Nagyon jó ötlet ez a házi (ál)kekszmorzsa, erre még nekem is lesz időm :)

Lúdanyó, örülök hogy tetszik! :) Igen, haladósabb, mint megsütni a kekszet, aztán meg összetörni. :) Bár időnként kavargatni kell, de egy mosogatás alatt elkészült, szóval ez nem is igazi időkiesés. :)

Szuper ötlet!
Nem vagyok zabpehelyrajongó, de ez a “finomra hengerelt” állag nagyon kíváncsivá tett, mindenképp ki fogom próbálni! Kell bele ezután egyáltalán liszt? Lehet, hogy durvább morzsa szép kontrasztot eredményezne a krémsajttal Tegyünk bele valami alkoholba áztatott, nagyon felaprózott/pürésített? aszalt gyümölcsöt vagy csonthéjast? Jaj, Gabi, ezzel is úgy fogok járni, mint a kecskesajtos témval: nem hagy majd aludni, és mehetek zabpehelyért a szomszéd városig…;-)

Gaba, örülök hogy ennyire tetszik! :)))
Azért került bele a liszt, mert önmagában a zabpehely nekem túlságosan müzlis hatást kelt. Ez egyébként egy olyan morzsa, mint a crumble tetején lévő, csak a sok kavargatás miatt pergősebb. Szerintem finom. :)
A gondolatmenet tetszik, mi télen egy hasonló pohárkrémen éltünk, abban aszalt vörösáfonya és pirított dió volt grappával készült diólikőrbe áztatva (ebből egy szégyenletesen nagy üveg készült karácsony környékén és mind elfogyott január végére…. :))) ), csak a krém ott mascarpones volt. De nagyon jó ötlet ezt is felturbózni ilyen módon! Most nekem meg az ugrott be, a hogy a férjem kedvenc cheesecake változata a narancsos-gránátalmás, hogy azt esetleg ilyen módon továbbfűzni… Köszönöm az ötletet! :))) El fogunk mi ebben a témában veszni ind a ketten… :)))

Szuper lett! Megcsinàltam lime-mal, kiwivel és fenyőmaggal a tetején, tejszín nélkül azzal a bizonyos tejföllel… A zabpehelymorzsába nem raktam lisztet, sima, házi, levegős-könnyű kenyérből készült “kenyérpihét” adtam hozzá, a zabpelyhet is durvára hengereltem, kicsit sötétebbre pirítottam, mint a tied, és a végén adtam hozzá egy pár külön megpirított, szintén durvára tört fenyőmagot. Ööööö, ezek után le is tagadhatnám, hogy a tiedről “másoltam” X-)
Megvárom amíg beérik egy következő adag eper a kertben, annak a morzsájába pekándiót fogok vágni, van már egy adag csillagánizsos-vaníliás málnaszósz a fagyasztóban, ennek a morzsájába gint teszek majd, és egy áfonyás is jó lenne: friss a tetejére, szárított a morzsába, és az őszi-téli verziókra már gondolni sem merek, és most megyek, és egy ideig nem is jövök vissza, mert ennek sosem lesz vége…ahogy írtad, “el fogunk mi ebben a témában veszni”…:-)

Te jó ég, hogy ezek milyen jól hangzanak!!! :))) Az a kenyérpihe mekkora ötlet, ki fogom próbálni! Van egy finom joghurtos kenyerem, szerintem azzal isteni lesz! :) Én egy kecskesajtkrémes (igen, tudom, bocs :) ), portóis-aszalt szilvás, diómorzsás változatba zúgtam bele, de most hirtelen rájöttem, hogy nálunk most érik az eper is… És ráadásul tegnap ügyeltem, szóval ma egész nap itthon vagyok. :) Köszönöm a remek ötleteket! :)))

Elsőre csak ennyi: tejóég…
Na hol vágjak bele, elkezdem valahol:))
Pár éve egy hard rock caféban ettem poharas cheese cake-et, annyira tetszett, hogy na, (itt jegyzem meg, hogy a hrc-knek sokkal jobb a konyhájuk, mint a hírük:)) Nagy adag (értsd: hatalmas!) desszertek vannak, ezért pohárban kínálnak un. kóstoló adagokat. Rém ötletes, így ettem browniet is, azt hiszem málnaszósszal.

Azóta el is akartam poharazni. Már vettem egy szett mini poharat, még csak csokimúszig jutottam, de csak fussa többre is.
Szóval a keksz. Gabi, már késő, de németéknél van ez a morzsás sütemény, aminek a tetején morzsa van (kicsit azonos a crumble-éval), az szerintem tökéletesen megfelel a keksznek. (Nálam van egy recept, villával szoktam összeboronálni.) Csak liszt, olvadt vaj és cukor, némi fűszer, liszt helyett csonthéjasok is részben. Benyomkodni, sosem értettem, miért kell kekszet beledolgozni, merő igaz, minek megsütni és összetörve az alaphoz visszatérni?? :)))

Szóval ezek a portóis meg miegymásos, alkoholos cuccok nagyon jók, majd jól elolvasom megint és csinálok végre egy poharas csizkéket, flatcat után :)))

Mamma, nekem egy ideje már amúgy sincsenek fenntartásaim a HRC konyhájával szemben, hála Neked! :)))) A brownie is nagyon jó ötlet így, egy pohár aljába kevés morzsásra tördelt brownie, sok-sok gyümölcs és fagyi…. remek ötlet, köszönöm! :))))
Az a kekszmorzsa érdekelne, én is úgy vélem, hogy túl macerás először megsütni, utána összetörni, amikor létezik eleve morzsás sütemény. :) (próbáltam kibogarászni a Dalla cucinán a sütit, de nem találtam, persze még nagyon reggel van. Kaphatok hozzá egy kis segítséget? :) )
Gabának igaza van, a variációk száma végtelen, és egyelőre a kedv is hozzá, hogy végigpróbálgassam mindet, ami az eszembe jutott. :) Nagyon várom ám a Mamma-féle értelmezését a cheesecake pohárnak! :)