sós

7+3

2016. január 17., vasárnap | felvágott helyett, saláta, sós | Nincs hozzászólás

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Szóval a hetes szám tulajdonosa még meg sem született, amikor ez a blog indult (egészen pontosan a születését várva ütöttem el üres óráimat a bloggal az első hónapokban). Most meg már 7 éves. A kisebbik pedig 3. És a két szülinap között mindössze 10 nap van. A születésnapi összejövetelekre készült ez a két darab, egy sós szendvicskrém és egy saláta (meg persze még sok minden más is, de azokról sajnos nem készült fotó). A kedvenc céklás salátám egy újabb változata, sült céklával, almával és gesztenyével, és egy gyors sós krém, füstölt lazaccal és édesburgonyával.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

  • édesburgonyás füstölt lazac krém
  • 25 dkg édesburgonya (1 nagyobb vagy 2 kisebb darab)
  • 20 dkg krémsajt (Philadelphia, vagy ahhoz hasonló)
  • 10 dkg füstölt lazac
  • 1 kis csokor snidling

Az édesburgonyát héjában megsütjük (180 C fok, 45 perc vagy egy ra, mennyiségtől függően)

A meghámozott édesburgonyát nagyobb darabokra vágjuk, majd a széttépkedett füstölt lazaccal és krémsajttal összedolgozzuk egy botmixer segítségével.

A snidlinget apróra vágjuk, majd belekeverjük a lazacos krémbe.

Pirítóssal vagy sós krékerrel tálaljuk.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

  • sült cékla és alma saláta geszetnyével
  • 60 dkg cékla
  • 40 dkg alma
  • 30 dkg sült (vagy főtt), hámozott gesztenye
  • 2 kisebb citrom leve és finomra reszelt héja
  • 5 ág kakukkfű
  • 3 ek dióolaj vagy (olívaolaj)
  • 30 dkg zsíros, natúr joghurt (görög)
  • 2 tk nádcukor

A céklát héjában megsütöm (1-1,5 óra 180 C fokon), majd meghámozom és apró kockákra vagy csíkokra vágom (kézzel vagy robotgéppel)

Az almát meghámozom, kicsumázom majd hasonló méretűre vágom, mint a céklát.

A céklát és az almát összeforgatom, ráreszelem a citrom héját és ráfacsarom a levét. A kakukkfű leveleit letépkedem és a salátába forgatom a joghurttal, dióolajjal és nádcukorral együtt.

Tálalásnál rámorzsolom a gesztenyét.

 

Címkék: , , , , , , , , ,

2016.

2016. január 1., péntek | saláta, sertés, sós, tészta, zöldség | 2 hozzászólás

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Boldog új évet kívánok!

  • három hagymás lencsesaláta
  • 50 dkg beluga lencse
  • 2 póréhagyma
  • 1 nagy fej vöröshagyma (15 dkg vagy több)
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 tk reszelt gyömbér
  • 1 citrom leve és finomra reszelt héja
  • 4 ek olívaolaj

A lencsét sós vízben puhára főzöm, leszűröm. (vigyázat, az apró szemű lencse nagyon hamar puhára fő, könnyű túlfőzni)

A hagymákat megtisztítom, vékonyra szeletelem. Az olívaolajon kis láng felett, gyakran kavargatva addig sütöm a hagymákat a finomra reszelt gyömbérrel együtt, amíg teljesen megpuhulnak és elkezdenek karamellizálódni.

A lencsét összekeverem a hagymákkal, majd ráreszelem a citrom héját és hozzáfacsarom a levét is.

Langyosan és hidegen is finom.

  • mini sertéshúsos rétes tekercsek
  • 1 csomag réteslap
  • 1 szűzpecsenye (50 dkg)
  • 1 nagy fej hagyma (15 dkg)
  • 1 cikk zeller (20-25 dkg)
  • 2 szál sárgarépa (20-25 dkg)
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 csokor petrezselyemzöld
  • 1 tk szárított majoranna
  • 1 ek angol mustár
  • 2+2 ek olívaolaj+ a réteslapok kenéséhez

A zöldségeket megtisztítom, majd nagyobb darabokra vágom és robotgéppel felszecskázom (lehet kézzel is, akkor nagyon apróra kockázzuk) 2 ek olívaolajon lepirítom, majd hozzáadom a majorannát és fedő alatt, kis láng felett puhára párolom. Végül fedő nélkül addig sütöm, amíg elpárolog a nedvesség a zöldségek alól, és hozzákeverem a finomra aprított petrezselyemzöldet is.

A húst ledarálom vagy késsel finomra vagdalom. 2 ek olívaolajon addig sütöm, amíg kifehéredik és minden lé elfő alóla. Közben sózom, borsozom. Hozzáadom a finomra reszelt fokhagymát és átpirítom, lehúzom a tűzről. Hozzákeverem a mustárt. (a töltelék mindkét részét viszonylag szárazra kell sütni, hogy ne áztassa el sülés közben a rétestésztát)

A zöldségeket összeforgatom a hússal és megvárom, amíg kissé kihül a massza.

A réteslapokat hosszában és keresztben is kettévágom, majd nyirkos konyharuha alá teszem a lapokat, hogy ne száradjanak ki. Egy réteshez 2 réteg lap kell. Az egyiket lekenem olívaolajjal, majd ráfektetem a másik lapot. A tésztalapok szélére nagyjából két púpos evőkanálnyi húsos tölteléket halmozok, majd felhajtom a tésztaszéleket a töltelékre és feltekerem a tekercseket. Olívaolajjal lekenem az elkészült tekercseket és sütőpapírral bélelt tepsibe teszem.

200 C fokon 18-20 percig sütöm, amíg aranyszínűek lesznek a tekercsek.

Megjegyzés: nagyon finom, ha majoranna és mustár helyett reszelt citromhéj és gyömbér kerül bele, esetleg a petrezselyem helyett korianderzöld.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

 

Címkék: , , , , , , , ,

tönkölylisztes parmezános keksz

2015. február 3., kedd | sós | Nincs hozzászólás

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Nem tudom, ki hogy lenne vele, de nekem ez a keksz olyan mintha tepertős pogácsa íze lenne. És akkor írom rögtön, hogy nincs benne tepertő. A véletlen felfedezés öröme az, ami arra késztetett, hogy ismét leírjam ezt a receptet, mivel amúgy ez az egyik kedvenc parmezános kekszem derivátuma, csak a liszt felét cseréltem le benne teljes kiőrlésű tönkölylisztre, a másik felét meg tönköly fehérlisztre, az ízek pedig rögtön megváltoztak. A tepertőt lehet szeretni, vagy nem szeretni (lehet?), én imádom, és az életmódunk változtatásán akkor kezdtem el komolyabban gondolkodni, amikor a reggeli kávé után öt-tíz deka friss húsos tepertőt ropogtattam el, csak úgy magában. Nem mondom én, hogy a tepertő az ördögtől való (de), viszont napi szinten reggelinek nem a legoptimálisabb választás. És akkor ha már itt járunk, hát ez a keksz sem… De kis lépésekkel indulva hátha könnyebben megy majd a változás. :)

(a vintage hangulatú képek kedvelőitől pedig még kis türelmet kérek, tavasztól korábban nem tudom pótolni a festett deszkáimat, világítást, egyéb háttereket, szóval egyelőre maradnak ezek a hétköznapi képek)

  • tönkölybúzalisztes parmezános keksz
  • 15 dkg tönkölybúza liszt, teljes kiőrlésű
  • 15 dkg tönkölybúza liszt, fehér
  • 20 dkg vaj
  • 3 dkg nád porcukor (nádcukor mozsárban megőrölve)
  • 5 dkg finomra reszelt grana padano vagy parmezán
  • 1 tk só
  • 1 tojás

A vajat felkockázzuk, majd a többi hozzávalóval együtt gyorsan de alaposan összegyúrjuk (robotgéppel is össze lehet dolgozni). A tésztából gambócot formázunk, majd 5 centi vastag hengert gyúrunk belőle. Folpackba vagy sütőpapírba csavarjuk a hengert és legalább egy órára hűtőbe tesszük, amíg megdermed a vaj.

Éles (recés) késsel 3 mm vastag szeletekre vágjuk, majd sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük.

Előmelegített sütőben (alsó-felső sütés) 180 C fokon 13-15 perc, amíg a kekszek széle kezd aranyszínt kapni.

Melegen törékeny, ezért a sütőlapon hűtjük ki.

Címkék: , , ,

keksz olívaolajjal, napraforgómaggal, sajttal

2014. szeptember 24., szerda | sós | 2 hozzászólás

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A kisebbik fiunk érkezésével családunk telített zsírsav fogyasztása megsokszorozódott, mivel ő olyan diétát tart, hogy kacsazsír+szalonna. Eszik még ezen kívül húst, kacsát és vaddisznót, magában (sértődött arca tankönyvbe illő, ha egy-egy falatba elrejtve zöldség vagy más hasonlóan felháborító dolog érkezik a szájába, és neki ki kell válogatni, ki kell tuszkolni a nyelvével, mivel mi gonoszak vagyunk és időről-időre cselhez folyamodunk, és próbálkozunk és megkísérelünk vele mást is etetni az előbb felsoroltakon kívül)

Persze voltak elveink korábban, és próbálkoztunk gyerekhez illő étrenddel, de egy súlyos betegség, és az ezzel járó még súlyosabb fogyás után feladtuk ezeket, és örültünk, hogy eszik a gyerek – kacsazsíros kenyeret,  mi mást. De azt legalább megette. Lehet azzal takarózni, hogy végső elkeseredésünkben már mindennel próbálkoztunk, és hogy amúgy minden házi, a szalonna pedig általunk abált császárhús igazából, nem füstölt áru, de igazából felesleges. Ő a második rosszul evő fiam (de ő legalább bőséggel fogyaszt abból, ami ínyére való), én magam is az voltam gyerekkoromban, megkeserítve ezzel édesanyám életét. Az ő véleménye egyébként az, hogy én most duplán kapom mindazt vissza, amin ő keresztülment velem. :) Hát lehet hogy így van. Mindenesetre bízunk benne, hogy nem marad így örökre, és nem adjuk fel, hogy egyszer majd enni fog ennél egy fokkal egészségesebb ételeket is, de addig is a közös étkezéseinket igazítanunk kell hozzá is.

Hogy ennek most mi köze van a recepthez? Szóval a férjem örökletes magas koleszterin szintje miatt mi eddig elég komoly diétát tartottunk idehaza, ő kényszerűségből, én szolidaritásból. Telített zsírokat csak módjával ettünk, olajat használtam, szinte mindenbe, amit neki főztem (ezekből viszont normál mennyiséget, hiszen asúlya rendben van, a fogyás nem volt cél). Sokféle, szinte kivétel nélkül hidegen sajtolt olajokat. Én magam is megszerettem a főzésnek ezt a módját, és most, hogy kicsit csillapodott a helyzetünk, igyekszem ezt feleleveníteni. A sós kekszek nálunk remek alternatívát nyújtanak a reggeli kávé mellé fogyasztandó pár falatra, néha még a reggelit is helyettesítik, főként most, hogy a férjem kora hajnalban indul dolgozni, és nincs ideje másra. A keksz vajjal remek, de nem túl kívánatos diétás szempontból, szóval arra gondoltam, mi lenne, ha olívaolajjal készülne. Az eredmény meglepően jó lett, és bár a nyers tésztával dolgozni nem olyan egyszerű, mint vajas tészta esetén (nyújtani, tetszőlegesn formázni például nem lehet, mert morzsálódik a tészta), a kisült eredménnyel már semmi gond nincs, mivel a tojás és az olvadt sajt remekül egyben tartja a kekszeket. Ropogós is viszonylag, egészen sajtos kekszes a végeredmény, a forma pedig nem a legszebb, de ez most itt nem is volt szempont.

  • keksz olívaolajjal, napraforgómaggal, sajttal
  • 1 tepsihez
  •  60 gr olívaolaj
  • 60 gr tönkölybúza liszt (teljes kiőrlésű)
  • 60 gr rétesliszt
  • 60 gr sajt, finomra reszelve (kemény, aromás, reszelhető, pl ementáli, grana padano, érett juhsajt)
  • 60 gr napraforgómag (vagy dió, tökmag, durvára aprítva)
  • 1 tojás
  • 1 mk köménymag (egész)
  • 1 ek porcukor
  • 1 tk sütőpor
  • 1 csapott tk só
  • reszelt sajt a tetejére

A sütőport elkeverem a lisztekkel, majd hozzáadom a többi hozzávalót és alaposan összegyúrom

A tésztából diónyi adagokat veszek, majd ezeket gombóccá gyúrom és ellapítom. Két tenyér közti hengergetésre a tészta nem alkalmas, inkább csak össze kell tapasztani nagyjából a gombócokat, majd két tenyér között szétlapítani óvatosan.

Sütőpapírral bélelt tepsibe teszem a kekszeket, a tetejükre egy-egy csipet reszelt sajtot teszek, majd előmelegített sütőben 180 C fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 15-17 percig sütöm, amíg a teteje enyhén aranyszínű lesz.

Tepsiben hűtöm ki (melegen még morzsalékony)

Jól záródó dobozban tárolom.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Címkék: , , , ,

juhtúrós csirkés sajttorta aszalt paradicsommal

2014. április 16., szerda | csirke, sós | Nincs hozzászólás

A kettes számú húsvéti piknik kosár versenyző következik. Sós, és sajttorta, és szeretjük, olyannyira, hogy a kisebbik fiú is már a rajongói közé tartozik. Persze a variációk száma ebben a témában végtelen, így nem osztom meg az összes általam készített sós torta receptjét, de nálunk a biztos befutók közé tartozik még az ementális-főtt tojásos változat, vagy a ricottás-sült csirkés is.

A tetejére pedig bátran szórhatunk tavaszi zöldségeket, újhagymát, hónapos retket is, de mi most a rukkolát stílusosabbnak éreztük hozzá.

  • juhtúrós csirkés sajttorta aszalt paradicsommal
  • 10 dkg Wasa (vagy wasa típusú extrudált rozsos kenyér)
  • 10 dkg vaj
  • 12,5 dkg juhtúró
  • 15 dkg sovány, sült csirkehús, bőr és csont nélkül (nagyjából 20 dkg nyers csirkemellfilét sütöttem le hozzá)
  • 30 dkg Philadelphia (típusú) krémsajt
  • 5 dkg aszalt paradicsom (fűszeres olajban eltett, lecsöpögtetve)
  • 10 nagyobb bazsalikom levél
  • rukkola vagy más friss zöldség (pl újhagyma) a tálaláshoz

A kenyeret késes aprítóban morzsásra darálom, majd elkeverem a megolvasztott vajjal. Kapcsos tortaformába, vagy tálra állított tortagyűrű aljába kanalazom a morzsát és kanál hátával alaposan lenyomkodom, tömörítem. Hűtőbe teszem legalább 15 percre az összeállítás előtt.

A sült csirkét nagyon finomra aprítom (lehet használni a késes aprítót is, de késsel vágva finomabb lesz a végeredmény), az aszalt paradicsomot és a bazsalikom leveleket szintén. A juhtúrót kikeverem a krémsajttal, majd hozzáadom a finomra aprított csirkét, aszalt paradicsomot, bazsalikomot, alaposan átkeverem.

A morzsás alapra kanalazom a krémet, elsimítom, és tálalás-szeletelés előtt legalább 1 órán át hűtöm.

Tálalásnál a gyűrűt késsel meglazítom a torta körül, majd lekapcsolom róla a formát. A tetejét a zöld levelekkel díszítem.

Megjegyzés: a sülthöz kicsi, 10-15 dkg-os tanyasi csirkemell filéket használtam. A csirkemelleket (csont és bőr nélküli filék) szétbontottam a belső kisebb, és a nagyobb vastagabb részre, sóztam, borsoztam, majd kevés olívaolajon kevés vékonyra szelt hagymával és fokhagymával sütöttem meg. A felhevített olajon üvegesre sütöttem a hagymát, hozzáadtam a fokhagymát, majd a csirkemellek mindkét oldalát 2-2 percig sütöttem a hagymás olajban, nagy láng felett. A kisebb filéket kiszedtem, vastag falú, jó hőtartó edénybe tettem, lefedtem. A nagyobb filéket a serpenyőben hagytam, majd fedő alatt, a lángot mérsékelve további 4 percig sütöttem. Kiszedtem ezeket is az olajból, és a vastag falú edénybe tettem. 10 percig pihentettem szeletelés előtt.

 

Címkék: , , , , ,

körözött torta

2014. április 14., hétfő | hús nélkül | Nincs hozzászólás

A sós torták nálunk nagyon jól működnek végszükség esetén, hideg élelemként. Ha van egy ilyen a hűtőben, akkor mindig van mihez nyúlni, és nem kell olyan “fárasztó” dolgokkal terhelnie magát a ház urának, mint például összeállítani egy szendvicset. :) De valóban nagyon jó megoldás ez, akár a fent említett szerepben, akár vendégváróként (hisz itt a Húsvét hamarosan), akár piknik kosárba könnyű és látványos darabként.

Ez most tulajdonképpen egy körözöttből készült sajttorta. A körözött összetétele nálunk egy gyerekbarát verzió, azaz 4:1 arányban van benne a tehéntúró és a juhtúró, de ezt ízlés szerint lehet alakítani, sőt, a juhtúró akár el is hagyható belőle, ha valaki azt nem szereti (például anyukám, hát, ilyen is van)

  • körözöttes torta
  • 18 cm átmérőjű kerek kapcsos tortaformához
  • 40 dkg félzsíros tehéntúró
  • 10 dkg juhtúró
  • 10 dkg vaj
  • 5 dkg vöröshagyma
  • 1 ek pirospaprika
  • 1 ek köménymag
  • 10 dkg Wasa (vagy Wasa típusú extrudált kenyér)
  • 10 dkg vaj

újhagyma és hónapos retek a díszítéshez

A kenyeret késes robotgéppel finom morzsásra daráljuk. A vajat megolvasztjuk, elkeverjük a morzsával, majd sütőpapírral bélelt aljú kapcsos tortaforma aljába simítjuk, kanál hátával alaposan lenyomkodjuk, hogy tömör réteget képezzen. Hűtőben pihentetjük bő fél órán át, mielőtt a túrós réteg rákerül.

A köményt finomra őröljük, a hagymát finomra aprítjuk. A vajat megolvasztjuk egy serpenyőben, majd hozzáadjuk a köménymagot és a hagymát, lassú tűzön megfonnyasztjuk a hagymát. Lehúzzuk a tűzről, hozzákeverjük a fűszerpaprikát.

A túrót összetörjük a juhtúróval, majd hozzákeverjük a paprikás hagymát. A morzsás alapra simítjuk. Hűtőben 3-4 órán át pihentetjük szeletelés előtt.

Tálalásnál a kapcsos forma oldalánál késsel meglazítjuk a krémet, lekapcsoljuk róla a tortagyűrűt.

Apróra vágott újhagymát és hónapos retket szórunk a tetejére, majd szeleteljük.

Megjegyzés: én most nem kapcsos tortaformát használtam, hanem tortagyűrűt és eleve a tortatálon állítottam össze a tortát, így átemelnem sem kellett.

 

Címkék: , , , , ,

kekszek (diós tönkölylisztes, juhtúrós tökmagos rozsliszttel, pisztáciás rózsavizes)

2013. július 7., vasárnap | desszert, sós | 6 hozzászólás

Tombol a nyár, a meleg, a gyerekek, meg minden olyasmi, aminek erre hajlandósága van. Ovis szünet van, így hivatalos minőségben is itthon van a nagyobbik, a kicsi mellett (az össz életkoruk pedig még így is 5 év alatt), szóval van igény futkározásra, legózásra napi 24 órában, háttérben a a Madagaszkár pingvinjeivel. Amikor pedig mindez  már unalmassá válik (mert van ilyen), akkor csavargásra, állatkertezésre, nagymamázásra nyakló nélkül. A csavargáshoz pedig mi sem lehet jobb útravaló, mint az illatos kekszek, akár sósan, akár édesen. Három villámgyors és rettenetesen finom darab, egy juhtúrós-tökmagos rozsliszttel, egy pisztáciás korianderes kukoricalisztes rózsavízzel és egy diós tönkölylisztes édes változat.

A pisztáciáshoz pedig egy lábjegyzet: a hozzá használt smaragdzöld hámozott, pörköletlen pisztáciát eddig nem volt könnyű beszerezni, legalábbis vidéken ez nem nagyon kapható. Én többnyire Budapesten töltöttem fel a készleteimet, viszont nemsokára kiváló minőségű szicíliai pisztácia (meg mogyoró és mandula is) rendelhető a Noosti kft webáruházából. Én a kekszhez használt pisztáciát tőlük kaptam tesztelésre és nagyon meg voltam elégedve a minőséggel. Ha pedig nem akad otthon pörköletlen pisztácia, akkor a nagyobb áruházakban már kapható pörkölt, sózatlan pisztáciával helyettesíthető a receptben.

  • tökmagos juhtúrós kekszek rozsliszttel
  • 1 tepsihez
  • 7,5 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
  • 7,5 dkg finomliszt
  • 10 dkg vaj
  • 1 dkg porcukor
  • 2 dkg juhtúró
  • 3 dkg tökmag
  • 1 ek (10 ml) tökmagolaj
  • 1 kk só

A tökmagot durvára vágjuk késsel, vagy késes robotgépben durvára daráljuk.

A liszteket elkeverjük, majd a többi hozzávalóval összegyúrjuk. A tésztából egy nagyjából 4 centi átmérőjű hengert formázunk, majd kiterített folpack fólia szélére tesszük, feltekerjük, és a fóliába csomagolt tésztát szabályos hengerré formázzuk. Hűtőben pihentetjük 1-2 órán át, amíg a tészta megdermed.

Kitekerjük a fóliából majd éles késsel 1 centi vastag szeleteket vágunk belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük a korongokat, majd 180 C fokon 16-18 perc alatt megsütjük ( a sütési idő a kekszek vastagságától és sütőtől is függ, érdemes az első adagnál a 11. perc környékén ránézni és módosítani a sütési időt, ha szükséges)

A kekszeket a sütőpapírral együtt rácsra emelve hűtjük ki, majd jól záródó dobozban tároljuk.

(a kekszekre kerülhet minta is, erre a célra létezik profi süti pecsétnyomó, de ennek hiányában bármi alkalmasnak látszó tárgy, például egy duplo lego virág/lego jármű kereke vagy egy tortára való gyertya virág formájú műanyag talpazata is megfelel)

  • pisztáciás kekszek rózsavízzel
  • 1 tepsihez
  • 10 dkg finomliszt
  • 5 dkg kukoricaliszt
  • 10 dkg vaj
  • 5 dkg porcukor
  • 1 tojássárgája
  • 3 dkg hámozott (sózatlan) pisztácia
  • 2 tk koriandermag
  • rózsavíz

A pisztáciát késsel durvára vágjuk vagy késes robotgépben durvára aprítjuk. Mozsárban porrá őröljük a koriandert.

A liszteket összeszitáljuk a porcukorral, majd a többi hozzávalóval (kivéve rózsavíz) együtt összegyúrjuk.

A tésztából egy nagyjából 4 centi átmérőjű hengert formázunk, majd kiterített folpack fólia szélére tesszük, feltekerjük, és a fóliába csomagolt tésztát szabályos hengerré formázzuk. Hűtőben pihentetjük 1-2 órán át, amíg a tészta megdermed.

Kitekerjük a fóliából majd éles késsel 1 centi vastag szeleteket vágunk belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük a korongokat, majd 180 C fokon 16-18 perc alatt megsütjük ( a sütési idő a kekszek vastagságától és sütőtől is függ, érdemes az első adagnál a 11. perc környékén ránézni és módosítani a sütési időt, ha szükséges) A kisült kekszeket még forrón megkenjük rózsavízzel egy ecset segítségével, majd nagyjából 1 percre visszatesszük a kikapcsolt, de még meleg sütőbe.

A kekszeket a sütőpapírral együtt rácsra emelve hűtjük ki, majd jól záródó dobozban tároljuk.

  • korianderes diós tönkölykeksz
  • 1 tepsihez
  • 7,5 dkg tönkölyliszt (teljes kiőrlésű, átszitálva, vagy fehér)
  • 7,5 dkg finomliszt
  • 10 dkg vaj
  • 5 dkg porcukor
  • 3 dkg dió
  • 1 tojássárgája
  • 1 ek koriandermag
  • 2-3 cm vaníliarúd

A koriandert mozsárban porrá őröljük, a vanília magjait kikapargatjuk. A diót késsel durvára vágjuk, vagy késes robotgéppel durvára aprítjuk.

A liszteket összeszitáljuk a porcukorral, majd a többi hozzávalóval együtt összegyúrjuk.

A tésztából egy nagyjából 4 centi átmérőjű hengert formázunk, majd kiterített folpack fólia szélére tesszük, feltekerjük, és a fóliába csomagolt tésztát szabályos hengerré formázzuk. Hűtőben pihentetjük 1-2 órán át, amíg a tészta megdermed.

Kitekerjük a fóliából majd éles késsel 1 centi vastag szeleteket vágunk belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük a korongokat, majd 180 C fokon 16-18 perc alatt megsütjük ( a sütési idő a kekszek vastagságától és sütőtől is függ, érdemes az első adagnál a 11. perc környékén ránézni és módosítani a sütési időt, ha szükséges)

A kekszeket a sütőpapírral együtt rácsra emelve hűtjük ki, majd jól záródó dobozban tároljuk.

Címkék: , , , , , , , ,

spenótos ricottás rétes

2013. április 16., kedd | hús nélkül, sós, tészta | Nincs hozzászólás

A sós rétes vitathatatlanul az egyik kedvenc műfajom, a spenót-ricotta-fokhagyma összeállítás pedig szintén igen közel áll az ízlésemhez, így csak idő kérdése volt, hogy ez a rétes létrejöjjön. Nagyon finom, nem túl bonyolult, és ideális lehet a közelgő tavaszi piknikekre.

  • spenótos ricottás rétes
  • 2 rúd
  • 6 réteslap
  • 50 dkg ricotta
  • 1 tojás
  • 5 dkg búzadara
  • 15 dkg spenót
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 ek vaj+ 6-8 dkg vaj olvasztva a tésztához

A spenótot megmosom, lecentrifugálom/leszárítom, átválogatom és a vastagabb szárakat letöröm. A leveleket metéltre vágom.

A vajat egy nagyobb serpenyőben megolvasztom, majd rádobom a spenótot, lefedem és lehúzom a tűzről, épp csak annyi hő szükséges a spenótnak, amitől összeesik, hogy könnyebb legyen dolgozni vele, de megpárolni nem kell.

A spenótot megszórom a búzadarával, átkeverem, majd összeforgatom a villával áttört, elhabart tojással elkevert ricottával. Hozzáadom a finomra reszelt fokhagymát, sózom, alaposan átkeverem.

A réteslapot kiterítem, lekenem az olvasztott vajjal, majd újabb lapot helyezek rá, összesen 3-3 lapot helyezek egymásra egy-egy rúdhoz. A tölteléket a hosszanti oldal mentén elegyengetem, majd viszonylag szorosan feltekerem a tekercseket. Sütőpapírral bélelt tepsibe fektetem, a tetejüket lekenem olvasztott vajjal.

Előmelegített sütőben 180 C fokon 25 percig sütöm, amíg aranyszínűek lesznek.

Hidegen és langyosan egyaránt finom.

 

Címkék: , , , ,

csokis cookies, ementális napraforgómagos kekszek és egy könyvajánló

2013. február 18., hétfő | desszert, más, sós | Nincs hozzászólás

Kezdem a könyvvel. Szakácskönyv természetesen. Nem egy új darab, régebben jelent már meg Varga Gábor Desszert szerelem című műve, és azon kevés süteményeskönyv közé tartozik, amit 1. megvettem, 2. elejétől a végéig, mindegyik receptjét szeretném kipróbálni. Nem titok, hogy nem vagyok nagyon édesszájú, a sütemények közül is a hagyományosabb, és főleg a klasszikus magyar darabokat kedvelem, így nagymamám receptjeivel és a Váncza süteményeskönyvvel, meg azzal a néhány, szintén huszonéves, régi darabbal én le is tudnám élni az életem, minden különösebb hiányérzet nélkül. Félreértés ne essék, én is kipróbáltam a kötelező külhoni klasszikusok receptjeit, meg is vettem a könyveiket – amit aztán mélyen meg is bántam és elsüllyesztettem az összeset a könyvespolcom mélyére. Az utóbbi években két süteményeskönyv volt, ami igazán felkeltette az érdeklődésemet, amiben számunkra használható recepteket találtam és amiben nem csalódtam, az egyik Nigella Hogyan váljunk házi istennőké? című könyve, a másik pedig Varga Gábor könyve. Ízléseken persze nem érdemes vitatkozni, de nekem ez a két könyv mutatott olyan újdonságokat, amikre én fogékonyabb vagyok.

Varga Gábor könyvében a pár perc alatt összeállítható receptek mellett, mint például a zöld teás madeleine, chilis-csokis amarena meggyes cupcake, vaníliás-mentás almaásrétes, egy külön fejezet foglalkozik a csokoládés édességekkel, a nagy klasszikusok, a sajttorta, fordított almatorta, Sacher torta saját értelmezésével, amikbe épp csak annyi csavart rak, hogy kissé izgalmasabb legyen a történet, de nem esik át a ló túlsó oldalára. Külön fejezet jutott az alkoholos desszerteknek (amelyben olyan recepteket találunk, mint a borhab, whiskeys datolyapuding, narancslikőrös csokitorta Varga Gábor olvasatában), az édes aprósüteményeknek (itt például a Raffaello golyó, rugelach és az amaretti receptje szerepel), és egy a nevezetesebb tésztáknak is, mint például a challah, pitakenyér vagy grissini. Minden kötelező kört teljesít, ami napjainkban elvárható, a tiramisutól kezdve a financieren át a macaronig, de minden receptje valamitől egyedi, amitől ez a könyv más lesz, mint a hasonló tematika alapján készülő tucatnyi egyéb desszertes könyv. Jól megférnek a könyvben egymás mellett a klasszikus darabok, az egyszerűbb, közkedvelt édességek, tészták és a patikamérleggel összeállítható, kifinomultabb és divatosabb receptek is. A komoly tésztákat, a rétest, búzakalász bagettet, vajas croissant, knédlit pedig nem bolygatja, egyszerűen megtanítja nekünk a hagyományos recepteket. A könyv mottója pedig az, hogy a leírt receptek az alapok, de azokat mindenki variálja a saját ízlése szerint- mondanom sem kell, hogy ez számomra mennyire szimpatikus.

A minőségi, természetes (bár sajnos néha nehezebben beszerezhető) alapanyagok mellett a hangsúly az izgalmas ízeken, bátor fűszerezésen van, de ezek sosem túlzottan komplikáltak vagy megbotránkoztatóak, nem használ megdöbbentő kombinációkat, fűszereket, és valószínűleg a nagymamámat sem kellene sokáig győzködnöm arról, hogy kóstoljon meg egy-egy darabot (na jó, a matchás sajttortát kivéve). A receptek nem bonyolultak, külön hangsúlyt fektet arra, hogy bárki számára könnyen elkészíthetőek legyenek, akár jártas a konyhában, akár nem. Minden recept mellett igen részletes a leírás és valóban informatív fázisfotók is segítik a kezdőket is az elkészítésben.  Egyszóval, hozzám nagyon közel áll Varga Gábor stílusa, amit a süteményekhez, édességekhez, tésztákhoz hozzáad, az csupa olyan ötlet, íz, eljárás, amit én is biztosan ki szeretnék próbálni, és ki is fogok a közeljövőben.

Először két apróságot hozok a könyvből, egy csokis cookiest, ami azért nem épp olyan, mint az amerikai alapdarab (és épp ezért ízlik nekünk annyira), hiszen kívül roppan, belül puha, a másik egy sajtos rúd, aminek a receptjét valószínűleg mindenki ismeri, de ez nem csökkenti az érdemeit szerintem. Mindkét recepten változtattam kicsit, így a végeredmény nekünk még jobban tetszik, ezeket a recepteket írom le ide, de akit az eredeti változat érdekel, annak megjegyzésben feltüntetem azt is.

  • csokis cookies
  • 3 tepsihez
  • 220 gr étcsokoládé (50 % kakaótartalmú)
  • 170 gr barnacukor
  • 80 gr búzaliszt (finomliszt)
  • 20 gr vaj
  • 2 tojás
  • 2 gr sütőpor
  • 1 púpos tk őrölt fahéj
  • fél narancs finomra reszelt héja
  • szűk késhegynyi só

A csokoládét vízgőz fölött vagy kis lángon, óvatosan megolvasztom a vajjal együtt.

A tojást a cukorral habosra keverem. Hozzáadom a narancs héját és a sót. A lisztet összekeverem a sütőporral és a fahéjjal, majd a tojásos masszához adom, alaposan kikeverem. Végül hozzáadom a csokoládét is, alaposan átkeverem.

A masszát hűtőben kissé kidermesztem, hogy jobban lehessen adagolni (15 perc elég), majd sütőpapírral bélelt tepsibe egymástól 3-4 centis távolságra teáskanálnyi (nagyjából diónyi) adagokat-gombócokat rakok ki a tésztából.

Előmelegített sütőben 180 C fokon 12 percig sütöm, majd a tepsiben vagy a sütőpapírral együtt átemelve rácson hűtöm ki.

Megjegyzés: Az eredeti receptben a fahéj és narancshéj nem szerepel, viszont a sóból többet, bő csipetnyit használ. Elvileg a masszát nem kell hűteni adagolás előtt, de szerintem ettől könnyebben kezelhetővé válik.

  • sajtos rudacskák
  • 4 tepsihez
  • 20 dkg puha vaj
  • 20 dkg ementáli, lereszelve
  • 20 dkg finomliszt
  • 2 dkg porcukor
  • 1 tk só (finomra darálva)
  • 5 dkg hántolt napraforgómag (vagy durvára aprított tökmag, esetleg 4 ek egész mákszem)
  • 1 tk egész köménymag
  • tojás a kenéshez

A hozzávalókat összegyúrom alaposan, majd két részre osztom a masszát és nagyjából 5 centi átmérőjű hengert formázok belőlük. Folpack fóliára teszem a rudakat, a fóliába tekerem, majd ezt követően szögletesre, hasáb formájúra formázom a rudakat. Hűtőbe teszem egy órára.

A fóliát lehúzom a tésztáról, majd éles késsel fél centi vastag szeleteket vágok belőle, amiket sütőpapírral bélelt tepsire teszek, egymástól kissé távolabb, 3-4 centire. Elhabart tojással lekenem a tetejüket (ez a képen látható daraboknál kimaradt, mivel elfelejtettem, de tojással szebb és finomabb is a végeredmény)

Előmelegített sütőben 180 C fokon 12 percig sütöm, vagy amíg aranyszínűek lesznek. A tepsiben vagy a sütőpapírral együtt rácsra emelve hűtöm ki.

Megjegyzés: Az eredeti receptben nincs cukor, de szerintem ettől sokkal finomabb és ellenállhatatlanabb lesz, a 20 dkg vaj és fehér liszt mellett ez a tétel pedig már nem okoz különösebb lelkiismeret furdalást. A köménymag sem az originális recept része, és ementáli helyett ott trappista sajt szerepel. Ez is ízlés kérdése, mi a trappistát nem szeretjük, de a köménymagot igen.

Az eredeti recept szerint a tésztát gombóccá formázva, fóliázva hűtsük, majd ezt követően lisztezett felületen nyújtsuk ki és vágjuk szeletekre, továbbá eredetileg a napraforgómag nem a tésztába, hanem a tészta tetejére kerül, miután a kekszeket elhabart tojással alaposan lekentük. Szerintem ez a tésztában is nagyon finom, sőt, és hát így legalább nem tud róla sütés után utólag leperegni.

 

Címkék: , , , , ,

variációk túrótortára

2013. február 10., vasárnap | desszert, felvágott helyett, hús nélkül, sós | Nincs hozzászólás

Egy sós, egy édes. Az édes gyermekünk legújabb kedvence, nála egyszerűen csak “frutti” néven fut (a Madagaszkár pingvinjei és néhány számunkra is ismeretlen rejtett asszociáció után szabadon), és gyümölcs ugyan nincs benne, de répa igen. És finom. Nem is kicsit, ami még számomra is meglepő volt elsőre, mivel egy álmatlan éjszaka után végső elkeseredésemben jött létre a recept abból, amit a hűtőben találtam. Azóta másodnaponta sütök belőle egy-egy adagot, és tekintettel a gazdag beltartalmi értékeire illetve az erőteljesen redukált cukormennyiségre, Csipinél ez reggeliként is funkcionál. Ha viszont a cukrot másfélszeresére-duplájára emeljük a receptben, akkor pedig egy nagyon finom klasszikusan édes desszertet kapunk. A szerecsendió-fahéj-vanília hármasa a répával és túróval kiválóan működik, tényleg remek ízek jönnek létre, szerintem mindenképpen érdemes kipróbálni annak, aki a túrós és/vagy répás sütiket kedveli.

A sós változat pedig leginkább a körözöttre hajaz és állagát tekintve közelebb áll talán egy felfújthoz, mint egy túrótortához, viszont hidegen is nagyon finom, és nekünk egy-egy tányér salátával, vagy citromlével megcsepegtetett, vékony csíkokra vágott vajretekkel, pirítóssal nagyszerű vacsorának bizonyult.

  • sárgarépás túrótorta
  • 22 cm átmérőjű kerek forma
  • 50 dkg félzsíros túró
  • 3 tojás
  • 5 dkg búzadara
  • 5 dkg nádcukor
  • 3 dkg puha vaj
  • 25 dkg sárgarépa (2 szál)
  • 1/4 rúd vanília kikapargatott belseje
  • 1/4 szerecsendió finomra reszelve
  • 1 mk őrölt fahéj
  • vaj és liszt a formához

A répát meghámozom, finomra reszem. A túrót és vajat villával áttöröm, majd a többi hozzávalóval együtt alaposan kikeverem a tésztát.

Kivajazott, kilisztezett piteformába öntöm, majd  160 C fokon 45 percig sütöm.

Hidegen szeletelem.

Megjegyzés: kevés reszelt narancshéj is kerülhet bele, ízlés szerint, úgy is nagyon finom.

  • paprikás köménymagos túrótorta
  • 1 kis szögletes kenyérformához
  • 25 dkg félzsíros túró
  • 10 dkg tejföl
  • 3 dkg vaj
  • 1 vöröshagyma (6-8 dkg)
  • 1/2 ek pirospaprika
  • 1/2 ek köménymag, mozsárban megőrölve
  • 2 tojás
  • 2,5 dkg búzadara

A hagymát apróra vágom, majd a vajon üvegesre sütöm, lehúzom a tűzről és elkeverem benne a fűszerpaprikát. Miután kihűlt, hozzákeverem a villával áttört túrót és a többi hozzávalót, alaposan összedolgozom a masszát.

Sütőpapírral kibélelt formába öntöm, majd 160 C fokon 45percig sütöm.

A formából kiborítva hűtöm ki, hidegen szeletelem.

 

Címkék: , , , , ,