relax

… és akkor elfogyott az összes sürgősen megoldandó, túlélendő, megszervezendő dolog én meg itt találtam magam ebben az új életben, ami kissé idegennek tűnik még mindig. Az egész világ megváltozott, minden, amiben eddig hittem és bíztam, és új dolgok jöttek, amiket majd megszokok egyszer biztosan, de most még furcsa és félelmetesnek tűnik ez az egész. Ha azt írom, hogy nem vagyok nyugodt, kisimult és harmonikus mostanában, az azért igen közel áll a valósághoz. Persze vannak jobb napok és rosszabbak, és néha még én is elhiszem, hogy a legrosszabb részeken már túl vagyunk, de az az igazság, hogy elfáradtam, megtörtem, és nem nagyon találom a helyem. Aztán itt van a két gyerek, akik nem igazán dobódnak fel tőle, ha anya szája állandóan sírásra áll, meg eleve, úgy néz ki, mint egy madárijesztő, akit a rossz magaviselete miatt leszereltek állandó posztjáról, szóval össze kellene már kapnom magam sürgősen, mert hiszen a nehezén túl vagyunk, és a kisfiam jól van, és itt van velünk. Szóval próbálkozom.

Egy jól megszervezett napi rutin, egészséges táplálkozás, jóga, relaxáció szerintem jó alap. Aztán ha ezt elég sokáig csinálom, talán megszokom, hogy az élet nem is olyan fájdalmas dolog. Az egészséges táplálkozás az elmúlt két évben nem igazán jött össze, sokáig voltunk mások konyhájára bízva (és bár isteni finomak a hamburgereik, azért nem nevezném klasszikusan egészséges daraboknak), ha pedig én főztem, akkor is inkább a kicsik szája íze szerint, ők voltak az elsők, és ők azért a hús mellé csak húst ismernek köretnek. Kevés volt az idő, a konyha, meg úgy eleve semmi nem kedvezett az otthoni sertepertélésnek, körültekintő bevásárolgatásnak, és mi a férjemmel mostanra már igazán leharcoltak vagyunk, és elkeseredetten vágyunk arra, hogy zöldséget együnk zöldséggel és salátával. Mert azt szeretjük. De tényleg. Szóval itt az új év, és lesz valamiféle változás az életünkben, nem is az új év miatt, hanem az új életünk miatt, amibe megpróbálunk beleszokni.

A blog sorsa még talán ide tartozik: korábban voltak nagy tervek, hogy új felület, meg minden. Na ebből nem lesz semmi. Ez a kicsit kopott, döcögős oldal marad, amit én tákolgatok majd legjobb tudásom (és higgyétek el, ez igen-igen kevés :)) szerint, a kiöregedő fényképezőgéppel és megfogyatkozott felszereléssel. Időm és anyagi lehetőségeim sincsenek már fejleszteni, szóval nincs már semmi más, ami ezt az oldalt életben tartja, csak a blogolás iránti szerelmem. :) Az viszont van, és főzni is főzök, és talán beszélni, beszélgetni is szeretnék néha (ismét), a visszhangok, válaszok totális hiányától függetlenül. Én olyan igazi régivágású gasztroblogger vagyok-voltam és maradok, és ezen nem is igen tudok változtatni. Anekdotázni szeretek, és főzni, megosztani másokkal a receptjeim. Nagyjából ennyi, és semmi más. Az egyetlen, aminek mennie kell, az a facebook oldal, sosem szerettem ezt a felületet, a privát életben sem használom, üresnek és felszínesnek, haszontalan időrablónak tartom (elnézést kérek mindenkitől, aki szereti), és igazából a bloghoz nem ad hozzá semmit. A likeok száma meg nem érdekel, ha senki nem olvassa el a bejegyzést, ami mögötte van.

Az új rutin kialakítása már csak azért is szükséges, mert hamarosan visszamegyek dolgozni, így ha lehet, még ennél is kevesebb időm marad  a főzésre. Próbálok addig valami jól működő rendszert kialakítani, hogy a kecske is jól lakjon, meg a káposzta is megmaradjon (nekünk), és minden ötletért, tanácsért hálás vagyok, ami megkönnyíti az életünket.

Az egyik igazán inspiráló bejegyzés kedvenc vega blogomról származik, érdemes átböngészni, egyrészt a szellemisége is nagyon pozitív, másrészt amit javasol, azok bizony működnek. Mi azóta lefekvés előtt minden este egy-egy csésze mézes, kurkumás tejet iszunk Férjjel, és bár fenntartásokkal fogadtam, de valóban működik az izomlazító, fájdalomcsillapító hatása. Azóta (hacsak eltévedt kisbolygókként nem csapódnak be mellénk hajnalban a gyerekek) mélyen és nyugodtan alusszuk át az éjszakát. Az íze is egész kellemes, a férjem szerint átmenet a madártej és krumplipüré között, ami így elsőre talán nem túl biztató, de ha mindkettőt szeretjük, akkor akár még jól is elsülhet  a dolog.

Saját életvezetési tippeket egyelőre én nem osztanék meg a blogon, merthogy azok nekem most nincsenek. :) És a keserű humoromat is igyekszem majd visszafogni a közjó érdekében. :)

• kurkumás tej
• 1 dl tej
• 1 tk kurkuma
• 2 tk méz

A tej felét felforralom a kurkumával, kevergetés közben. Hozzáadom a mézet, a maradék tejet, és lehetőleg nyugodt körülmények között elkortyolgatom lefekvés előtt.

Címkék: italok, méz, tej

pisztácia

A smaragdzöld színű hámozott, pirítatlan pisztácia igazán ritkaság számba megy, legalábbis vidéken, egészen komoly hadjáratokat folytattam eddig a beszerzéséért. Többek között ezért örültem annyira a Noosti Kft ajánlatának, hogy tesztelném-e a pisztáciájukat. Hát persze, egy ilyen kérésre nem is lehet nemet mondani. Főként miután megtudtam, hogy hamarosan indul a webáruházuk is, szóval ezután nem jelent majd gondot a pisztácia beszerzése.

Kipróbáltam a nyers, hámozott pisztáciájukat (remek) és a pisztácia pasztát is (szintén remek), mindkettővel nagyon jó volt dolgozni és maximálisan meg voltunk elégedve a végeredménnyel. Készült egy pisztáciás sajttorta a pasztából (de a recept működik finomra őrölt pisztáciával is), egy parfé a hámozott pisztáciából, egy keksz, egy saláta, és még annyi minden, ami a blogra fel sem került. Aztán amíg nem indul a webáruház, el lehet készíteni a recepteket a natúr, pirított, héjas változatból is, némi extra munka árán, már ami a hámozást illeti, ez szerencsére már a kék-sárga áruházláncnál is kapható, szóval nem túl bonyolult beszerezni, még vidéken sem.

A sajttorta egy sült változat, aminek még az alja is házilag készült, egy vajas tészta morzsából, ami nagyon jól működik, és ha már be kell kapcsolni a sütőt, akkor minimális munkával teljesen saját kezűleg készített sütit állíthatunk elő, a teteje pedig egy kardamommal ízesített pisztáciás krém. A zöld kardamom, narancsvirágvíz, szegfűbors egyébként remekül passzol a pisztáciához, érdemes kipróbálni, bár ez nem jelenti azt, hogy ezután kevésbé szeretnénk a nálunk már klasszikusnak számító rózsavíz-citromhéj kombinációt. Én igazán el tudtam volna képzelni a lime-os vagy mandarinos pisztáciás krémet is, a bio lime beszerzése azonban itt továbbra sem megoldható, most mandarint sem kapni, tehát ez kimaradt, viszont aki teheti, feltétlenül próbálja ki.

A parfétorta egy mézes változat, pisztáciával és fenyőmaggal, tulajdonképpen Nigella mézes semifreddojának tovább gondolt változata, kissé fűszeresebben, pisztáciával kiegészítve, parfévá alakítva, és hát eszméletlenül finoman. De ezt talán már írnom sem kell.

• pisztáciás sajttorta
• 18 cm kerek forma
• tészta:
• 12 dkg finomliszt
• 8 dkg vaj
• 4 dkg cukor (finom szemcséjű kristály vagy por)
• 1 tojássárgája
• 1 kk sütőpor (2 gr)
• sajtkrém:
• 40 dkg tejszínes krémsajt (Philadelphia)
• 3 tojás (M méret)
• 10 dkg cukor
• 7,5 dkg hámozott, sótlan, nyers pisztácia (vagy pisztácia paszta)
• 4 zöld kardamom hüvely
• 1 szem szegfűbors
• hámozott, nyers, sótlan pisztácia a tálaláshoz

A lisztet összeszitáljuk a sütőporral, majd a vajjal, cukorral és tojássárgájával együtt késes aprítóban vagy kézzel, gyors mozdulatokkal morzsásra dolgozzuk össze. Egy 18 cm átmérőjű kapcsos tortaforma alját és oldalát sütőpapírral kibéleljük, a morzsát az aljára szórjuk és kanál hátával lenyomkodjuk. Előmelegített sütőben 200 C fokon 15 percig sütjük.

A krémhez a pisztácia pasztát vagy a késes aprítóban finomra darált pisztáciát alaposan kikeverjük a tojásokkal, cukorral, krémsajttal, és mozsárban porrá őrölt, átszitált szegfűborssal és hüvelyétől megfosztott kardamommal.

A krémet az elősütött tésztára kanalazzuk, majd 160 C fokos sütőben 70 percig sütjük.

Miután kihűlt, kiszedjük a formából és tálalás előtt durvára vágott pisztáciával szórjuk meg.

• pisztáciás fenyőmagos parfé
• 2 dl tejszín
• 2 tojás
• 2,5 dkg hámozott, sótlan pisztácia
• 2,5 dkg fenyőmag
• 10 dkg méz
• 1 tk szegfűbors
• 1 tk narancsvirág víz
• hámozott, sótlan pisztácia a tálaláshoz

A tojások sárgáját a mézzel, narancsvirág vízzel és a mozsárban porrá őrölt, átszitált szegfűborssal együtt vízgőz felett, habverővel való folyamatos kevergetés-verés mellett addig keverjük, amíg kivilágosodik, habossá válik és besűrűsödik. Lvesszük a vízgőzről és gyakran kevergetve kihűtjük.

A tojások fehérjét kemény habbá verjük, a tejszínt szintén, majd összeforgatjuk a kétféle habot a kihűlt mézes tojáshabbal is. Belekeverjük a száraz serpenyőben megpirított, kihűtött, durvára aprítot fenyőmagot és a durvára aprított pisztáciát is.

Szögletes szilikon vagy folpack fóliával kibélelt kenyérformába kanalazzuk, folpack fóliával lezárjuk, mélyhűtőben kidemesztjük.

Legalább 6 órán át hűtjük, majd tálalás előtt fél órára áttesszük a hűtőbe, hogy kissé felengedjen.

Tálalás előtt tálra borítjuk, megszórjuk durvára aprított pisztáciával.

Címkék: édes, fenyőmag, krémsajt, méz, parfé, pisztácia

akácvirág

Az akác virágzása bennem mindig nosztalgikus érzést kelt, gyermekkoromban ilyenkor a kertek között szaladgálva tépkedtük a virágokat, és az édes nektárt szívogattuk a szirmok közül. Nem készült belőle sem szörp, sem szirup, sem kandírozott virág. Akkor még.

Aztán amikor az akácerdő mellé (mit mellé, tulajdonképpen az erdőbe) költöztünk, ez a mámorító illat minden tavasszal arra sarkallt, hogy konzerváljam valamilyen formában. Azt hiszem, ami számomra leginkább bevált, az az akácvirágos cukor, a szirup és a kandírozott virág, ezekből tulajdonképpen bármikor elkészíthetőek az akácvirágos receptek. Mert ha már az akácillatot csapdába ejtettük, akkor készíthetünk belőle desszertet is, például ricottás fehér csokoládés parfét vagy panna cottát. Meg levest, almával, tejfölös mézes habbal. És még annyi minden mást.

• akácvirágos panna cotta
• 4 dl tejszín
• 4 gr zselatin
• 4 dkg cukor
• 5 nagy fürt akácvirág (1 dkg virág)
• akácméz a tálaláshoz

A tejszínt felforraljuk, majd pár percig kis láng felett főzzük. Lehúzzuk a tűzről, beleszórjuk a zselatint és addig keverjük (lehet habverővel is), amíg a zselatin teljesen feloldódik. Hozzáadjuk a cukrot, majd megvárjuk, amíg kissé kihűl.

A megtisztított akácvirágról a virágokat letépkedjük, majd a kissé kihűlt tejszínhez adjuk. Botmixerrel alaposan átdolgozzuk, majd poharakba, kis üvegekbe vagy műanyag formákba szűrjük (a szűrés a mixelés során keletkezett hab eltávolítása miatt is fontos, nem érdemes ezt a lépést kihagyni)

Fogyasztás előtt legalább 3-4 óra hűtés szükséges. Lehet tálalni a poharakban, apró üvegekben is, de ki is lehet borítani, ehhez pár másodpercre mártsuk forró vízbe a formákat, majd borítsuk gyorsan tálkákra a panna cottát. Tálalásnál csorgathatunk rá akácmézet, vagy megszórhatjuk kandírozott akácvirággal.

• fehér csokis ricottás akácvirágos parfé
• 5 dkg fehér csokoládé
• 5 dkg mascarpone
• 2 dl tejszín
• 10 dkg ricotta
• 5 nagy fürt akácvirág (1 dkg virág)
• 2,5 dkg cukor
• 2 tojásfehérje
• akácméz a tálaláshoz

Az apróra tördelt fehér csokoládét vízgőz felett megolvasztjuk a mascarponeval, simára keverjük, majd kissé kihűtjük.

A langyos csokoládéhoz adjuk a megtisztított, fürtökről letépkedett virágokat, majd botmixerrel addig mixeljük a masszát, amíg a virágokat teljesen simára pürésítjük.

A tojások fehérjét kemény habbá verjük a cukorral, a ricottát villával alaposan átkeverjük (ha krémes puha ricottát használunk, ennyi elég, ha a szemcsésebb, szárazabb változatot sikerült csak beszerezni, akkor 1 evőkanálnyi tejszínt adjunk hozzá és botmixerrel dolgozzuk át). A tejszínt kemény habbá verjük, majd lazán összeforgatjuk a ricottával és a csokoládés keverékkel. Végül a tojáshabot is óvatosan beleforgatjuk a masszába.

Kis méretű szögletes kenyérformába simítjuk a masszát, melyet előtte folpack fóliával kibélelünk, illetve ha szilikon formát használunk, a bélelés sem szükséges. Folpackkal lezárjuk a forma tetehét, majd mélyhűtőben kifagysztjuk, legalább 6 órán át.

Tálalás előtt 20-30 perccel áttesszük a hűtőbe vagy pár percig szobahőmérsékleten hagyjuk állni, majd tálra borítjuk és szeleteljük. Megcsorgathatjuk akácmézzel és megszórhatjuk pirított szeletelt mandulával is.

Címkék: akácvirág, alma, fehér csoki, fél óra, leves, mascarpone, méz, ricotta, tejföl, tejszín

mákos mogyorós ricottás rétes

Bár itt a tavasz, most mégsem egy gyümölcsös, könnyű desszert áll nálunk a képzeletbeli dobogó élén, hanem ez a rétes, megosztva első helyét egy tejcsokoládés ricotta tortával. Hidegen-melegen egyaránt kedvenc lett, lehetőleg mazsolás szósszal. A töltelék krémes ricotta, mák és mogyoró, rétestésztába burkolva, és amilyen egyszerűnek hangzik, olyan nagyon finom a végeredmény. A szósz mellé nem kötelező, de ez is igazán jól sikerült darab, és akár más sütemények, például túrótorta mellé is kiválóan működhet.

• mákos mogyorós ricottás rétes
• 2 rúdhoz
• 
  
• 6 réteslap
• 6-8 dkg vaj, megolvasztva
• 50 dkg ricotta
• 2 tojás
• 7,5 dkg nádcukor
• 5 dkg mák
• 5 dkg törökmogyoró
• 2 tk őrölt fahéj
• 1/2 mk őrölt vanília
• 2 tk narancsvirágvíz (alhagyható)
• a mazsolaszószhoz:
• 10 dkg mazsola
• 3 dl sárga muskotály (vagy helyette desszertborok, aszú, édes szamorodni, marsala is használható)
• 3 ek méz

A mogyorót a száraz serpenyőben illatosra pirítjuk, majd a héját ledörzsöljük és finomra daráljuk. A mákot szintén ledaráljuk.

A ricottát összedolgozzuk a mákkal, mogyoróval, elhabart tojásokkal, cukorral, vaníliával, fahéjjal és narancsvirágvízzel. (ha tégelyekben kapható, krémes ricottát használunk, akkor a fenti recept szerint készül a töltelék, ha a szárazabb, szemcsésebb zacskós Szarvasi ricottát használjuk, akkor érdemes adni hozzá 3-4 evőkanálnyi tejfölt és legalább részben botmixerrel átdolgozni, hogy krémesebb legyen az állaga)

Egy tiszta konyharuhára terítjük ki az első réteslapot, lekenjük a vajjal, majd erre ismét réteslap kerül. Vajjal lekenve folytatjuk a rétegezést, 3-3 lapot használunk fel egy rúd réteshez. A réteges tészta hosszenti széle mentén egyenletesen eloszlatjuk a tölteléket, úgy, hogy a végeken 3-4 centi maradjon szabadon. Ezeket a széleket a rövidebb oldal mentén felhajtjuk a töltelékre, majd a konyhakendő segítségével feltekerjük a rudakat. Óvatosan sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük a rétestekercseket, lehetőleg úgy, hogy az illesztés legyen alul.

A tetejüket lekenjük olvasztott vajjal, majd előmelegített sütőben 180 C fokon 25 perc alatt aranyszínűre sütjük.

A szószhoz a mazsolát felöntjük a borral, hozzáadjuk a mézet, majd nagyjából 2/3 részére beforraljuk. (ha édes bort használunk hozzá, pl késői szüretelésűt, aszút vagy marsalát, akkor a méz mennyisége csökkenthető, esetleg el is hagyható)

Botmixerrel pürésítjük és a rétes mellé tálaljuk a szószt.

Címkék: édes, mák, mazsola, méz, ricotta, törökmogyoró

mazsolás diós céklatorta mézes mascarpone krémmel

Van jobb a répatortánál, méghozzá a céklatorta. Pár éve talán még furán néztünk, ha zöldségek kerültek a desszertekbe, de szerencsére mára már többé-kevésbé kezdenek megszűnni az előítéletek, és a répa meg sütőtok torták mellé csatakoztak a csicsókás, paszternákos, cukkinis és céklás sütik. Hogy miért jó a zöldség a süteménybe? Mert a zöldségek nagyon puhává és szaftossá teszik a tésztát, anélkül, hogy eláztatnák, hiszen a cékla, répa vagy paszternák kevésbé leveses, mint például az alma vagy a körte. Arról nem is beszélve, hogy a zöldséget nem evő gyerekek ilyen formában talán még a céklát is megeszik. Nekem személy szerint a céklás a kedvencem, egyébként is nagyon szeretjük a céklát családilag, de ebben a süteményben különösen jól működik. Bár egy kevés kakaópor került a tésztába, azért ez nem egy csokis süti, inkább karácsony illatú, a mézeskalács fűszerektől, és szerintem a cékla ezzekkel talán még jobban passzol, mint a csokival. Még egy dolog van, ami nagyon jót tett s ütinek: sült céklából készült. A tészta így igazán könnyű lett, és bár egyáltalán nem száraz, nem is az a nedves, tömör darab, továbbá a kissé karamellás ízűre sült cékla még finomabbá teszi az összahatást. Van benne mazsola, dió, és mézes mascarpone krém a hab a tortán, de szerintem már így is eleget reklámoztam, szóval lehet sejteni, hogy új kedvenc süteményünk született.

• mazsolás diós céklatorta mézes mascarpone krémmel
• 18 cm-es kapcsos tortaformához
• 25 dkg sült cékla (hámozva)
• 7,5 dkg zabpehely (finomra hengerelt)
• 7,5 dkg nádcukor
• 10 dkg zsíros natúr görög joghurt (ha nincs, lehet sima natúr joghurt is)
• 5 dkg földimogyoró olaj (vagy repce, napraforgó)
• 5 dkg finomliszt
• 3 tojás
• 5 dkg mazsola
• 5 dkg dió
• 1 ek kakaópor (holland)
• 1 ek mézeskalács fűszerkeverék (házi vagy készen kapható)
• 2 tk sütőpor
• 1 kk szódabikarbóna
• tetejére:
• 20 dkg mascarpone
• 5 dkg méz
• reszelt narancshéj

A sült céklát durvára reszelem. A tojást elhabarom, majd beleszitálom a sütőporral és szódabikarbónával elkevert lisztet, kakaóport, mézeskalács fűszerkeveréket, hozzáadom a cukrot, olajat, reszelt céklát, a durvára vágott diót (ezt előtte egy picit meg is lehet pirítani, így még finomabb lesz) és mazsolát, zabpelyhet, joghurtot, jól átkeverem és sütőpapírral bélelt kapcsos tortaformába öntöm.

Előmelegített sütőben 170 C fokon 50 percig sütöm, vagy amíg tűpróbánál a tészta már nem ragad a belszúrt pálcikára.

Rácsra borítva hűtöm ki.

A mascarponet habosra keverem a mézzel és finomra reszelt narancshéjjal, majd a kihűlt torta tetejére kenem.

még több zöldség a süteményekben:

répatorta

Earl répatortája

étcsokoládés céklatorta fehér csoki krémmel

pirított mogyorós babtorta kakaós mandulás krémmel

Címkék: cékla, édes, mascarpone, mazsola, méz, mogyoró, zabpehely

vajas mézes csigák mazsolával, mézeskalács fűszerekkel

Elindult a karácsonyi készülődés, igazából már két hete, de egy lelkes (talán túl lelkes) négy éves ifjú ember mellett nem is nagyon volt más választásunk. A feldíszített mini karácsonyfája kint áll a teraszon, papírból vágott hópelyhek az ablakokon, és újabban a Lego kockák helyett karácsonyfás, hópelyhes sütikiszúrókkal és karácsonyi, adventi díszekkel van felhintve a lakás padlója. Esténként pedig a karácsonyfadíszekről és karácsonyi süteményekről rögtönzött rövid történetekre alszik el. Ezek után talán nem meglepő, hogy egy-két karácsonyi hangulatú sütemény is készül mostanában. Ezek a kelt csigák egyébként inkább a reggeli péksütemény kategóriába tartoznak, nem a karácsonyi desszertek közé, és szerintem tökéletesek az adventi készülődéshez, hétvégi reggelikre. A tészta puha, könnyű, mézes és csak enyhén édes, a csigákat pedig mézeskalács fűszerekkel és mazsolával tekertem fel. Igazán klasszikusak az ízek, és a végeredmény nagyon finom.

• vajas mézes csigák mazsolával, mézeskalács fűszerekkel
• 12-14 darab
• 45 dkg finomliszt
• 20 dkg tejföl
• 1 tojás
• 10 dkg méz
• 10 dkg vaj (olvasztott)
• 1 csapott tk só
• 1,5 dkg friss élesztő
• 2 púpos tk mézeskalács fűszerkeverék (házi vagy készen kapható)
• 3 dkg vaj
• 2-3 ek nádcukor
• 1 bő maréknyi (3-4 dkg) mazsola
• tetejére tojás, jégcukor

Az élesztőt elmorzsolom a liszttel, majd hozzáadom a tojást, mézet, 10 dkg olvasztott vajat, sót, tejfölt és alaposan kidagasztom a tésztát. Lágyabb, rugalmas tészta lesz a végeredmény. A kelesztőtálat letakarom, kelni hagyom a tésztát, amíg a duplájára nő.

Ha megkelt a tészta, átgyúrom, majd enyhén lisztezett deszkán 2 centi vastag téglalappá nyújtom. A maradék 3 dkg vajat megolvasztom a mézeskalács fűszerekkel, majd a tészta tetejére kenem ecsettel, vagy kanál hátával, az egyik hosszabb oldal mentén 2-3 centis részt kihagyva. Megszórom nádcukorral és a durvára vágott mazsolával, majd feltekerem a fűszerrel lekent hosszabbik oldal felől indulva, az fűszervaj nélkül hagyott széli rész felé. A tekercset éles késsel 3 centi vastag szeletekre vágom, majd sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, kissé lelapítom, formázom a korongokat, majd elhabart tojással lekenem, megszórom jégcukorral.

Meleg helyen kelni hagyom, amíg legalább másfélszeresükre nőnek, majd előmelegített sütőben 200 C fokon 15 percig sütöm (vagy amíg aranyszínűek lesznek a csigák).

Rácsra szedve hűtöm ki.

Címkék: édes, karácsony, kelt tészta, mazsola, méz

gyömbérsör, akácsör és bodzasör

Amikor megláttam a River Cottageban Hugh Fearnley Whittingstall gyömbérsör receptjét, azonnal tollat ragadtam és jegyzetelésbe kezdtem, ez egyszerűen egy olyan dolog, amiről tudtam, hogy el kell majd készítenem. A házi sörfőzés amúgy sem áll messze a családunktól, a gyömbérsör pedig nagy kedvencünk, finom és könnyű ital, főleg a nyári nagy melegben. Aztán elkezdett virágzani az akác és a bodza is, így arra a következtetésre jutottam, hogy ha jó gyömbérrel, akkor működhet virágokkal is.

A recept egyébként egyszerű, és mivel az öcsém egy éve nagy házi sörfőzővé vált a harmadik emeleti minigarzonjában, így a szükséges extrább hozzávalókat sem tartott sokáig beszerezni. Nevezetesen sörélesztőt (amit innen szokott rendelni) és csatos üveget a palackozáshoz. (ez utóbbi egyébként nem kötelező, de remekül mutat) Sörélesztőt bioboltokban is lehet keresni, de nem a táplálkozáskiegészítőként használandó, feldolgozott változat kell ide, hanem amit valóban erjesztésre szánnak. Én pillepalacokos ásványvizet használtam a készítéshez, amiből kitöltöttem egy-egy pohár vizet, hogy legyen hely a hozzávalóknak és  a képződő gáznak, így megúsztam az üvegek fertőtlenítését, és még a felhasznált víznek is kellemes íze volt. Természetesen működik csapvízzel is, de akkor fertőtlenített műanyag palack szükséges hozzá. Üveg palack nem jó, mert erjedés közben felrobbanhat.

A végeredmény három könnyű és üde szénsavas, enyhén alkoholos ital (egyes elszánt rajongók még az alkoholtartalmát is megmérték,ami  4,5% körül van), ami igazán egyszerűen elkészül.

Szereztem néhány ragacsos és konyhatakarítással végződő tapasztalatot is a palackozás során, ezeket még gyorsan pár szóban leírom: a sör akkor van kész, ha a palack feszül. Nem nagyon, hanem épp csak. Nem érdemes megvárni, amíg elsimítja a dombornyomott barázdákat a belső nyomás a műanyagon (mert egyébként megteszi!), mivel ekkor már annyi a szénsav, hogy nyitáskor habtenger tör elő és elárasztja a konyhát+ még az ital egy része is kárba megy. Ha ez mégis megtörténik, akkor lehet óvatosan, pici résnyire nyitni a kupakot, és várni kb fél órát, amíg távozik annyi szénsav, hogy habzás nélkül le lehessen szűrni az italt. Az erjedés ideje két nap a gyömbérsör esetén, másfél-két nap a friss virágokkal készült italoknál. Nem több. Mivel elég sok a cukor benne, és relatíve sok az élesztő is, ez a folyamat gyorsan végbemegy. A palackozás után az erjedés még  folytatódik, hiszen valamennyi élesztőgomba a szűrés után is ott  marad benne, ezt meg lehet akadályozni, ha azonnal hűtőbe kerül az ital, de szerintem nem érdemes rögtön megtenni, mert ez a metódus fogja majd pótolni  a leszűrés során elvesztett szénsavat. Én palackozás után még 5-6 órán át hagytam szobahőmérsékleten a gyömbérsört (a friss virágosakat nem) aztán kerültek a hűtőbe az erjedés leállítására. A friss virágok benne nagyon felturbózzák az erjedést, így a bodzás és akácos palackok kibontásánál kitörő meglepetésre lehet számítani (érdemes ezt könnyen takarítható helyen végezni), viszont az ízük zseniális. A nem kívánt mellékhatásokat pedig elkerülhetjük, ha a bodzás és akácos változathoz szárított virágokat használunk.Ha magasabb alkoholtartalmat szeretnénk, akkor erjedés során időnként meg kell nyitni a kupakot, hogy távozzon a szénsav és ne fojtsa vissza az erjedést. Ha magasabb alkoholtartalmat szeretnénk. Szerintem ez így optimális, de voltak olyan hangok, hogy mi lenne, ha kipróbálnánk…

gyömbérsör

1,5 literes ásványvizes flakon

1,2 liter víz

15 dkg cukor (én nádcukrot használtam)

1 nagy citrom

4 cm gyömbérgyökér

1/2 mokkáskanálnyi sörélesztő

A cukrot tölcsérrel a vízzel teli palackba töltöttem, majd addig rázogattam az üveget, amíg a cukor feloldódott. Hozzáadtam a citrom csíkokban lehántott héját (ha van citrushámozó, ha nincs, lehet reszelni is, úgy picit jobban kell majd ügyelni a szűréskor), a citrom levét, a durvára reszelt gyömbért és az élesztőt. Összeráztam a keveréket, majd szobahőmérsékleten hagytam állni 2 napig.

Szűrés előtt az eredeti recept szerint érdemes lehűteni, így megállítani az erjedést. Én ezt kihagytam. Tehát két nap után óvatosan kiengedtem a szénsavat, majd amikor már nem habzott, palackokba szűrtem. (az újrahasznosított csatos sörösüveg kiváló erre a célra) Még 5-6 órán át hagytam szobahőn, hogy pótoljam a szűrés során elveszett szénsavat, ezután fogyasztásig hűtőbe került.

akácsör

1,5 literes ásványvizes flakon

1,2 liter víz

15 dkg akácméz

1 nagy citrom

10 fürt akácvirág

1/2 mokkáskanálnyi sörélesztő

Az akácvirágot lecsipkedtem a száráról, majd kevéssel a felhasználandó vízből leturmixoltam, az akácmézzel együtt a palackba öntöttem Ment hozzá az élesztő, a citrom leve és a felének a felcsíkozott héja, az elkészítés módja innentől fogva a gyömbérsörével megegyező.

bodzasör

1,5 literes ásványvizes flakon

1,2 liter víz

15 dkg cukor (én nádcukrot használtam)

1 nagy citrom

5 tenyérnyi bodzavirág

1/2 mokkáskanálnyi sörélesztő

A gyömbérsörrel megegyző módon készül, csak itt a gyömbér helyett az kisebb rózsákra szedett bodzavirágokat tömködtem az ásványvizes flakonba, és a citrom héjának ismét csak a felét használtam fel. (Ezt a keveréket érdemes naponta átforgatni, mert a bodza könnyen felúszik a tetejére)

Címkék: akác, bodza, gyömbér, méz, üveges

aludttejes kukoricalisztes palacsinta

Nem, az nem úgy van, hogy mostanában már nem eszünk palacsintát, sőt. Kevés dolog van, amit Csipi jobban szeret és egyszerűbben elkészíthető reggelire, mint a duci palacsinták, lehetőleg valamilyen szósszal, sziruppal. Csak hát most már hétvégén reggelente két kávé között még félig ájultna, félig alva kóborolok a konyhában palacsintasütés közben, és a produktum is sokkal gyorsabban fogy el annál, minthogy én magamhoz térve épkézláb fotókat készíthetnék róluk. A variációk többségéből pedig már született is számos poszt korábban. Most azonban a beteg kisangyallal itthon rekedtünk, és ebédre palacsintát óhajtott. Én pedig kísérleteztem egy kicsit, és a prósza nyomdokaiban haladva egy kukoricaliszttel és aludttejjel készült változat készült, ami meglepően finom lett. Fűszerként én rózsavizet és sáfrányt használtam, de nem kell ezen  a ponton eltántorodni, aki nem szereti a keleti hangulatú édességeket, az használjon nyugodtan ezek helyett ánizst (egy teáskanálnyi porrá őrölve elég belőle, és remekül passzol a kukoricaliszthez), vagy akár vaníliát. A kísérő nálunk juharszirup volt, mert ez Csipinél kihagyhatatlan, ha palacsintáról van szó, én pedig mézzel kiveret aludttejet csorgattam a palacsinták tetejére.

Végezetül pedig néhány werkfotó is készült, nem a klasszikus értelemben, inkább csak a gasztrofotózás aktuális nehézségeinek ecsetelésére.

• aludttejes kukoricalisztes palacsinta
• 2 tojás
• 20 dkg aludttej
• 8 dkg kukoricaliszt
• 8 dkg rétesliszt
• 2 ek nádcukor
• 1 tk sütőpor
• 1/2 tk szódabikarbóna
• 1 tk rózsavíz
• 10 szál sáfrány
• vaj a sütéshez

A sáfrányt kevés cukorral porrá őrölöm, majd egy teáskanálnyi forró vízzel feloldom.

A tojásokat villával habosra verem, majd hozzáadom a sütőporral és szódabikarbónával jól elkevert liszteket, cukrot, rózsavizet, és a sáfrányos vizet. Alaposan kikeverem, majd 15 percig pihenni hagyom a tésztát.

Kerámia vagy teflon serpenyőben kevés vajat hevítek, és evőkanálnyi adagokban kisütöm a palacsintákat. Minden adag palacsinta sütése előtt papírtörlővel áttörlöm a serpenyőt, égett vaj ne maradjon benne, és kevés vajat minden adag előtt dobok bele.

Mézzel kikevert aludttejel vagy juharsziruppal tálalom.

Címkék: aludttej, édes, kukoricaliszt, méz, palacsinta

Üveges gasztroajándékok 2.: fűszeres mézes almalikőr, narancsos mézes palacsintaszirup, rozmaringos mézes csemege, datolyás balzsamecet, mazsolás kakaós dióvaj

Pici csalás azért van a címben, mivel ezek nem mind ajándékba, hanem inkább házi felhasználásra készültek, de igazából s.k. karácsonyi gasztroajándéknak is kitűnőek. Mindegyik percek alatt elkészül, és mégis különleges a végeredmény.

A fűszeres almalikőr nálunk leginkább a szenteste előkészületeit hivatott megkönnyíteni, a narancsos szirup pedig a kisfiam nagy kedvence palacsintára, sőt, ha nem figyelünk eléggé,  akkor akár önmagában is  (bár itt őszintén el kell mondanom: engem az íze leginkább egy kanalas orvosságra emlékeztet, de valamiért az aprónép odáig van érte meg vissza…).

A mézes csemege sok karácsonyi vásárban felbukkan, de otthon is könnyen (és sokkal gazdaságosabban) elkészíthető, látványos ajándék. Én még egy kis rozmaringot is adtam hozzá, hogy izgalmasabb legyen az íze, a mazsolaszemeket pedig aszúban puhítottam, mert hát karácsony van mégiscsak.

A balzsamecet szintén egy kedvenc kombináció, a Vom Vassban kapható datolyabalzsam után született, a házi változat természetesen nem ugyanolyan, de nagyon finom, és egy kevés rozmaring itt is nagyon jól kikerekíti az ízeket. Klasszikus előételként, vékony prosciutto crudoba tekert, olívaolajjal meglocsolt bébimozzarellák marinálására ideális.

A mazsolás, kakaós dióvaj ismét a gyerekeknek kedvez, bár pirított kalácsra kenve azért elég ünnepi reggeli kerekedhet ebből is.

• fűszeres almalikőr
• 0,75 liter jó minőségű szűretlen almalé
• 20 dkg méz
• 1 rúd fahéj
• 10 szem szegfűszeg
• 2,5 dl rum

Az almalevet a fűszerekkel és a mézzel felforralom, majd legalább 10 percig nagy láng fölött forralom. Ezután kihűtöm, átszűröm, elkeverem az alkohollal, majd üvegekbe öntöm.

Magában is finom, de forró, mondjuk gyömbéres gyümölcsteába öntve az igazi.

• narancsos mézes szirup palacsintához, süteményekhez
• 3 dl frissen facsart narancslé (kb 6 narancsból)
• 20 dkg méz
• 1 rúda fahéj, 1 csillagánizs, 8 szem szegfűszeg, 3 cm gyömbérgyökér (meghámozva, négybe vágva), reszelt szerecsendió, egy darabka vaníliarúd félbevágva

A hozzávalókat felforralom egy szélesebb edényben (így hamarabb elkészül), majd kb 10 percig nagy láng fölött főzöm, amíg sziruposra sűrűsödik. Ha kihűlt, átszűröm, üvegekbe töltöm.

• rozmaringos mézes csemege
• 5 dkg mandula
• 5 dkg dió
• 5 dkg arany mazsola
• 0,75 dl tokaji aszú
• 2 ág rozmaring
• méz

Az olajos magvakat száraz serpenyőben enyhén megpirítjuk, kihűtjük.

Az aszút felforraljuk, a mazsolára öntjük, folpackkal lefedjük és időnként összerázzuk a tálat, amíg a mazsola az aszút magába szívja. A mazsoláról leitatjuk a nedvességet, megszárítjuk a felületét.

A megmosott, leszárított rozmaringot sterilizált befőttesüvegbe tesszük (lehetőleg a falhoz tapasztva), majd az üveget feltöltjük a mazsola, dió, mandula keverékével. Ezután az üveget óvatosan feltöltjük annyi mézzel, ami a gyümölcsöket ellepi.

• datolyás rozmaringos balzsamecet
• 2 dl sűrű balzsamecet
• 8 szem datolya (magozva)
• 1 tk friss rozmaringlevélke (kb egy ágról)

A hozzávalókat összeturmixoljuk, összeforraljuk, majd finom szűrőn üvegbe szűrjük.

• mazsolás kakaós dióvaj
• 25 dkg dió
• 5 dkg mazsola
• 5 dkg juharszirup
• 2 ek kakaó
• 1 kk őrölt fahéj
• dióolaj, ha szükséges

A diót szárazon megpirítjuk. Még melegen késes robotgépben vagy turmixgépben darálni kezdjük a kakóval és fahéjjal együtt. 5-10 perc alatt krémessé válik egyéb hozzávaló nélkül is, de ha mégis szükséges, 1-2 evőkanálnyi dióolajat is adhatunk hozzá. Amikor már krémes, hozzáadjuk a juharszirupot is. Végül hozzákeverjük a durvára vágott mazsolát is, de ezt már kanállal, nem aprítógéppel.

Sterilizált befőttesüvegekbe töltjük.

Tipp: a juharszirup mennyiségét ízlés szerint növelni is lehet, és ha felnőtteknek készül, akkor a mazsolát felhasználás előtt be lehet áztatni egy-két kanál brandybe is.

Címkék: alma, dió, ital, karácsony, mandula, mazsola, méz, narancs, üveges

Mézes körtés almalekvár, csipkebogyós birsalma-alma csatni, aszalt paradicsomos diós pesto

Volt a flatcat facebook oldalán egy játék, amit végül Gabriella nyert meg, és a három felajánlott nyeremény közül ő a csatni+lekvár+pesto összeállítást választotta. Ezek most neki készültek, illetve hát némi “fölösleges” mennyiség azért maradt belőlük itthon is, de mivel közeledik a karácsony, úgy gondoltam, megosztom a recepteket, hiszen kiváló gasztroajándék is válhat belőlük. A lekvár finom, fűszeres, nemcsak ajándékba, de a karácsonyi reggeli kalácshoz is nagyszerű lehet, a fűszeres csatni pedig remek kísérője lehet a karácsonyi pulykának, akár hidegen, akár melegen fogyasztjuk azt. A pesto pedig remekül jöhet a karácsony előtti készülődésben, ha egy gyors vacsorára épp csak egy gyors tésztára van idő.

Kis kiegészítés a receptekhez: a csatni készítése közben elfogyott a citrom, vagyis a kívánt savanykás ízhez az itthoni állománynál kettővel többre lett volna szükségem, de a receptet már a korrigált mennyiséggel írtam me, így az elég pikáns, édes-savanykás lesz. A csipkebogyó pedig nálam herbáriából származó szárított volt, da aki teheti, nyugodtan használjon hozzá saját szüretelésű gyümölcsöt. Ekkor egy kicsit több kellhet majd belőle, hiszen annak magasabb a víztartalma, de nagyjából 5 dkg elegendő lehet.

• mézes körtés almalekvár mazsolával
• 400 ml
• 50 dkg alma
• 25 dkg körte
• 15 dkg méz
• 3,5 dkg mazsola
• 1 púpos tk őrölt mézeskalács fűszer
• 1 citrom leve

Az almát, körtét meghámozzuk, feldaraboljuk, majd a mézzel, fűszerekkel, durvára vágott mazsolával és a citrom levével és fél pohár vízzel feltesszük főni. Ekkora mennyiséget én egy magasabb falú, széles serpenyőben főzök, ebben hamar elkészül. Amikor már sűrűsödik a lekvár, érdemes gyakrabban kevergetni, majd ha kész (ez nagy lángon tényleg csak nagyjából 15-20 perc), akkor sterilizált üvegekbe szedem még forrón.

A levegőt kiütögetem a lekvárból amennyire csak lehet, majd a tetejét lezárom két réteg celofánnal és egy csavaros tetővel. Aki úgy biztosabbnak érzi, és hosszabb távra szánja a lekvárt, a két réteg celofán közé tehet késhegynyi szalicilt is.

Az üvegeket egy pillanatra a fejükre állítom, majd visszafordítva, talpukkal lefelé dunsztba kerülnek egy napra.

• csipkebogyós birsalma-alma csatni
• 2×300 ml
• 50 dkg alma
• 50 dkg birsalma
• 5 citrom leve (3 dl)
• 10 dkg nádcukor
• 10 dkg lilahagyma
• 2,5 dkg csipkebogyó
• 10 cm gyömbérgyökér
• 1 rúd fahéj
• 2 csillagánizs
• 8 szem szegfűszeg
• 2 ek koriandermag
• 1 cső csili
• 1 tk só

Az almát, birsalmát meghámozom, felkockázom, majd a finomra aprított lilahagymával, a késsel nagyjából durvára aprított csipkebogyóval, a meghámozott, lereszelt gyömbér kinyomkodott levével, a mozsárban porrá tört koriandermaggal, finomra aprított csilivel, és a többi, egészben hagyott fűszerekkel, sóval egy széles, magas falú serpenyőbe teszem. Felöntöm a citrom levével és egy fél pohár vízzel, majd nagy láng felett addig főzöm, amíg a gyümölcsök megpuhulnak és az egész lekvár sűrűségűvé válik (ez nagyjából 20 perc). Amikor már sűrűsödik, gyakran kevergetve főzöm készre. A gyümölcsöket krumplinyomóval vagy habverővel szétnyomkodom a végén, az egész fűszereket kiszedem, de úgy a legfinomabb, ha maradnak benne nagyobb darabok is.

Sterilizált üvegekbe töltöm, miután kihűlt hűtőben tárolom.

Ha ajándékba, hosszabb távra készül, lehet ezt is tartósítani, a lekvárnál leírt celofános-szaliciles-dunsztolós módszerrel.

aszalt paradicsomos diós pesto friss kecskesajttal, rozmaringgal

• 3,5 dkg aszalt paradicsom
• 3,5 dkg dió
• 3,5 dkg friss típusú lágy kecskesajt
• 1 tk friss rozmaring levél
• 2 ek olívaolaj
• 1 ek dióolaj

A diót száraz srepenyőben kissé megpirítom, ha kihűlt, a héját ledörzsölöm.

A rozmaringot kevés olajjal mozsárban szétdörzsölöm. Az feldarabolt aszalt paradicsomot, diót, rozmaringos olajat és a többi olajat, kecskesajtot botmixerrel pépesítem.

Kis, sterilizált üvegbe töltöm, e tetejét kevés olívaolajjal zárom le.

Mivel friss típúsú sajtból készül, hűtőben tárolható.

Az aszalt paradicsomról pár szó: ha olajban eltett paradicsomot használunk hozzá, akkot a súly alapos lecsöpögtetés utánra vonatkozik, és ilyenkor, ha jó minőségű olívaolajban volt eltéve a paradicsom, akkor annak az olaja is használható a pestohoz.

Címkék: alma, aszalt paradicsom, birsalma, csipkebogyó, dió, kecskesajt, körte, mazsola, méz, üveges