Amolyan kísérleti recept következik, de nem az étel, sokkal inkább a fotó tekintetében. Már régóta szerettem volna kipróbálni ilyen formában a receptek írását, volt-van is néhány fotó, amiket kifejezetten erre a célra készítettem, de nagyon érdekelne a véleményetek, hogy tetszik-e, használható-e, vagy maradjon minden inkább a régi formában. Most a recept azért a bejegyzés végén, hagyományos formában is megtalálható, és az is egy opció, hogy ez a továbbra is megmarad, vagyis a recept a fotón és szövegeben is olvasható/nyomtatható lenne.
Most persze kicsit úgy tűnhet, hogy a tepertőkrém némileg elsikkad a fotó körüli felhajtásban, de nem szeretném csökkenteni az érdemeit, mert nagyon finom, igazán házias ízű darab következik. Itt pihen már egy ideje a recept, mivel ez még nyár végén készült, de akkor nem éreztem illendőnek a 35C fokos átlaghőmérsékletben egy ilyen igazán tartalmas, hideg téli estékre való krémet. A pirított dió és a kicsit húsosra hagyott házi kacsatepertő együtt szerintem telitalálat, a pácolt lilahagyma pedig családi kedvenc, és ehhez a krémhez is remekül passzol. A mellé készült kenyér szintén házi darab, ennek a receptje is hamarosan várható.
A diót száraz serpenyőben enyhén megpirítjuk, a kakukkfű leveleit lecsipkedjük, majd a többi hozzávalóval együtt botmixerrel vagy késes robotgépben pürésítjük. Érdemes kicsit darabosabbra hagyni, az nagyon jól áll a krémnek. Végül sózzuk, tekerünk bele borsot, ízlés szerint.
A lilahagymát hajszálvékony szeletekre vágjuk, majd a többi hozzávalóból kikevert páclével összeforgatjuk.
Fogyasztás előtt legalább 15-20 percig pihentessük, de ha kicsit tovább áll, még finomabb lesz.
Nagyon szép a fotó! Nekem spec. kevésbé tetszenek ilyen formában a receptek, de ez inkább a saját ízlésem miatt van így. Képbe beleintegrálva kevésbé jól kereshetőek – főleg így, hogy a képeknél se alt-tag se title-tag nincs megadva. Ezt mondjuk fontos lenne kitölteni ill. megadni. Másik hátrány pedig designváltáskor keletkezik, ha az új designban pl. keskenyedik a kép (a szöveggel együtt), vagy változik a betűtípus, szín, stb. Harmadik gond pedig kisebb képernyőkön adódik (pl. mobiltelefon), ahol a kép lekicsinyítődik és a recept olvashatatlanná válik – persze bele lehet nagyítani. No, de ez csak személyes véleményem, mások szerintem másképp látják ill. nem technikai oldalról nézik ;) Persze előny, hogy így nem olyan egyszerűen másolható ki a recept. Egyre több helyen bukkannak fel ilyen formában a receptek, mintha divattá kezdene válni. Szépnek szép ;)
Beatbull, köszönöm a visszajelzést és örülök hogy tetszik a fotó! :) Igen, ez a forma valóban egyre divatosabb és nekem is nagyon tetszik, de vannak fenntartásaim, ezért is kérdezem a véleményeket. Bár látványos, valóban nem túl praktikus, nehezebb olvasni, a nyomtatásról nem is beszélve. Ezért is gondoltam arra, hogy esetleg duplán lennének a receptek, egy a fotón, egy szövegben, mint eddig. A képek a blogon fix méretűek, ha változtatunk a formán, akkor ezekhez igyekszünk igazodni, mert egyenként átméretezni a fotókat minden posztban macerás lenne. Azzal a programmal, amivel a kép készült, még csak most ismerkedem, szóval nagyon örülök, hogy írtál a beállításokról, én ezekre eddig nem is gondoltam, nem is kerestem ilyen lehetőségeket. Igyekszem majd magam alaposabban beleásni a szerkesztőbe és pótolni a hiányokat. :)
WordPressben ha a beillesztesz egy képet, akkor megadhatsz ilyeneket, mint pl. Alternate Text, Caption vagy Title. Ezeket a HTML-kódba ágyazza bele, azaz nem a képszerkesztőben kell megadni. Később a beillesztett képre kattintva is bal felső sarokban megjelenik egy gomb, ami egy képmenüre vezet, ott is beírhatod utólag ezeket. Google és egyéb keresők ezeket az alt és title tagek mögötti szövegeket használják fel a képek indexelésére, s nem a kép tartalmából hámozzák ki, hogy mi látható a képen. Azaz minél jobb a képleírásod, annál valószínűbb, hogy képkeresésben (is) rád fognak találni ;)
A képeid utóbbi időben mind nagyon szépek! Látszik, hogy komolyan törődsz azzal, hogy jobb eredményeket kapj ;) Ennél egy picit homályos a fókuszált tányér első íve. Ennek a kiküszöbölésére (a mélységi homály/élesség megtartása mellett) terveztem írni egy bejegyzést, de még nem jutottam el odáig.
Beatbull, köszi, ezt eddig én nem is néztem. Most látom csak, hogy mennyi mindent lehet megadni a beillesztett képhez! :)
Örülök hogy tetszenek a fotóim, tényleg igyekszem a legtöbbet kihozni a jelenlegi felszerelésemből, bár sajnos sosincs annyi időm a fotózásra, amennyit szeretnék. A lakásunk fényviszonyai elég rosszak, nekem a megvilágítás jelenti az egyik legnagyobb problémát, sokszor a megfelelő beállítás után a fotózásra már csak kevés időm marad. Ezen a képen nem a legszerencsésebb helyen van a fókusz, de az elrendezés itt volt a legjobb a szöveg írásához, és alig pár kép készült csak, amiből tudtam válogatni. De a bejegyzésed nagyon várom, biztosan nagyon sok hasznos információ lesz majd benne! :)
Én a dupla (és egyáltalán gyakoribb :-) megjelenésre szavazok, tehát a szép képes recept mellé jelenjen meg ilyen “hagyományos” formában is. Az én receptesfüzetem elektronikus (nem word) és ebben a formában nem lehet átemelni.
De kiegyezek képes recept + azonnal ide egy falatot kombinációval is :-)
Helga, valószínűleg az lesz a járható út, ha a szöveges recept megmarad, és ha sikerül egy-egy megfelelő fotó a receptes fotóhoz, akkor az lesz az illusztráció hozzá. :)
Ha minden szerncsésen alakul, akkor a gyakoribb posztolás is menni fog. :)
Sajnos az azonnali kóstolás egyelőre nem kivietelezhető. :)))
Nekem kifejezetten tetszik a képes recept, ha lenne időm,én is próbálkoznék… De talán az a legjobb megoldás, ahogy Édes és Keserű csinálja,úgy kiküszöbölhetők a B. által jelzett problámák, nem?
Vesta, köszi a visszajelzést! :) Azon a formán, amit Vera csinál én nem is gondolkodtam, mert ugyanúgy nem nyomtatható, szóval azoknak, akik főznek a blogról, nem praktikus. Az olvasás, keresés szempontjából sem járnék jobban. Ráadásul ott a blogon a kép normál méretében nem is olvasható el a recept, bár valóban nagyon mutatós megoldás. :) Meg hát nekem ez a képre írt forma tetszik igazán :)
De azt hiszem, már elhatároztam magam, marad a szöveg, aztán ha úgy alakul, meg úgy sikerül sikerül néhány fotó, akkor lesz feliratozott kép is mellette. :)
2011. október 20., csütörtök