Meg persze párolt rizzsel, a fiúknak, majd pótebédre-elővacsorára(vagy minek is nevezzem), de a képen az én egyszemélyes, magányos kis ebédem látható. Nem véletlen egyébként, hogy a saláta neve került előre, nekem most az volt a fő attrakció, a szűzérme meg csak hab a tortán, édes, savanyú, csípős mázban. (bár ez így most nem hangzott túl jól ha jobban belegondolok…)Szóval a saláta az aktuális kedvenc uborka-gyömbér duó egy újabb változata, és nekem nagyon megkönnyítette a pomelo megkedvelését. Annyi helyen kapni már, hogy mostanában én is elkezdtem ismerkedni vele, először csak magában, aztán gyümölcssalátában, most pedig ebben, és meg kell mondjam, nálam ez az abszolút csúcs. A gyümölcs húsa egyébként a grapefruitra emlékeztet, de annál sokkal kevésbé keserű, a nagyon enyhe kesernyésség és enyhe savanyúság mellé pedig nekem egy kis lime íz is társul, szóval nagyon kellemes, érdemes kipróbálni. A filézése egyébként összehasonlíthatatlanul könnyebben megy, mint a narancsnál, a keményebb gyümölcshúsnak és a hatalmas méretének hála, és bár megpróbálom majd leírni a receptben is, de azért a biztonság kedvéért idelinkelek egy videót a citrusok filézéséről.A szűzérmékről még néhány szó: a sütés ismét Anthony Bourdain Francia bisztrókonyhájában olvasott módszere szerint zajlott, én a szűzérméket nagyon szeretem így készíteni, mert viszonylag hamar lehet vele szaftos, egyáltalán nem száraz végeredményhez jutni, ahol a vastagabb szeletek is szépen át, és nem pedig túlsülnek. Az elősütés után a húsra kerülő fűszeres réteg (ez jelen esetben a mézes, csilis máz) nálam főként arra szolgál, hogy egy ízes, színes elem legyen a hús mellett, de anélkül, hogy elnyomná, megváltoztatná a hús eredeti ízét, mint ahogy ez a pácolás esetében történik. Nekem ez a jó minőségű, házi sertésszűz esetében fontos szempont, hiszen a húsnak nagyon finom a saját íze, igazából egy kevés sóval is tökéletesen élvezhető. (sőt, hát valójában többnyire nálunk így kerül az asztalra, a pecsenyeszaftból készített mártással, de arról talán majd legközelebb)Az adagok száma jelen esetben kettő és fél, vagyis két felnőtt és egy gyerek, de párolt rizzsel igazából három főre elvileg ez a mennyiség elég.
A pomelot meghámozom, ehhez az aljáról és a tetejéről levágom a héját, mintha talpat vágnék a gyümölcsnek, majd az aljára állított citrusról cikkenként haladva függőlegesen is levágom a héjat. A megmaradt hordó alakú gyümölcsből a hártyák mentén vezetve a kés pengéjét kivágom a gyümölcshúst.
Az újhagymát egy kevés zsenge zöld szárral együtt vékonyra karikázom.
A hártyák között/körül maradt gyümölcshúsból kinyomom a levet, ezt elkeverem a finomra reszelt gyömbér kinyomkodott levével, nádcukorral, csipet sóval, olajjal és az újhagymával.
Az uborkát meghámozom, majd a vágódeszkára fektetem és a zöldséghámozóval hosszában vízszintesen haladva “hámozni” kezdem, azaz vékony szalagszerű csíkokra vágom. (de lehet helyette simán csak vékony szeletekre vágni) A bébispenótot mosom, centrifugálom. Az uborkát összeforgatom a pomeloval, bébispenóttal és végül meglocsolom az öntettel.
A szűzpecsenyéről levágom a hártyákat, majd két ujjnyi (3 cm) szeletekre vágom. A csilit és a fokhagymát finomra aprítom, majd elkeverem a mézzel, ecettel, sóval, 1 ek olajjal.
Felhevített serpenyőben, kevés zsiradékon, nagy lángon 2-2 percig sütöm a szűzérmék mindkét oldalát, majd mindegyiket megforgatom a mézes mázban. Sütőtálba teszem, ha maradt a mézes keverékből, azt ráöntöm és előmelegített sütőben 180°C (alsó-felső sütés) 10 percig sütöm. Tálalás előtt még kb 5 percig meleg helyen pihentetem.
Párolt jázminrizzsel és pomelo salátával tálalom.
Ez most olyan, mintha direkt nekem tetted volna fel! :) Van pár friss sertésszűzem és tegnap jártam a zöldségesnél! :) (be kell vallanom nem pomeloért indultam, de valahogy belekerült a kosaramba) :)
:))) Örülök! :)
Most hogy mondod, tényleg jó lesz a “kisebb” sertéshús készleteid felhasználására! :)))
A pomeloval én is így voltam az elején, olyan szép volt, hogy nem tudtam neki ellenállni, pedig az elején még azt sem igazán tudtam, mire használjam. :)
Én először kb. 4 éve kaptam karácsonyra. Azt sem tudtam mi az. :) Megettük nyersen és beleszerettünk. :) Aztán utánajártam a témának és azóta többször vettem már, mert tényleg nagyon jó! :)
Jenis, a férjem ette néha eddig is magában, én meg meg sem kóstoltam eddig. Esküszöm nem értem, miért… :) Tényleg finom, én is beleszerettem! :)
2011. február 2., szerda