Az új év nagyon sok változást hozott nekünk, hogy ezek jók vagy rosszak, az nem egyértelmű, és valószínűleg csak utólag fog kiderülni. Mindenesetre Csipi hétfőtől bölcsis lesz, én meg visszamegyek dolgozni hamarosan. Nem örömkönnyek között született a döntés, de azt sem állítom, hogy nem hiányzik már a munka.
A többit meg majd meglátjuk, és itt persze elsősorban a blogra gondolok. A tendencia mindenesetre az, hogy egyre kevesebb a szabadidőm (és ez várhatóan rohamosan csökkenni fog a munkába állásommal), és ha van néhány szabad percem, akkor inkább az új szakmai protokollokat tanulom, nem a recepteket jegyzetelem. Én azt hiszem, mindenki egyetért velem abban hogy ez így is van rendjén. Viszont azt sem mondhatom, hogy nem hiányzik a fotózás, a blog vezetése, csak már nem rohanok rögtön a fényképezőgépért meg a jegyzetfüzetemért, ha valami jól sikerült és még nincs fent a blogon, és talán jobb is ez így. De egészen megszerettem már ezt a lapos macskát, és hiányozna ha nem tudnám folytatni, szóval majd igyekszem összekapni magam egy kicsit.
Mivel mostanában a húsz perc alatt összedobható finom és izgalmas vacsorákban szerzek egyre nagyobb jártasságot, így most is egy ilyen recept következik. A sütőtök szezon végén még had tobzódjunk egy kicsit.
A salottát nagyon finomra aprítom, a sütőtököt félcentisre kockázom. A vajon üvegesre sütöm a hagymát, majd hozzáadom a sütőtököt is, sózom és kis láng felett időnként megkeverve puhára párolom (ha úgy látjuk, hogy le akar égni, önthetünk alá egy kevés vizet, de ez teflonban készítve nem szükséges). Ha már puha a tök, hozzáadom a tejszínt, rámorzsolom a kéksajtot, reszelek rá szerecsendiót, összeforralom, majd összetöröm és krémesre keverem.
Közben kifőzöm a tésztát bő, sós vízben és száraz serpenyőben megpirítom a diót.
A leszűrt tésztát összeforgatom a mártással (ha azt nagyon sűrűnek találnánk, hígítsuk egy kevéssel a tészta főzővizéből), a megmosott, megszárított rukkolával, tányérokba szedem, a tetejét pedig meglocsolom dióolajjal és megszórom a durvára vágott dióval.
Boldog új évet kívánok Nektek! S remélem a sok teendő ellenére majd alkalmanként olvashatunk Rólad / Tőled újdonságokat itt ;)
A lapos macska nekem is hiányozna, szóval remélem, marad azért egy pici idő a blogra. A változások pedig biztosan jókat hoznak majd.:)
Boldog új évet! Bizony hiányozna, így én is remélem, hogy időnként azért majd jelentkezel. :)
Sok sikert a visszatéréshez a munka világába! Nekem négy éve az volt a legnehezebb, hogy a gyerektől el kellett szakadni szinte egész napra, de lassan belerázódtunk az új rendbe.
Kicsit nehezen esett le a lapos macska :) Ezek szerint maradtok itthon? (vagy rosszul gondolom?) Jó lenne, ha a receptek mellett néha azért küldenél egy kis helyzetjelentést a családról is :)
Csatlakozom az előttem szólókhoz, és kiegészíteném egy kis bíztatással. :)
Én sem szivesen adtam Szilcsit bölcsibe, de mivel (piszok mód) nem sajnáltam, hamar beszokott sírás nélkül. Ráadásul nagyon megszerette. :) Barátokat szerzett és kedvelte a gondozóit is! :) Szóval remélem Te is úgy fogsz járni, hogy Tomi majd követelőzik “Bölcsibe akarok menni” :)
Beatbull, nagyon köszönöm, én is boldog új évet kívánok Neked! :) Igyekszem majd időt szakítani mindenre, nagyon hozzám nőtt már ez az egész, nehéz lenni lemondani róla. :)
Frau Paprika, köszönöm és remélem igazad lesz a változásokkal kapcsolatban! A bloggal pedig majd igyekszem. :)
Chriesi, boldog új évet kívánok én is! :) Egyelőre egy hónapig még félig-meddig itthon vagyok amíg tart a beszoktatás a bölcsibe, addig fogok írogatni, utána pedig megpróbálom jobban beosztani az időmet, hátha sikerül. :)
Családi tűzhely, köszönöm a biztatást. Most egyelőre még nem tudom elképzelni hogy milyen lehet Csipinek nélkülem, nekem meg nélküle ellenni egy egész napig, nagyon összenőttünk az utóbbi két évben. Jó bölcsődébe kerül és már első alkalommal bevetette magát a játékok közé, nagyon élvezte, de nyilván félóra más mint egy egész nap… Persze biztos élvezni fogja és nekem valószínűleg jobban fog majd hiányozni mint én neki. :)
Lúdanyó, de végül csak leesett, ez a lényeg. :))) Csak egyelőre itthon, de nem mennek olyan gyorsan a dolgok, mint szeretnénk. Viszont addig is én visszamegyek dolgozni, praktikus okokból. Igyekszem majd a helyzetjelentésekkel is. :)
Jenis, remélem igazad lesz! Élvezni nagyon élvezi hogy gyerekek között lehet, tengernyi játékkal, csak azt nem tudom mi lesz ha rájön, én nem maradok ott vele. Meg hogy azt eszi amit kap és akkor amikor adják. És hogy ebéd után van az alvás és nem akkor amikor ő gondolja, meg hasonló dolgok. De hát több gyerek túlélte már a bölcsődét, vélhetően Tamásnak is menni fog, és ki tudja, hátha majd élvezi is. :)
Örülök, hogy újra jelentkeztél! Ne aggódj, Tamás hamar belerázódik majd a bölcsis életbe! Anna azonnal beleszeretett (igaz, ő csak délig van)… És tényleg, az a legfontosabb, hogy ne aggódj! Ha Gyerek látja rajtad, hogy biztos vagy magadban, és meg vagy győződve arról, hogy jó kezekbe kerül, akkor ő is biztonságban érzi majd magát.
Jelentkezz minél többször! Szívesen olvaslak.
Bármennyire hihetetlen – vagy inkább bosszantó – hogy a gyerekek közösségbe kerülve milyen gond nélkül elfogadják azokat a kereteket, amit egyszerűen azért muszáj betartani, mert 10 gyerek nem alhat/ehet például abszolút változatos időpontban. Pontosan tudják, hogy ki az akinél engedményeket lehet kicsikarni.. A szülőknél.:)
A kaja gond lehet ha megszokta már az otthoni ízeket, viszont az enyémeim ott is kettő helyett ettek… Csak azt nem ették meg amit itthon se.
Sajnálom, hogy ritkábban… De döntést kellett hozni, így megértem. Sok sikert! Azért reménykedem, hogy minden jól alakul – itt is ; )
Gabah, köszönöm amit írtál, nagyon jól esett. :) Néha nekem is az az érzésem, hogy engem jobban meg fog viselni, mint őt. A gyerekek meg a játékok halomban igazából nagyon bejött neki, remélem ez így is marad. Persze nálunk délutánig kell maradni, így egy kicsit nehezebb lesz. Nekem biztosan.
Piszke, köszi a biztatást! :) Az evés rész az érdekes lesz, mi most úgy állunk, hogy futok utána a tányérral és igyekszem a szájába lapátolni valami normális kaját amikor éppen ráér a játék közben. Most megint rossz az evőkéje, ha ezt nem csinálom képes nem enni semmit egész nap. Illetve ez nem igaz, uborkát meg nyers hagymát azt minden mennyiségben. Végül is ez jobb mint a keksz…
Peel, köszi. :) Majd azért igyekszem karban tartatni a blogot is. :)
Ma erre esett a választás. Nálam nokedlival készült és kéksajt + tejszín helyett túró és füstölt sajt ment bele. Így is fincsi volt, de azért kéksajttal is elkészül.
Peel, örülök hogy ízlett, bár a végeredmény már csak kevés ponton csatlakozik az eredeti recpthez, de remekül hangzik! :)))
Jajjj, hát az ihlet, tudod, az neked kevés??? : DD
:))) Ó, nem, dehogy, és büszke is vagyok magamra ilyenkor nagyon! :)
2011. január 11., kedd