Sörös marharagu lencsével
Tudom, kicsit megszaporodtak a marhahúsos bejegyzések a blogon az utóbbi időben, de remélem, még nem unalmas. Az ok egyszerű, azon túl, hogy finom, igazi téli, laktató egytálételek készülhetnek marhából, amiket akár kiadósabb mennyiségben is könnyű elkészíteni.
A bejegyzés másik apropója pedig a sör. Ez ugyanis házi sör, nevezetesen az "Új asszony söre" nevet kapta a keresztségben, és az öcsém főzte. Mert bizony az öcsém a harmadik emeleti apró kis lakásukban egy ideje sörfőzésre, palackozásra adta a fejét, ráadásul mostanra már egész profi módon műveli. Egy ideje már szeretném rávenni, hogy írjon róla a blogra egy bejegyzést, hátha más is kedvet kap a házi sörfőzéshez, szerintem nagyon izgalmas dolog. Persze a recept működik nem házi főzésű sörrel is, ráadásul én most pont egybúzasört használtam hozzá, ami az öcsém szerint szentségtörés, de az az igazság, hogy remekül működött vele a ragu. A sörről még annyit, hogy érdemes édeskés barnasörrel megpróbálni, de ha világos sört használunk, szerintem jobb abúza, mint a pilseni típusú kesernyés fajta.
- 2-3 főre
- 40 dkg marhahús (comb, nyak vegyesen)
- 1 fej hagyma
- 1 cikk zeller ( nagyjából 10 dkg)
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 ág rozmaring/1 babérlevél
- 1 púpos ek mustár
- 1 púpos tk liszt
- 5 dkg bacon
- 1 kis üveg (0,33) sör (búza)
- 2 ek olívaolaj
- 25 dkg lencse


Hmmmm… Ez a „javaslat” okafogyottá vált, én már régről kedvellek. Az, hogy ezt nem osztom meg az egész világgal…?!... Szeretnék továbbra is titoki rajongód maradni… :))
Egyszerűek, sallangmentesek, letisztultak a készítéseid. Pl. volt már nálunk gerslis marharagudhoz hasonló, de én zöldséges gersli-rizottót gondoltam ki köretnek. Úgy hiszem, a te változatod könnyedebb, üdébb, légiesebb - és az aszalt szilva játszi édese a szájban!, mint valami gasztro-flört… :)
Nagyon örülök annak, amit az ételekről írtál, örülök, ha tetszenek. A gersli-rizottó köretként szerintem igazán remek, és talán abba is bele lehet csempészni néhány szem aszalt szilvát, csak a gyümölcsös íze kedvéért. :)