Kacsaleves aszalt szilvával, spárgával

Utolsó spárga az évben. Ez is egy harminc perces recept, nem direkt, viszont a gyorsaság sosem hátrány, ha esti főzőcskézésről van szó. Kicsit orientálisabb, mint az eddigi spárgás receptek a blogon, de nagyon jól áll neki, az aszalt szilva-kacsa kombináció pedig eleve biztos befutó.

• 4 főre
• 2 pecsenyekacsamell (bőrrel együtt mérve 40 dkg)
• 3/4 köteg zöld spárga (~ 38 dkg)
• 7,5 dkg aszalt szilva
• 5 szál újhagyma
• 1 gerezd fokhagyma
• 0,5 dl tokaji aszú (vagy sherry)
• 2 ek szójaszósz
• 1 csillagánizs
• 4 cm gyömbérgyökér
• földimogyoró olaj
• 1 csokor petrezselyemzöld

A kacsamell bőrét lehúzom (ez majd jó lesz később tepertőnek), a húsról levágom a hártyákat, ereket. Kevés felhevített mogyoróolajban mindkét oldalán 2-2 percig sütöm a kacsamelleket, majd egy hőálló tálba szedem, lefedem alufóliával/a tál tetejével, és pihentetem, amíg a leves elkészül. A kacsa visszamaradt szaftjára dobom a meglapított gerezd fokhagymát, majd néhány másodpercnyi sütés után felengedem egy liternyi vízzel. Hozzáadom a csillagánizst, az aszút, szójaszószt, a lereszelt gyömbér kinyomkodott levét, sózom, és közepes láng felett háromnegyed részére beforralom. Hozzáadom a nagyobb darabokra vágott aszalt szilvát, összeforralom. Közben a spárgát elpattintom, a felső részét 2 centis darabokra vágom, az újhagymát a szár zsenge zöld részével együtt felkarikázom. Hozzáadom a leveshez a zöldségeket és nagyjából 2 percig együtt főzöm, amíg a zöldségek kissé megpuhulnak, de még roppanósak maradnak. Végül a leveshez adom a nagyon vékony szeletekre vágott kacsahúst, a hús alatt összegyűlt húslét, összeforralom, lehúzom a tűzről, utánaízesítem, ha szükséges. A tányérokba szedett levest finomra aprított petrezselyemmel szórom meg.