tejszínes karalábé gyömbéres sült oldalassal

Ez a fogás valamilyen formában számomra minden tavasszal kötelező. A karalábé korábban főzelékként készült, de mostanra már ez a tejszínes változat az abszolút kedvenc, kevés citrommal igazán nagyszerű, akár önmagában is, és még a karalábé ádáz ellenségeit (azaz a férjemet) is rá bírta venni az elfogyasztására. Az oldalas, főleg sülve, ebben a gyömbéres-fokhagymás-mézes változatban, szerintem a sertés legízletesebb része, kicsi korom óta a kedvenceim közé tartozik, és bár a fűszerezés azóta változott, de továbbra is úgy készül, ahogy édesanyámtól tanultam.

• tejszínes karalábé gyömbéres sült oldalassal
• 
  
• a karalábéhoz:
• 1 kg karalábé
• 1 fej vöröshagyma
• 4 gerezd fokhagyma
• 1 kis citrom leve és héja
• 1 ek olívaolaj
• 1 ek vaj
• 2 dl tejszín
• 2 dl húsleves
•  a sült oldalashoz:
• 50 dkg oldalas
• 2 ek méz
• 1 ek mangalicazsír
• 4 gerezd fokhagyma
• 1 fej vöröshagyma (10 dkg)
• 2 ek almaecet
• 4 cm gyömbér

Az oldalast feldarabolom, a bordák között. A hagymát meghámozom, negyedelem, a fokhagymát meghámozom, kés pengéjével meglapítom. A gyömbért meghámozom, vékony szeletekre vágom. A mangalicazsírt megolvasztom, átpirítom rajta a hagymát, fokhagymát, gyömbért, hozzáadom az oldalast, sózom, hozzáadom a mézet, ecetet és annyi vizet, hogy a húsokat nagyjából ellepje. Fedő alatt kis láng fölött addig abálom, amíg a hús megpuhul és szinte már leomilik a csontról. Ekkor  afedőt leveszem és nagy láng felett elforralom róla  afolyadékot, majd ezután addig sütöm az oldalast, amíg a méz karamellizálódik rajta.

A karalábét meghámozom, majd juliennere vágom (ha van hozzá gyalu, készülhet azzal is). A hagymát és fokhagymát finomra aprítom, majd az olívaolajon megolvasztott vajon a hagymát megfonnyasztom. Hozzáadom a fokhagymát, átpirítom, majd hozzáadom a karalábét, a húslevest, a citrom héját és levét, sózom. Időnként megkavarva addig párolom, amíg a karalábé kissé megpuhul (ennél tovább főzni nem szükséges) Hozzáadom a tejszínt, azzal beforralom, hogy tetszőleges mennyiségű lé maradjon alatta és korrigálom az ízeket sóval, ha szükséges.

Tálalásnál a karalábét meg lehet locsololni az oldalas szaftjával és meg lehet szórni az apróra vágott zsenge karalábé levelekkel is.

Címkék: citrom, felvágott helyett, karalábé, oldalas, sertés, tejszín

rakott karalábé

Amíg atomjaira szedik a régi konyhám, és egy sokkal praktikusabb és szebb bútort építenek be a helyére (örök hála anyósomnak, aki egy arany asszony, és ezt nem győzöm elégszer, minden fórumon hangozatni!), addig én a kényszerű főzés szünetben egy tál müzlin nyammogva a számítógép előtt posztokat írok. Azokról a nagyon finom és könnyen elékszíthető ételekről, amik nemrég készültek, de már elfogytak és nagyon-nagyon hiányoznak. Hogy is lehet élni főtt étel nélkül? Nehezen…

Elsőnek egy rakott karalábé, nem feltétlenül a klasszikus rizses változtban. Azt ugyanis a férjem azt gyűlöli. Bár mi a kisdeddel nagy rajongói vagyunk ennek a zöldségnek (sőt, igazság szerint nekem elég nehéz főzni belőle bármit is, mert többnyire nyersen megeszem…), kellett találnom egy formát, ami a ház urát is az elfogysztására ösztökéli, úgy tűnik sikerült. A ragu egy fehérboros, kakukkfüves fokhagymás alapon nyugszik, ehhez jön a kukoricadara, a tetejére pedig a sima tejföl egy kevés parmezánnal gazdagítva kerül.Könnyű, gyors, egyszerű, nagyon finom!

• kukoricadarás rakott karalábé parmezános tejföllel
• 3 főre, nagyjából 22×24 cm sütőtálba
• 35 dkg darált csirke (vagy pulyka) felsőcomb
• 1 vöröshagyma (10 dkg)
• 3 gerezd fokhagyma
• 2 ek olívaolaj
• 2 ek vaj
• 1 dl száraz fehérbor
• 1 kis csokor kakukkfű
• só
• fekete bors
• 2 dl finom szemű kukoricadara
• 4 dl víz
• 3 karalábé (70 dkg)
• 30 dkg tejföl
• 1 marék parmezán (2 dkg)

Címkék: csirke, egytál, karalábé, kukoricadara, pulyka, tejföl

Finom rizottó

Ami nem csak azért kapta ezt a nevet, mert tényleg finom, hanem mert többé-kevésbé a finomfőzelék alapjaira épül. Tehát gyermekétkeztetés következik. Nem kell viszont elrémülni a felnőtteknek sem, hiszen egy kevés citromlével, borssal kiegészítve a nagykorúak asztalán is megállja a helyét, akár egy szelet hús mellé köretnek, akár önmagában.

Az igazsághoz pedig még az is hozzátartozik, hogy eredetileg ez a recept a zsenge zöldborsó szezonjában született, és mivel az már elmúlt, így hát ez csak háromnegyed részben készült friss zöldségből most, a borsóból maradt a mirelit. De hátha valakinél a kertben még épp most lép a zsenge korszakába a második vetés…

• 2 főre
• 2 dl rizottóhoz való rizs
• 7-8 dl csirke/zöldség alaplé vagy átszűrt, lezsírozott húsleves
• 1 salotta
• 0,5 dl száraz vermut
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 szál répa, fél fej kisebb, zsenge karalábé, fél fej kis, zsenge zellergumó, 1 bő maréknyi zsenge zöldborsó (az összes zöldség tisztítva nagyjából 20 dkg legyen)
• 1 maréknyi zellerzöld
• 1-1,5 ek olívaolaj
• 1 ek vaj
• 1 maréknyi reszelt parmezán (3 dkg)
• citrom, fekete bors

A zöldségeket egyenletesen apró, nagyjából centis kockákra vágjuk, majd a borsó kivételével kevés olívaolajon közepes lángon rázogatva, kavargatva lassan aranyszínűre sütjük. Kiszedjük az edényből, félretesszük.

Az olívaolajat kiegészítjük, majd üvegesre sütjük rajta a felaprított salottát, hozzáadjuk a rizst és kevergetve addig sütjük, amíg áttetszővé válik. Hozzáadjuk a finomra aprított fokhagymát, átkeverjük, felöntjük a vermuttal, elforraljuk az összes folyadékot. Ezután apránként adagoljuk hozzá az alaplevet és gyakran kevergetve haraphatóra főzzük a rizst. A főzés vége előtt 2-3 perccel hozzáadjuk a zöldborsót is, a zsenge zöldborsó ennyi idő alatt megpuhul. Végül hozzákeverjük a sült zöldségeket, a finomra aprított zellerzöldet, alaplével beállítjuk a rizottó állagát, összeforraljuk, hozzáadjuk a vajat, parmezánt, átkeverjük és kész is.

Felnőttek egy csavarásnyi citromlével és frissen őrölt fekete borssal élénkíthetik az ízeket.

 

Címkék: babának, karalábé, parmezán, rizottó, sárgarépa, zeller, zöldborsó

Nyári zöldségkrémleves/ karfiolkrémleves

Hogyan lehet megetetni a gyűlölt karfiolt egy kisdeddel? Jó alaposan meg kell szelídíteni az ízét (ez a szofisztikáltabb megfogalmazása annak, hogy el kell nyomni) mindenféle zöldséggel, picit lágyítani citrommal, picit megédesíteni és ennyi.

Ponty eddig vad prüszkölésbe kezdett, ha csak megérezte a karfiol ízét, de ezt a levest csak úgy habzsolja. A fél liter belőle az alap, és ráadásul azon kevés ételek közé tartozik, amit másnap felmelegítve is megeszik. Szóval ez egy sikersztori. Azt meg már nem is említem, hogy az apja is imádja.

Egyébként ez a második étel a héten, amibe belezabált a macska. (elnézést a kissé vulgáris fogalmazásért, de tényleg ez történt, a mi macskáinkat semmiképpen nem lehetne kifinomultsággal és az asztali etikett ismeretével vádolni) Mindeközben a csirkemájat meg otthagyják. Ráadásul nekem ma ez lett volna a vacsorám (amit végül bosszúból csak azért is a vizslának adtam). Szóval van e valakinek valami bevált módszere a macskák távol tartására a fotómodellektől? Vagy csak a mi állataink ilyen szemtelenek? Mondjátok hogy más is jár így, vagy legalább valami kis vigasztalást, hogy lesz ez még így se.

• 4 adag
• 1 közepes fej karfiol (1-1,2 kg)
• 1 liter csirke alaplé
• 3 szál répa (20 dkg)
• 2 szál petrezselyemgyökér (6-7 dkg)
• 1 kis fej karalábé
• 1 nagy fej vöröshagyma ( 6-7 dkg)
• 5 gerezd fokhagyma
• 1 citrom leve és finomra reszelt héja
• 1 csapott ek nádcukor
• 3 dkg vaj
• 5 dkg mascarpone
• 5 cm finomra reszelt gyömbérgyökér kinyomkodott leve (opcionális)

A feldarabolt hagymát a vajon üvegesre sütöm, majd hozzáadom a meghámozott, nagyjából feldarabolt répát, petrezselyemgyökeret, karalábét is, és sűrű kevergetés mellett, mérsékelt lángon addig sütöm, amíg kis színt nem kap (de ne égessük-barnítsuk meg semmiképpen, már csak a vaj miatt sem) Hozzáadom a kés pengéjével meglapított fokhagymát, a megmosott, rózsáira bontott karfiolt, felöntöm az alaplével, majd fedő alatt puhára párolom az összes zöldséget benne.

Sózom, hozzáadom a citrom levét, héját, cukrot, majd botmixerrel pürésítem.

Tálalásnál a felnőttek számár teszek az asztalra a gyömbér levéből, ebből locsolhat bele ki-ki ízlés szerint. (persze ha eleve csak felnőtteknek készül, akkor mehet bele a gyömbér már az elején is, de szerintem akkor is érdemes csak a levét használni, így biztosan nem lesznek fás gyömbér szálcsák a levesben)

Címkék: babának, karalábé, karfiol, leves, petrezselyemgyökér, sárgarépa

Téli zöldségkrémleves fehéren

Eredetileg a petrezselyemgyökeret azért vettem, hogy elkészítsem Chili&Vanilia petrezselyemgyökér krémlevesét, azt a nagyon szép zöldet.

Aztán már megint hűtőtakarításba torkolt az esti főzés, melynek során csaknem minden zöldséget felhasználtam, amit itthon találtam. Így lett benne karalábé, krumpli és fehérhagyma is. De akkor már ne legyen zöld, hanem maradjon fehér. Azt pedig semmiképpen sem mondanám, hogy megbántam ezt a hirtelen felindulást, mert nagyon finom lett, és újabb tapasztalattal gazdagodtunk: a kölök megeszi a karalábét is, ha az gondosan el van rejtve. Még egy másik új tapasztalat: én is megeszem a fehérrépát, ha gondosan el van rejtve…

Ja igen, a lényeg majdnem kimaradt. Az édesköménymag. Eszméletlen jól áll a levesnek.

• 2-3 adag
• 30 dkg petrezselyemgyökér
• 20 dkg krumpli
• 2 kis karalábé
• 1 nagy fej fehérhagyma (jó a vörös is)
• 10 gerezd fokhagyma
• 0,5 dl tejszín
• 3 dkg vaj
• 1 tk édesköménymag
• reszelt pecorino/kemény juhsajt  és tökmagolaj a tálaláshoz

A zöldségeket megtisztítjuk és nagyobb darabokra vágjuk.  A fokhagyma maradhat egészben.

Az édesköményt kevés sóval mozsárban porrá őröljük.

A vajon, lehetőleg teflon serpenyőben, kis láng fölött lassan megsütjük a hagymát, amihez hozzáadjuk az édesköményt is. Ha már kezd színt kapni, mehetnek hozzá a zöldségek  is. Innentől mérsékelt lángon, sűrű kavargatás mellet addig sütjük a zöldségeket, amíg el nem kezdenek aranyszínűvé válni. Az utolsó egy percre mehet mellé a fokhagyma is.

Felöntjük fél liternyi vízzel, majd fedő alatt addig főzzük, amíg minden megpuhul a levesben.

Megy hozzá a tejszín, egyet forr, majd botmixerrel pürésítjük.

Sózzuk, ha szükséges.

Tálalásnál a forró levest reszelt sajttal megszórjuk, és kevés olajat csorgatunk a tetejére.

Címkék: fél óra, karalábé, krumpli, leves, sajt

Karalábéfőzelék

Melynek receptje nem a világmegváltás végett kerül bejegyzésre, hanem egyszerűen csak azért, mert nagyjából ez az első karalábéfőzelék Férj életében, amit jóízűen elfogyasztott. És persze azért, mert nekem is nagyon ízlik!

• 2-3 adag
• 60 dkg karalábé
• 15 dkg krumpli
• 0,5 l csirke alaplé
• 1 kis csokor kapor
• 0,5 dl tejszín

A karalábét meghámoztam (ha lett volna rajta zsenge levélke, azt félretettem volna a tálaláshoz), és 1 cm kockákra vágtam. A krumpli csak kettőbe, ennek majd a turmixolásnál lesz jelentősége. Mindezeket egy kis fazékba tettem, majd felöntöttem az alaplével, és még annyi vízzel, amennyi épphogy ellepte a zöldségeket. Addig főztem, amíg a krumpli is megpuhult. Ekkor merőkanállal kiszedtem a karalábé kb 1/3 részét, és félretettem.

A maradék főzelékhez hozzáadtam a kapor 3/4 részét, majd botmixerrel pürésítettem. Visszatettem a darabos karalábét, a maradék kaprot finomra aprítva, a tejszínt, egyszer felforraltam, és késznek nyilvánítottam. Borjúsülttel (is) finom volt.

Megjegyzés: friss kapor helyett friss petrezselyemzölddel is készülhet.

Címkék: karalábé