sous vide

Öncélú bejegyzés következik. :)

Na jó, nem annyira, mert az előkészítéshez használt vákuumozó kifejezetten hasznos lehet bármelyik háztartásban. A Sous Vide gép is persze, legalábbis az enyémben igény az lenne rá. :) Szóval kaptam pár hete tesztelésre egy Sous Vide gépet, az előkészítéshez használt vákuumozóval egyetemben, és most a tapasztalatokról szeretnék beszámolni. Maga a gép kipróbálása (ne adj’ isten, állandó birtokba vétele) régi vágyam, gyengéim a tökéletesre készített húsok, és ezzel a géppel bizony ez igen könnyen megy. A vákuumozó pedig szintén hasznos társam lenne (és ez minden bizonnyal lesz is), mert bár az anyagbeszerzés már nem megy olyan körültekintően, mint annak (ti. 2. számú gyerek megérkezése) előtte, de a húsok minőségére továbbra is nagyon odafigyelek. Így aztán ha garantált minőségű áruhoz jutok, abból nagyobb mennyiséget igyekszek betárolni és mélyhűteni. Itt pedig kardinális kérdés a csomagolás. A levegősen, nedvesen csomagolt hús mélyhűtőben is hamar tönkremegy, így felesleges a tárolásra fordított igyekezet. Ha viszont megfelelő anyagminőségű (azaz kellően vastag, nem könnyen szakadós) műanyag zacskóban, vákuumozva, azaz légmentesen csomagoljuk a húsokat, akkor a mélyhűtés során elszenvedett minőségvesztés minimalizálható. Persze hasznos ez a zöldségek, gyümölcsök tárolásánál is, hasonló okokból kifolyólag, de sajnos kiskert hiányában nekem a házi termények fagyasztása egyelőre elmarad. A vákuumozás előnyeiről bővebben és ennél sokkal szakszerűbben itt olvashattok további információkat.

A sous vide gépet pedig biztosan többen ismeritek, de ha nem, akkor dióhéjban az eljárás lényege, hogy hosszabb ideig, viszonylag alacsony hőfokon hőkezeljük a húsokat, vákuumozva, tasakba zárva, vízfürdőben. Így a húsokban a hőmérséklet egyenletes lesz, de a fehérje épp csak kicsapódik. Nagyobb hőkárosodás nem éri a húsokat, a nedvességtartalmuk is megmarad, nem száradnak ki, még a szárazabb, zsírszegény darabok sem. A végeredmény csodálatosan puha, omlós, szaftos darabok. Mind a sovány húsoknál hasznos az eljárás (itt a zsírszövet hiányát ellensúlyozza), mind a kötőszövetben gazdagabb, inas, rágós daraboknál, ahol a tartós (itt viszont igazán nagyon tartós, több órán, akár napon át tartó) hőkezelés során a kötőszövet destruálódik, mintegy felóldódik, és a rághatatalan mócsingok helyett szájban olvadós, omlós húsokat kapunk. Itt megint az a helyzet, hogy akinek felkeltettem az érdeklődését, az további információkat itt talál az eljárásról.

Én most két viszonylag soványabb húst készítettem (a vérbeli gourmeték nyugodtan megvethetnek érte, de nekem a sovány vörös hús a leggyengébb pontom), egy érlelt hátszínt, ami a műfajhoz képest viszonylag alacsony zsírtartalmú volt, így optimális eredményt máshogy nem is érhettem volna el, és egy bőrétől megfosztott kacsamellet. Mind a száraz, mind a nedves pácolást kipróbáltam, a vákuumgép mindkettővel remekül megbírkózott. A hátszín egy orientális nedves pácot kapott, a kacsamellel marokkóira sikerült. Köret mindkettőhöz vajas zöldbab volt, pirított dióval, a kacsamell bőréből sütött szupermini tepertővel megszórva.

A gépeket a Sous Vide Hungary Kft biztosította számomra a tesztelés során.

• 1 szelet érlelt hátszín (40 dkg)
• 1 ek szójaszósz
• 1 ek ume plum
• 1 gerezd fokhagyma
• 2 óra 59,5 C fok
• szezámolaj a sütéshez

A szójaszószt a zúzott okhagymával és az ume plummal összekeverem, majd megforgatom benne a hátszínt. 3-4 órán át hagyom érni hűtőben, közben egyszer megforgatom a pácban, majd fél-egy órára kiveszem szobahőmérsékletre, hogy temperálódjon.

A nedves pácot leitatom a húsról, majd vákuumzacskóba teszem (vákuumozásnál érdemes nagyobb darab fóliát szánni a műveletre és távolabb hegeszteni, mert a nedvesség leitatása nem lesz tökéletes, és egész kis mennyiségű folyadék is nagyon szét tud szaladni a zacskóban)

59,5 C fokon 2 órán át hagytam a sous vide gépben vízfürdőben.

Ezután mindkét oldalát 15-15 másodpercig pirítottam serpenyőben kevés forró szezámolajban, majd tálaltam a vajas zöldbabbal.

• 2 pecsenyekacsamell, bőre külön, lehúzva
• 1 ek ras el hanout
• bő maréknyi dióbél (4-5 dkg)
• 2-3 ek a kacsa kisült zsírjából
• 40 dkg zöldbab
• 1 gerezd fokhagyma
• 2 ek vaj

A kacsamellek bőrét lenyúztam, apró kockára vágtam, majd lassú tűzön kisütöttem a zsírját, végül leszűrtem, és a ropogós tepertőről leitattam a fölösleges zsiradékot, sóztam.

A ras el hanoutot elkevertem kevés sóval, egy evőkanálnyival a kacsa zsírjából, majd bedörzsöltem vele a kacsát. 3-4 órán át pihent a hűtőben, majd fél órán át temperálódott szobahőn.

Ezután vákuumoztam, majd 2 órára 60 C fokos vízfürdőbe tettem a sous vide gépbe.

A húst kivettem, majd kevés forró kacsazsírban serpenyőben körbepirítottam, 15-15 másodperc alatt oldalanként.

Közben a vajat megolvasztottam, rádobtam egy zúzott gerezd fokhagymát, és a zöldbabot. Fedő alatt, lassú tűzön, további folyadék hozzáadása nélkül, időnként megrázogatva roppanósra pároltam.

A diót durvára vágtam és kevés kacsazsírban serpenyőben illatosra pirítottam.

Tálalásnál a kacsamell mellé a pirított dióval és tepertővel elkevert vajas zöldbabot adtam.

Címkék: dió, kacsa, marha, sous vide, zöldbab

vöröskáposzta krémleves aszalt szilvával

A legjobb ebben a levesben, hogy anélkül juthatok káposztához -amit amúgy imádok-, hogy (kis :) túlzással) órákat töltenék a finomra metélésével. Igaz, hogy a finomra szelt káposztasalátát imádom, és elvileg úton van már a robotgépem is, amivel majd megoldódnak a zöldségszeletelési problémáim (legalábbis remélem), meg hogy nyersen az igazi vitaminbomba, de azért így sem rossz, sőt, és az egész művelet fél óra alatt megvan, főzéssel, turmixolással együtt. Igazi téli krémleves ez is szerintem, és ha nem félteném annyira a kanapé huzatát az élénk színű folyadéktól, akkor legszívesebben odakuporodva, pokrócba burkolva kanalaznám a hideg estéken.

• vöröskáposzta krémleves aszalt szilvával
• 1 kisebb fej vöröskáposzta (1 kg)
• 3 kis alma (35 dkg)
• 10 dkg vöröshagyma
• 1tk szárított kakukkfű ( vagy 3 ág friss)
• 8-10 szem szegfűbors, mozsárban megőrölve
• só
• fekete bors
• 1 liter húsleves (kacsa, lezsírozva, átszűrve)
• 10 dkg aszalt szilva
• dió, dióolaj, camembert vagy brie sajt a tálaláshoz

A káposzta torzsáját kivágom, a külső leveleit lefejtem, majd kisebb-nagyobb darabokra vágom, ahogy sikerül. Az almát meghámozom, magházát kiszedem, feldarabolom. A hagymát megtisztítom, félbevágom.

A zöldségeket-gyümölcsöket felöntöm a húslevessel (amit mostanában többnyire lebőrözött kacsafarhátból főzök, kifejezetten alaplének, és nagyon sokat dob a leveseken), fűszerezem, majd fedő alatt addig főzöm, amíg minden megpuhul. Botmixerrel pürésítem, ha kell, igazítok az ízeken, majd hozzákeverem a durvára vágott aszalt szilvát. Összeforralom, majd tálalom.

Tálalásnál apróra vágott camembert (sokat), durvára vágott diót (még többet) szórok a tetejére, és kevés aromás olajat (pl dióolaj vagy olívaolaj) locsolok rá.

Címkék: alma, aszalt szilva, camembert, dió, dióolaj, fél óra, káposzta, leves

kéksajtos zellerkrémleves körtével, dióval

Az idén télen igencsak szegényes a zöldség kínálat, sütőtököt már hónapok óta nem láttam (a félbevágott, folpack alatt penészedő daraboktól eltekintve), és pár hete már magyar cékla is csak mutatóba akad itt-ott, az is dió méretű. Szóval a két fő alapanyagom többnyire kilőve. Marad a zellergumó, kelkáposzta, káposzta, répa. Ami ugyan nem rossz, de alapvetően megváltoztatta a főzési szokásaimat. A tartalmas, meleg saláták helyett egytálételek és levesek készülnek inkább. A zellerből pedig főleg krémleves, így a gyerekfej méretű, enyhén fás gumókat is fel lehet használni. A körte, kéksajt és dió társasága igazi téli hangulatot kölcsönöz a levesnek, és ha akad otthon egy kis kacsa alaplé (én mostanában leginkább ezt főzök), akkor igazán különleges, akár ünnepi asztalra való darab is válhat belőle.

• kéksajtos zellerkrémleves körtével, dióval
• 1 nagyobb (60-70 dkg) zellergumó
• 1 liter húsleves, leszűrve, lezsírozva
• 10 dkg vöröshagyma
• 5 dkg kéksajt (Danish Blue Cheese, vagy gorgonzola dolce, Roquefort ízlés szerint)
• kakukkfű, 3 ág friss vagy egy csapott tk szárított
• fekete bors, pár tekerésnyi
• 2 körte (nagyjából 35-40 dkg)
• 2 marék dióbél
• 2-3 ek dióolaj vagy vaj

A zellert meghámozom, feldarabolom, és a meghámozott, nagyjából feldarabolt hagymákkal együtt fazékba teszem, felöntöm az alaplével. Őrölök hozzá borsot, hozzáadom a kakukkfüvetedő alatt addig főzöm, amíg a zeller épp csak megpuhul.

Botmixerrel pürésítem, majd hozzáadom a szétmorzsolt kéksajtot.

A körtét meghámozom és nagyon apró kockákra vágom. A levest visszateszem a tűzre, felforralom, majd hozzáadom a körtét (kevés nyers körtét félre lehet tenni a tálaláshoz). Fél percig főzöm, majd lehúzom a tűzről.

Tálalásnál durvára vágott diót szórok a tetejére és meglocsolom dióolajjal. (ha vajat használunk, azt a sajttal együtt, korábban adjuk a leveshez)

Címkék: dió, dióolaj, fél óra, kéksajt, körte, leves, zeller

ricotta torta aszalt paradicsommal, dióval

A sós torták, amik leginkább sajttorták, vagy szendvicstortára hajazó összeállítások, nálunk nagyon népszerűek. Egyfelől remek, egy villával fogyasztható, könnyen csomagolható munkahelyi ebédek, másrészt jó megoldások arra is, ha valaki változatos időpontokban ér haza/ éhezik meg, és gyorsan szeretne valami sós harapnivalót a hűtőből. A közelgő húsvétra való tekintettel lesz most ezekből néhány poszt egymás után, hisz akár vendégváróként vagy piknik kosárba is nagyszerűek lehetnek, bár nálunk nem a húsvét az apropó, hanem a jelenlegi zaklatott életmódunkkal járó össze-vissza étkezésekre találtam ezt ki megoldásnak, és egyelőre remekül működik. Általában van mellé egy adag saláta is a hűtőben, de önmagukban is nagyon finomak, akár regglire is.

• ricotta torta aszalt paradicsommal, dióval
• 20 cm átmérőjű kerek tortaforma
• 50 dkg ricotta (krémes, tégelyes)
• 3 tojás
• 5 fél aszalt paradicsom (3-4 dkg, olajban eltett, lecsöpögtetve mérve)
• 1 marék reszelt parmezán (3-4 dkg)
• 1 bő marék dióbél (4-5 dkg)
• 1 kis csokor petrezselyemzöld apróra vágva
• 1 kk szárított oregánó
• 1 kk só

Az aszalt paradicsomot apróra vágom, majd alaposan elkeverem a ricottával, tojásokkal, reszelt sajttal, zöldfűszerekkel, sóval. Szilikon sütőformába, vagy sütőpapírral bélelt hagyományos formába simítom a keveréket, a tetején elrendezem a dióbeleket, majd  előmelegített sütőbe teszem és 160 C fokon 45-50 percig sütöm. Akkor jó, amikor a közepe is megemelkedik sütés közben, nem csak a szélei.

Langyosan vagy hidegen szeletelem.

Önmagában, de saláta mellé is finom.

Címkék: aszalt paradicsom, dió, hús nélkül, parmezán, ricotta

kekszek (diós tönkölylisztes, juhtúrós tökmagos rozsliszttel, pisztáciás rózsavizes)

Tombol a nyár, a meleg, a gyerekek, meg minden olyasmi, aminek erre hajlandósága van. Ovis szünet van, így hivatalos minőségben is itthon van a nagyobbik, a kicsi mellett (az össz életkoruk pedig még így is 5 év alatt), szóval van igény futkározásra, legózásra napi 24 órában, háttérben a a Madagaszkár pingvinjeivel. Amikor pedig mindez  már unalmassá válik (mert van ilyen), akkor csavargásra, állatkertezésre, nagymamázásra nyakló nélkül. A csavargáshoz pedig mi sem lehet jobb útravaló, mint az illatos kekszek, akár sósan, akár édesen. Három villámgyors és rettenetesen finom darab, egy juhtúrós-tökmagos rozsliszttel, egy pisztáciás korianderes kukoricalisztes rózsavízzel és egy diós tönkölylisztes édes változat.

A pisztáciáshoz pedig egy lábjegyzet: a hozzá használt smaragdzöld hámozott, pörköletlen pisztáciát eddig nem volt könnyű beszerezni, legalábbis vidéken ez nem nagyon kapható. Én többnyire Budapesten töltöttem fel a készleteimet, viszont nemsokára kiváló minőségű szicíliai pisztácia (meg mogyoró és mandula is) rendelhető a Noosti kft webáruházából. Én a kekszhez használt pisztáciát tőlük kaptam tesztelésre és nagyon meg voltam elégedve a minőséggel. Ha pedig nem akad otthon pörköletlen pisztácia, akkor a nagyobb áruházakban már kapható pörkölt, sózatlan pisztáciával helyettesíthető a receptben.

• tökmagos juhtúrós kekszek rozsliszttel
• 1 tepsihez
• 7,5 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
• 7,5 dkg finomliszt
• 10 dkg vaj
• 1 dkg porcukor
• 2 dkg juhtúró
• 3 dkg tökmag
• 1 ek (10 ml) tökmagolaj
• 1 kk só

A tökmagot durvára vágjuk késsel, vagy késes robotgépben durvára daráljuk.

A liszteket elkeverjük, majd a többi hozzávalóval összegyúrjuk. A tésztából egy nagyjából 4 centi átmérőjű hengert formázunk, majd kiterített folpack fólia szélére tesszük, feltekerjük, és a fóliába csomagolt tésztát szabályos hengerré formázzuk. Hűtőben pihentetjük 1-2 órán át, amíg a tészta megdermed.

Kitekerjük a fóliából majd éles késsel 1 centi vastag szeleteket vágunk belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük a korongokat, majd 180 C fokon 16-18 perc alatt megsütjük ( a sütési idő a kekszek vastagságától és sütőtől is függ, érdemes az első adagnál a 11. perc környékén ránézni és módosítani a sütési időt, ha szükséges)

A kekszeket a sütőpapírral együtt rácsra emelve hűtjük ki, majd jól záródó dobozban tároljuk.

(a kekszekre kerülhet minta is, erre a célra létezik profi süti pecsétnyomó, de ennek hiányában bármi alkalmasnak látszó tárgy, például egy duplo lego virág/lego jármű kereke vagy egy tortára való gyertya virág formájú műanyag talpazata is megfelel)

• pisztáciás kekszek rózsavízzel
• 1 tepsihez
• 10 dkg finomliszt
• 5 dkg kukoricaliszt
• 10 dkg vaj
• 5 dkg porcukor
• 1 tojássárgája
• 3 dkg hámozott (sózatlan) pisztácia
• 2 tk koriandermag
• rózsavíz

A pisztáciát késsel durvára vágjuk vagy késes robotgépben durvára aprítjuk. Mozsárban porrá őröljük a koriandert.

A liszteket összeszitáljuk a porcukorral, majd a többi hozzávalóval (kivéve rózsavíz) együtt összegyúrjuk.

A tésztából egy nagyjából 4 centi átmérőjű hengert formázunk, majd kiterített folpack fólia szélére tesszük, feltekerjük, és a fóliába csomagolt tésztát szabályos hengerré formázzuk. Hűtőben pihentetjük 1-2 órán át, amíg a tészta megdermed.

Kitekerjük a fóliából majd éles késsel 1 centi vastag szeleteket vágunk belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük a korongokat, majd 180 C fokon 16-18 perc alatt megsütjük ( a sütési idő a kekszek vastagságától és sütőtől is függ, érdemes az első adagnál a 11. perc környékén ránézni és módosítani a sütési időt, ha szükséges) A kisült kekszeket még forrón megkenjük rózsavízzel egy ecset segítségével, majd nagyjából 1 percre visszatesszük a kikapcsolt, de még meleg sütőbe.

A kekszeket a sütőpapírral együtt rácsra emelve hűtjük ki, majd jól záródó dobozban tároljuk.

• korianderes diós tönkölykeksz
• 1 tepsihez
• 7,5 dkg tönkölyliszt (teljes kiőrlésű, átszitálva, vagy fehér)
• 7,5 dkg finomliszt
• 10 dkg vaj
• 5 dkg porcukor
• 3 dkg dió
• 1 tojássárgája
• 1 ek koriandermag
• 2-3 cm vaníliarúd

A koriandert mozsárban porrá őröljük, a vanília magjait kikapargatjuk. A diót késsel durvára vágjuk, vagy késes robotgéppel durvára aprítjuk.

A liszteket összeszitáljuk a porcukorral, majd a többi hozzávalóval együtt összegyúrjuk.

A tésztából egy nagyjából 4 centi átmérőjű hengert formázunk, majd kiterített folpack fólia szélére tesszük, feltekerjük, és a fóliába csomagolt tésztát szabályos hengerré formázzuk. Hűtőben pihentetjük 1-2 órán át, amíg a tészta megdermed.

Kitekerjük a fóliából majd éles késsel 1 centi vastag szeleteket vágunk belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük a korongokat, majd 180 C fokon 16-18 perc alatt megsütjük ( a sütési idő a kekszek vastagságától és sütőtől is függ, érdemes az első adagnál a 11. perc környékén ránézni és módosítani a sütési időt, ha szükséges)

A kekszeket a sütőpapírral együtt rácsra emelve hűtjük ki, majd jól záródó dobozban tároljuk.

Címkék: dió, édes, keksz, kukoricaliszt, pisztácia, rozsliszt, sós, tökmag, tönkölyliszt

sült zöld spárga aszalt paradicsommal és diós morzsával

Ha spárga, akkor egyértelműen a zöld és a sült változat a kedvencem. Ez a zöldség étel tulajdonképpen az idei kedvenc darab, amibe sikerült belezsúfolni az összes jó dolgot, ami szerintem a spárgával történhet: pirított diós morzsa a tetejére parmezánnal, és mellé aszalt paradicsom. Bár ez így már önmagában is megállná a helyét, azért nálunk többnyire egy-egy darab grillezett scamorza vagy buggyantott tojás is kerül mellé a tányérra, de akár húsok, halak mellé köretként is kiválóan működhet.

• sült zöld spárga aszalt paradicsommal és diós morzsával
• 2 főre
• 1 köteg zöld spárga (50 dkg)
• 5 dkg aszalt paradicsom (olajban eltett, lecsöpögtetett)
• 1 ek olívaolaj
• 1/2 mk nádcukor
• só
• 4 púpos ek kenyérmorzsa (5-6 dkg)
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 marék reszelt parmezán (2-3 dkg)
• 1 marék dió (3-4 dkg)
• 1 ek vaj
• grillezett scamorza, sült mozzarella vagy buggyantott tojás a tálaláshoz

A spárgákat elpattintom, a szár alsó, fás részét félreteszem (például krémleveshez) A maradékot 3-4 centis darabokra vágom, a csúcsokat is levágom, félreteszem. Az olívaolajon mepirítom a spárga szárát a csipet cukorral és sóval, nagyjából 5 perc alatt, amíg a cukor elkezd karamellizálódni rajta. Végül hozzáadom a spárgák csúcsi részét is, és további egy percig sütöm.

Közben a vajon közepes lángon, gyakran kavargatva megpirítom a morzsát (ez most nagyjából egy nagyobb szelet szikkadt rozskenyér volt, aprítóban durvára darálva) a durvára vágott dióval és a finomra aprított fokhagymával együtt. Ha a morzsa megpirult, félrehúzom, kihűtöm, majd hozzáreszelem a parmezánt és összeforgatom.

A sült spárgát összeforgatom a felaprított aszalt paradicsommal, tányérra szedem és megszórom a diós parmezános morzsával.

Címkék: aszalt paradicsom, dió, fél óra, hús nélkül, köret, parmezán, saláta, spárga

datolyás kávés muffin csokoládéval

A muffin műfaj nálunk abszolút kedvenc a gyereknél, mivel egyfelől a tésztáját gyerekjáték elkészíteni (és ez itt most szó szerint értendő), másfelől az egyenként csomagolt mini sütemények mindig bejönnek a hat év alatti korosztálynál (sokszor még ezen életkor felett is) A muffint szokás lenézni, hiszen a tésztája egyszerű, általában az ízek sem túl bonyolultak, az állagról nem is beszélve, és sok tészta másnapra már száraz és élvezhetetlen lesz. De ez azért nem teljesen igaz. Egyfelől a muffin kapszlikban bármilyen tészta kisüthető, én többnyire egyensúlytészta alapú mini tortákat sütök, de a brownie, gyümölcskenyér, édes kelt tészta vagy piskóta is remek ebben a formában, másfelől még a hagyományosnak számító olajos-kevés tojásos tészta is lehet finom, például ha gyümölcs püré is kerül bele, így az nem szárad ki másnapra sem. Az ízesítésnél pedig bátran szabadon engedhetjük a képzeletünket, a garam masalától az earl grey teáig bármi felhasználható, tehát a variációk száma szinte végtelen. A fűszerek, friss gyümölcsök, aszalt vagy lioflizált gyümölcsök, olajos magvak, csokoládé szintén számtalan változatra ad lehetőséget, de kísérletezhetünk a lisztekkel, gabonapelyhekkel is. A következő recept például egy hagyományos muffin tésztán alapuló darab, ami a pürésített datolyától marad puha, ezen kívül pedig kávé, csokoládé és fahéj gazdagítja  a tésztát. Ez a kicsi fiam aktuális kedvence (természetesen miatta koffeinmentes kávéval készül), akár magában, akár vaníliás vagy tejcsokis krémmel megkenve.

• datolyás csokoládés muffin
•  16 db
•  10 dkg magozott aszalt datolya
• 17,5 dkg liszt
• 5 dkg zabpehely
• 5 dkg dió
• 5 dkg félédes csokoládé
• 5 dkg nádcukor
• 2 tojás
• 1 dl semleges ízű olaj (pl repce, vagy nem hidegen sajtolt napraforgó)
• 150 gr natúr joghurt
• 1 presszókávé (0,5 dl)
• 1 tk őrölt fahéj
• 2 tk sütőpor
• ½ tk szódabikarbóna

A datolyát a tojásokkal, olajjal, joghurttal, kávéval, fahéjjal és cukorral turmixgépbe vagy késes aprítóba tesszük, és addig mixeljük, amíg sima, habos masszát kapunk. Hozzáadjuk a diót és durvára tört csokit, ezzel is átpörgetjük, de csak annyi ideig, hogy durvára aprítsa a csokit és a diót a gép.

A lisztet elkeverjük a sütőporral, szódabikarbónával, zabpehellyel, majd a tojásos masszához forgatjuk

Papírkapszlikkal bélelt muffin sütőbe vagy szilkon formákba osztjuk szét a masszát, úgy, hogy a kapszlikat 2/3 részig töltse meg a tészta. (egy fagylaltoskanál ideális lehet az adagoláshoz)

Előmelegített sütőben 180 C fokon 20 percig sütjük, vagy amíg tűpróbánál a tészta már nem ragad a tűre.

Rácsra szedve hűtjük ki.

Megjegyzés: édes krémsajttal megkenve nagyon finom, ehhez 200 gr Philadelphia típusú krémsajtot keverjünk ki 2-3 evőkanálnyi nádcukorral és kevés őrölt vaníliával. A tejcsokis krémhez 200 gr krémsajthoz kikeverünk 5 dkg megolvasztott és kissé kihűtött tejcsokit 2 ek nádcukrral és egy púpos tk holland kakaóval, majd kihűtjük, és ha kissé megdermed, megkenjük vele a muffinokat.

Címkék: datolya, dió, édes, fél óra, félédes csokoládé, kávé, muffin, reggeli, zabpehely

gyors vacsorák 6.: lazac diómártással, sült zöld spárgával

Gyors és egyszerű halvacsora, a spárga szezonra való tekintettel sült spárga körettel. A dió-spárga duó egyébként remekül működik együtt, lazaccal vagy anélkül, érdemes felhasználni ezt a kombinációt akár más ételeknél is, salátáknál, vagy spárgakrém levesnél a pirított dió például remek kiegészítő lehet. A spárga ismét sütve, és a lehető legegyszerűbben készült el, de hát a szezon elején mi még nem bírunk betelni jellegzetes ízével, így egyelőre igyekszem a legkevesebb faksznival elkészíteni, kevés olívaolajban vagy vajban megsütni, csipet cukorral, lehetőleg fűszerek nélkül. Szerintem ez így kiváló köret húsok mellé, de akár még omletthez is nagyszerű kísérő lehet.

• lazac diómártással, sült zöld spárgával
• 25 dkg lazacfilé
• só
• fekete bors
• 0,5 dl száraz fehérbor
• 1,5 dl zöldség alaplé
• 1 salotta
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 kis csokor kakukkfű
• 1 marék dió, durvára vágva ( 3-4 dkg)
• 1 dl tejszín
• 1 ek vaj
• 1 ek olívaolaj
• 1 köteg zöld spárga (50 dkg)
• 1 ek vaj
• csipet barnacukor

A salottát finomra aprítjuk, a fokhagymát szintén. Az egy evőkanálnyi vaj és olívaolaj keverékét felhevítjük, majd 2-3 percig sütjük benne a lazacot a bőrös oldalán, 1-2 percig a másikon, amíg az oldalán nézve a halfilé teljesn kivilágosodik (ha ezen a ponton azonnal kivesszük a serepenyőből, akkor belül még rozé marad). Sütés közben sózzuk, borsozzuk. A lazacot kiszedjük, félretesszük.

A visszamaradt zsiradékban üvegesre sütjük a salottát a dióval, hozzáadjuk a fokhagymát, a csokorba kötött kakukkfüvet, átkeverjük, felöntjük a borral, beforraljuk, majd felöntjük a zöldséglével, és ismét beforraljuk. Végül hozzáadjuk a tejszínt, borsozzuk, összeforraljuk, botmixerrel pürésítjük. Visszaszedjük bele a lazacfiléket és összemelegítjük.

Közben a fás szárától megfosztott, elpattintott, nagyjából 5 centis darabokra vágott spárgát a maradék vajban csipet cukorral megsütjük.

Tálalásnál a kakukkfüvet kidobjuk, majd a mártással együtt tálaljuk a lazacot. Mellé sült spárgát adunk.

Címkék: dió, fél óra, hal, lazac, spárga

téli saláták: alma-sárgarépa és alma-cékla saláta

A nyers salátákat télen mintha kicsit mellőznénk, pedig a szezonális zöldségekből most is remek dolgokat lehet kihozni, sőt, igazság szerint nekem ezek sokkal inkább a kedvenceim, mint a nyári darabok. A nyers répa, cékla, alma szerintem remek alapanyag, akárcsak a körte, vajretek, káposzta, és bár a nyers sütőtökkel nekem még nem sikerült túlságosan összebarátkoznom, azért rajta vagyunk az ügyön. Hogy miért nyersen együk ezeket a zöldségekete? Nem csak a magasabb vitamintartalom miatt, aminek egy része a hőkezelés során egyébként elvész, hanem mert friss ízük és ropogásuk egy kicsit visszacsalja a napfényt a ködös délutánokon. Legalábbis én így szoktam érezni. Most az abszolút két kedvenc darabom következik, amiknek receptje elég hasonló, sőt a három alapanyag akár együtt is felhasználható. A nyers répa talán nem annyira szokatlan egy salátában, a cékla viszont talán némi magyarázatot igényelhet. Nyersen igazából édesebb és üdébb az íze, az állaga pedig igazán ropogós. Egy kevés citromlével vagy enyhébb ízű vörösborecettel és mézzel, lereszelve vagy julienne-re szeletelve önmagában is finom, almával azonban tökéletes párost alkotnak. A lent lerít recept pedig tovább bővíthető, akár apróra vágott aszalt szilvával, akár citromlében pácolt lilahagymával, vagy kecskesajttal. Én a nyers céklát először nagymamám házi reszelt répás-céklás ecettel savanyított, cukorral édesített nyers savanyúságában kóstoltam, és azonnal megszerettem, jobban, mint a főtt vagy sült változatot. Az idei év nagy kihívása pedig, a céklagyűlölő férjem átnevelése, ami eddig sikeres, hiszen a sült cékla már a kedvenc zöldségei közé tartozik, most pedig a nyers változat megkedveltetése következne.

A céklás saláta tetejére eredetileg pirított tökmag került, de annak hiányában fenyőmag vagy napraforgómag is megfelel, tulajdonképpen valamennyi változatot nagyon szeretjük, bár szerintem tökmaggal az igazi.

• diós sárgarépa-alma saláta
• 25 dkg sárgarépa (2 nagyobb szál)
• 25 dkg alma (1 nagy vagy 2 kisebb)
• 15 dkg zsíros natúr joghurt (görög)
• 2 tk méz
• 1/2 citrom leve
• 1 bő maréknyi dió (3-4 dkg)
• 1 ek dióolaj (vagy olívaolaj)
• friss bazslikomlevelek, ízlés szerint

A megtisztított almát, répát durvára reszeljük vagy julienne-re vágjuk, majd meglocsoljuk a citromlével. A joghurtot kikeverjük az olajjal, mézzel, ízlés szerint vékony csíkokra vágott bazsalikommal, majd összeforgatjuk a zöldségekkel. A tetejére durvára vágott diót szórunk.

•  cékla-alma saláta
• 25 dkg alma (1 nagyobb vagy 2 kisebb)
• 2 kis cékla (20 dkg)
• 15 dkg zsíros natúr joghurt
• 1-2 tk méz
• 1 ek olívaolaj
• 1 kk frissen reszelt torma
• 1 bő maréknyi tökmag vagy fenyőmag, esetleg napraforgómag

A meghámozott almát és céklát durvára reszeljük vagy julienne-re vágjuk. A citromlevet, mézet, olívaolajat, reszelt tormát kikeverjük  ajoghurttal, majd összeforgatjuk az almával és céklával.

Serpenyőben enyhén megpirítjuk a magokat, majd a saláta tetejére szórjuk.

Címkék: alma, cékla, dió, fenyőmag, joghurt, saláta, sárgarépa

diós sárgarépakrém

Egy tökéletes téli mártogatós vagy szendvicsbe, pirítósra való, ami fűszeres, édeskés, és nem mellesleg egy igen mostoha sorsú téli zöldségünk, a sárgarépa főszereplésével készült.

• diós sárgarépakrém
• 35 dkg sárgarépa
• 1 kis fej vöröshagyma (6 dkg)
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 ek római kömény
• 1 ek koriandermag
• 1 kk édesköménymag
• 2 ek olívaolaj
• 2 ek vaj
• 1 marék dió (35 gr)
• só
• 5 dkg zsíros natúr görög joghurt

A meghámozott répát felkarikázzuk, a hagymát, fokhagymát felaprítjuk. A koriandermagot, római köményt, édesköményt mozsárban porrá őröjük. Az olívaolajon a hagymát, répát és a fűszereket kevergetve addig pirítjuk, amíg a hagyma üvegessé válik, majd sózzuk, hozzáadjuk a fokhagymát és fedő alatt, kis láng felett puhára pároljuk. A répa enged elég nedvességet, így nem feltétlenül szükséges víz alá, de ha úgy érezzük biztosnak, kevés vízzel is felönthetjük a pároláshoz.

A diót száraz serpenyőben kissé megpirítjuk, majd késsel finomra aprítjuk.

A megpuhult sárgarépához adjuk a vajat, ha kissé kihült, a joghurtot is, majd botmixerrel pürésítjük és hozzákeverjük a pirított diót. Hidegen a legfinomabb.

Címkék: dió, fél óra, felvágott helyett, hús nélkül, joghurt, sárgarépa