhulnak és az egész lekvár sűrűségűvé válik (ez nagyjából 20 perc). Amikor már sűrűsödik, gyakran kevergetve főzöm készre. A gyümölcsöket krumplinyomóval vagy habverővel szétnyomkodom a végén, az egész fűszereket kiszedem, de úgy a legfinomabb, ha maradnak benne nagyobb darabok is.
Sterilizált üvegekbe töltöm, miután kihűlt hűtőben tárolom.
Ha ajándékba, hosszabb távra készül, lehet ezt is tartósítani, a lekvárnál leírt celofános-szaliciles-dunsztolós módszerrel.
aszalt paradicsomos diós pesto friss kecskesajttal, rozmaringgal
A diót száraz srepenyőben kissé megpirítom, ha kihűlt, a héját ledörzsölöm.
A rozmaringot kevés olajjal mozsárban szétdörzsölöm. Az feldarabolt aszalt paradicsomot, diót, rozmaringos olajat és a többi olajat, kecskesajtot botmixerrel pépesítem.
Kis, sterilizált üvegbe töltöm, e tetejét kevés olívaolajjal zárom le.
Mivel friss típúsú sajtból készül, hűtőben tárolható.
Az aszalt paradicsomról pár szó: ha olajban eltett paradicsomot használunk hozzá, akkot a súly alapos lecsöpögtetés utánra vonatkozik, és ilyenkor, ha jó minőségű olívaolajban volt eltéve a paradicsom, akkor annak az olaja is használható a pestohoz.
Tudom, kicsit megszaporodtak a marhahúsos bejegyzések a blogon az utóbbi időben, de remélem, még nem unalmas. Az ok egyszerű, azon túl, hogy finom, igazi téli, laktató egytálételek készülhetnek marhából, amiket akár kiadósabb mennyiségben is könnyű elkészíteni.
A bejegyzés másik apropója pedig a sör. Ez ugyanis házi sör, nevezetesen az “Új asszony söre” nevet kapta a keresztségben, és az öcsém főzte. Mert bizony az öcsém a harmadik emeleti apró kis lakásukban egy ideje sörfőzésre, palackozásra adta a fejét, ráadásul mostanra már egész profi módon műveli. Egy ideje már szeretném rávenni, hogy írjon róla a blogra egy bejegyzést, hátha más is kedvet kap a házi sörfőzéshez, szerintem nagyon izgalmas dolog. Persze a recept működik nem házi főzésű sörrel is, ráadásul én most pont egybúzasört használtam hozzá, ami az öcsém szerint szentségtörés, de az az igazság, hogy remekül működött vele a ragu. A sörről még annyit, hogy érdemes édeskés barnasörrel megpróbálni, de ha világos sört használunk, szerintem jobb abúza, mint a pilseni típusú kesernyés fajta.
A lencsét előző este beáztatom, másnap enyhén sós vízben puhára főzöm, leszűröm.
A marhahúst nagyjából két centis kockákra vágom, megszórom és összeforgatom a liszttel, a hagymát finomra aprítom. A bacont apró kockákra vágom, majd az olívaolajon ropogósra sütöm. Hozzáadom a hagymát, üvegesre sütöm, majd megy hozzá a hús, a meghámozott, kés pengéjével meglapított fokhagyma, és nagyobb láng fölött kevergetve, rázogatva addig sütöm, amíg kicsit megpirul. Felöntöm a sörrel, hozzáadom a mustárt, rozmaringot, a meghámozott, félbevágott zellert, sózom, majd kis láng fölött addig főzöm, amíg a hús megpuhul. Ha szükséges, lehet alatta pótolni a folyadékot vízzel.
Amikor a hús megpuhult, kiegészítem alatta a szaftot, ha szüskéges, majd hozzáadom a lencsét, és összeforralom.