Már nincsen fagy, foltokban a nap is kisüt, felengedett a föld, hurrá, lehet csicsókát ásni! Azt nem mondom, hogy könnyen megy, de lehet. Ezt a rizottót pedig már elég régen tervezgettem ahhoz, hogy ne riasszon vissza a zord idő, és az első plusz fokok beálltával ásót ragadjak. Azt pedig elmondhatom, hogy teljesen megért minden fáradtságot. Az egy dolog, hogy a színe már önmagában jobb kedvre derít, de az íze is egészen fantasztikus. A szarvasgombás olívaolaj a tetejére opcionális, ha van, tegyünk rá, mert úgy talán még finomabb lesz az összhatás, bár ez a rizottó azért önmagában is nagyon ott van, és nálam gond nélkül bekerült a top 5 rizottó közé, még a szarvasgombás olívaolaj nélkül is .
Az olívaolajat felhevítem, hozzáadom a vaj felét, majd üvegesre sütöm rajta a finomra aprított salottát. Hozzáadom a rizst, addig kevergetem, amíg kissé üvegessé válik, majd felöntöm a vermuttal. Miután elpárolgott az összes folyadék, hozzáadom a sáfrányt, az egész ág kakukkfüvet, és elkezdem apránként felöntögetni az húslevessel. Egyszerre mindig csak kevet adok hozzá, amennyit a rizs felvesz, gyakran kevergetem, és addig főzöm, amg a rizs haraphatóra, al dentere puhul.
Végül beállítom a rizottó sűrűségét egy kevés levessel, összeforralom, lehúzom a tűzről és hozzáadom a meghámozott, durvára reszelt csicsókát, a maradék vajat, a mascarponet, a reszelt pecorinot, kidobom belőle a kakukkfű ágakat.
Tálalásnál szarvasgombás olívaolaj és pecorino forgács kerül még a tetejére.
Még nem érkezett be hozzászólás.