A leves, amiért tegnap este még megkaptam a “szupernő+szuperanyu” titulust. A történet persze úgy kerek, ha azt is elmondom hozzá, hogy mindez azért a teljesítményemért járt, amiért este nyolc körül hazaestem a napi rendes munka után még lezavart nyelviskolából, és gyorsan főztem egy meleg vacsorát a fiúknak, plusz mintegy mellékesen odadobtam egy ribizlis túrótortát is. Igaz, hogy este kilencre lett kész minden, és az is igaz, hogy a fiúk a biztonság kedvéért már jóval korábban megvacsoráztak, de az a helyzet, hogy mi szerintem nem bírjuk ki, ha nem eszik legalább naponta egyszer együtt, egy asztalnál, finom, meleg ételt az egész család. (már amikor teljes létszámban itthon vagyunk) Tehát adott 2 (na jó, másfél) éhes férfi, akiknek gyorsan le kell tenni valami nagyon finomat az asztalra. Ez a leves pedig nagyjából 5 perc aktív munka és háromnegyed óra passzív várakozás alatt meg is van. Igazából azon kívül, hogy nagyon finom, olyannyira laktató, hogy egy könnyű desszerttel kiegészítve nem is kell más vacsorára.
A sült szűzpecsenye csíkok levesbetétként alkalmazva számomra az ázsiai stílusú leveseket idézik, a könnyű, citromos spenótos íz pedig az egészet igazán tavasziassá teszi. Meg hát ugye mondtam, hogy nálam a spenót+gersli az új kattanás…
A képek mostanában kissé gyengécskék és ötletszegények, ezért itt kérek elnézést előre- és hátramenőleg, de sajnos most ennyire futja az időmből. Aztán ha akad egy szabad, napfényes hétvégém is, majd igyekszem behozni ezen a téren is a lemaradást.
A szűzpecsenyét lehártyázom, majd nagyjából 5 centis darabokra vágom. A darabokból centis csíkokat vágok (lapjában elvágva 2-3fele, majd ezt felcsíkozva). Olívaolajat hevítek egy lábosban, és kisebb adagokban, nagy láng felett nagyjából egy-egy perc alatt színesre sütöm a szűzpecsenye csíkokat. Mindig csak annyit teszek bele egyszerre, ami meg tud pirulni, és nem párolódik, majd ha aranyszínűre pirultak, szűrőlapáttal egy tálkába teszem. Alufóliával letakarom, félreteszem.
A visszamaradt zsiradékban üvegesre sütöm a finomra aprított hagymát, majd hozzáadom a szintén finomra aprított fokhagymát is. Felöntöm nagyjából 1 liter vízzel, sózom, beleteszem a megtisztított, egészben hagyott zellergumót, sózom, majd 15 percig főzöm. Ezután hozzáadom az átöblített gerslit és puhára főzöm a levesben. Végül hozzáadom a spenótot, a citrom finomra reszelt héját, a levét, a finomra reszelt gyömbér kinyomkodott levét és a szűzpecsenye csíkokat is az alattuk felgyűlt húslével együtt. Felforralom, majd lehúzom a tűzről (ezekkel főzni már nem kell) és tálalom.
Annyira laza vagy :-))) És odadobtam egy ribizlis túrótortát is… Kész vagyok :-) Megyek kosztosnak :-)
Viki, köszi! :) Én várnálak szeretettel! :)
Oké, az ételek szuperek!:) De most írj egy posztot az esti fotózásról! :)
Jenis, még csak most tanulom. :)
De sajnos nem tudok mondani sok biztatót ezzel kapcsolatban, mert a lényeg leginkább az, hogy megfelelő világítás kell hozzá.
Örülök hogy tetszenek az ételek! :)
No, de mégis, írj valamit a titkos módszerről! Légyszilégyszilégyszi! :)
Nincs titkos módszer, ilyen lámpa van. :) Plusz derítések, a szokásos objektív beállítás, mint eddig. :)
Szűzpecsenye helyett jó a sertés hétköznapibb része is?
Peel, igen, jó, de akkor együtt kell főzni a levessel. A szűzpecsenyét azért készítettem így, mert a rövid pirítással-lefedéssel pont rozé lett, nagyon puha, omlós, azt kár megfőzni. Ha sovány húst szeretnél bele, akkor a comb is teljesen jó hozzá, ha együtt főzöd a levessel.
Találtam mangalica szűzpecsenyét a fagyasztóban, megfőztem belőle a levest :). Nagyon finom és tényleg nincs sok munka vele!
Köszi a receptet!
Emese, nagyon örülök hogy ízlett! :)
2011. május 6., péntek