sajttorta ízű téli fagyi

Az idők változnak, mi is változunk, meg a körülmények is, mennyi közhely egy mondatban. Attól még igaz. És írok rögtön még egy közhelyet, valahogy régen minden könnyebben ment.

Sokszor próbáltam ismét nekifutni, hogy írom tovább a blogot, mert főzni azért főzök, szerencsére ismét egyre több olyat is, aminek korábban a blogon lett volna a helye, csak hát…

A gyerek, a munka, meg nem is írom tovább, mert tudja úgyis mindenki, és én magam is elunom a panaszkodást. Helyette hoztam valamit, amit egy csoda folytán sikerült megörökítenem, és ezzel rögtön meg is ünneplem azt, hogy hónapok óta először édesség készült a házban. (tehát a porcukrot 3 éve vettem, de még van belőle. Hiába, a gyerekeim nem édesszájúak) Nem kell nagy dologra gondolni, ez a percek alatt összeállítható, hatásvadász finomság, ami, ki tudja miért, mégis osztatlan sikert aratott. Bolti tölcsér (az aldis kiválóan megfelel), citromos krémsajtos töltelék, színes szórócukor. Ennyi.

• 250 ml habtejszín
• 200 gr Philadelphia (vagy olyan típusú) krémsajt
• 1 kisebb citrom (vagy egy nagyobb fele) finomra reszelt héja és leve
• 6-8 ek porcukor, ízlés szerint
• tölcsér, színes szórócukor

A tejszínt robotgéppel addig vertem, amíg habosodni kezdett. Utána kanalanként hozzáadtam a porcukrot, majd a krémsajtot is kis adagokban. Végül a citrom levét és héját is hozzáadtam, miközben a gép keverte a krémet.

Habzsákba töltöttem (ezúttal eldobhatósba, kiváló, bár kevéssé környezetbarát találmány), majd behűtöttem.

Tálalás előtt a tölcsérekbe nyomtam (a tölcsér legaljától érdemes megkezdeni a habzsákkal való betöltést), és színes cukorkával meghintettem.

A kisebbik fiam aközben kérte a következőt, hogy az előző még a kezében volt. :)

Címkék: citrom, édes, fél óra, krémsajt

karajszeletek zöldséges kuszkusszal

Azon kevés ételek egyike, amit mindenki megeszik a családban. Igaz, a kicsinek gondosan ki kell szedni a zöldséget a kuszkusz közül (az továbbra is fuji kategória), de hát nagyjából le lehet ültetni vele az asztal köré az emberket nagyobb érzelmi megrázkódtatások nélkül. Gyors és finom, jó alternatíva a karaj a hagyományos rántott húsra (azt én utálom), a kuszkusz a hagyományos rizsköretre (azt a férjem utálja), van benne zöldség, de nem feltűnő mennyiségben (ezt a kisebbik fiam utálja), de nincs benne főtt-sült-párolt zöldség (amit a nagyobbik fiam utál), csak nyers, amit meg szeret.

Na hát egyszerű dolog a főzés nálunk, rögtön látszik. Meg hát válogatnak, mert megtehetik. :)

karajszeletek zöldséges kuszkusszal

• 60 dkg karaj (csont nélkül)
• kukoricaliszt
• 1 gerezd fokhagyma
• só
• fekete bors
• kakukkfű (ha van, 2-3 ág frissről lehúzva a levélkék, ha nincs, 1 tk szárított)
• 1 ek olívaolaj
• napraforgóolaj a sütéshez
• 2 dl kuszkusz
• 4 dl húsleves vagy forró víz
• 1 nagy csokor petrezselyemzöld
• 1 kaliforniai paprika
• 1 lilahagyma
• 2 ek olívaolaj
• 1 ek fehér balzsamecet

A vizet vagy levest (átszűrt, lezsírozott) felforralom, majd a kuszkuszra öntöm. Átkeverem, lefedem és pihentetm 15 percig.

Közben a lilahagymát nagyon finomra aprítom, leöntöm az ecettel. A paprikát is apró kockákra vágom, a petrezselyemzöldet finomr metélem.

A kuszkuszt, miután megpuhult, magába szívta a folyadékot, és kicsit kihűlt, villával átlazítom, meglocsolom az olajjal, majd hozzáadom az ecetes hagymát, paprikát és a petrezselyem zöldjét is. Villával átkeverem. Tálalás előtt még megszórom petrezselyemzölddel.

A karajt lehártyázom, ujjnyi szeletekre vágom, majd alaposan kikloppfolom. A fokhagymát finomra reszelem, a kakukkfüvet a sóval finom porrá őrölöm mozsárban pár szem fekete borssal. A fűszereket elkeverem egy evőkanálnyi olívaolajjal, majd a karajszeletekre kenem, félreteszem pihenni fél órára.

Sütéshez napraforgóolajat hevítek egy nagyobb serpenyőben ujjnyi magasságban, kb 180 C fokra. A hússzeleteket kukoricalisztbe forgatom, alaposan a szeletekre nyomkodom a lisztet, majd lerázom a felesleget, és a forró olajban sütöm mindkét oldalukat 3-4 percig. Miután kisültek, papírtörlőre szedem őket, leitatom a felesleges zsiradékot róluk.

Címkék: fél óra, köret, kuszkusz, lilahagyma, paprika, petrezselyemzöld, sertés

tavasz van , vagy mi a szösz

Na, hát igen, elvileg. A szél letépi a fejem, megfagyok az átmeneti kabátomban, de azért süt a nap. Vágyom a zöldbe, a zöldre- de még nincs, és várni is kell elég sokat, mire az első kiskerti veteményesekből felszedik az újhagymát, hónapos retket. Szóval addig van ez, és az ehhez hasonló saláták. Döntően a munkahelyi ebéd kategória, elég tartalmas is, meg finom is, szóval inkább mégsem panaszkodom. :)

télvégi saláta

• 1 főre
• 1 szelet fekete tömbkenyér (legjobb a pumpernickel, kb 5 dkg)
• 1 kis szál répa (7-8 dkg)
• 1 kis fej vajretek (10-12 dkg)
• 1/3 piros kaliforniai paprika
• 1 szem paradicsom (8-10 dkg)
• 6-8 dkg feta
• 1 ek olívaolaj
• 1 tk ecet (én tokaji aszús balzsamecetet használtam, ha ez nincs, legjobb a fehér balzsamecet)
• 1/2 csokor petrezselyemzöld

A kenyeret apró kockára vágom. Hozzáadom a szintén nagyon apró kockára vágott paprikát, vajretket, a meghámozott, zöldséghámozóval vékonyra metélt (gyalult? borotvált? nem tudom mi a helyes kifejezés) sárgarépát, az apróra vágott petrezselyemzöldet, a szétmorzsolt fetát, összeforgatom az olívaolajjal és ecettel. Mehet bele egy apróra kockázott paradicsom is, összeforgatjuk, a tetejére pedig szórhatunk pirított napraforgómagot, apróra vágott zöld olajbogyót, tökmagot, a lehetőségek száma még bőséges a kiegészítésre.

Ha munkahelyre viszem, akkor csak a zöldségeket forgatom össze az olívaolajjal és ecettel, a fetát a tetejére morzsolom és a kenyeret is a tetejére szórom, csak közvetlenül evés előtt forgatom össze.

Ha itthon eszem majd meg, akkor pedig egy fél fej finomra vágott lilahagyma is kerül bele.

Címkék: fél óra, feta, hús nélkül, kenyér, paprika, paradicsom, petrezselyemzöld, saláta, sárgarépa, vajretek

pirított csirke édesburgonyával, kesudióval, mustármag olajos kuszkusszal

A bonyolult cím ellenére egy végtelenül gyors és egyszerű ételről van szó. A gyorsaság és egyszerűség főként a kuszkusznak köszönhető, ez a forró vízzel leönt-állni hagy dolog nekem nagyon bejön mostanában. Hogy mégse legyen annyira egysíkú az íz, egy kis bazsalikommal, citrommal, és mustármag olajjal dobtam fel. (merthogy ismét csomagot kaptam a Grapoilatól szerencsére) Bevallom, nem a jótékony élettani hatásai miatt választottam ezt az olajat, csak és kizárólag az íze végett.Persze ennek hiányában olívaolajjal is készíthető. A csirke pedig egy egyszerű pirított csirke, némi zöldséggel, keleti fűszerezéssel, a szokásos gyors, rázott-pirított étel, ami az egyik leggyorsabban összeállítható vacsora számomra. Szóval rengeteg íz kevés munkával (tiszta Jamie O. 15 perces recept :))

• pirított csirke édesburgonyával, kesudióval, mustármag olajos kuszkusszal
• 25 dkg csirkemell (csont és bőr nélkül)
• 2 fej hagyma (25 dkg)
• 1 ek ras el hanout (ha ez nincs, gyors alternatívaként 1/2 tk őrölt római kömény, őrölt fahéj, koriandermag, kevés reszelt szerecsendió keveréke is megteszi)
• 3 gerezd fokhagyma
• kis csokor kakukkfű
• 1 citrom
• 1 édesburgonya (20-25 dkg)
• 1 kis darabka zeller (5-10 dkg)
• 10 dkg kesudió
• 4 ek olívaolaj
• só
• 2 dl kuszkusz
• 8 levél bazsalikom
• 2 ek mustármag olaj
• só

A kuszkuszt némi sóval elkeverem és felöntöm másfélszeres mennyiségű felforralt vízzel. Lefedem, állni hagyom.

Közben a csirkét falatnyi darabokra vágom, összeforgatom a ras el hanouttal és az olívaolaj felével.

A zöldségeket meghámozom, vékonyan felszeletelem, a hagymát, fokhagymát félbe majd vékony szeletekre vágom. A maradék olívaolajon megpirítom a hagymát a kesudióval, majd hozzáadom a csirkét, átpirítom, felöntöm fél-egy decinyi vízzel (edény méretétől függően, túl sok víz ne legyen a hús alatt), hozzáadom a zöldségeket, a csokorba kötött kakukkfüvet, sózom, majd forrás után lefedem és kis láng felett párolom kb 5-10 percig, amíg a zöldségek megpuhulnak. (ha szép vékonyra vágtuk őket, akkor ez hamar menni fog) Ezután leveszem a fedőt, ráreszelem a citrom héjának felét, kb a háromnegyedének a levét is ráfacsarom, majd nagy láng felett rázogatva addig sütöm, amíg a folyadék elpárolog és az egész keverék kissé lepirul.

A kuszkuszt villával átkeverem, majd rálocsolom a mustármag olajat, hozzáreszelem a maradék citromhéjat és hozzáadom a maradék citromlevet, majd elkeverem apróra vágott/tépkedett bazsalikomlevelekkel.

Címkék: csirke, édesburgonya, fél óra, kesudió, kuszkusz, mustármag olaj, ras el hanout, vöröshagyma, zeller

nyár a télben (vagy ilyen cím már volt?)

Nem, nem panaszkodom, végre igazi tél van, hóval, köddel, faggyal, úgy mint gyermekkoromban, szóval jó ez így, és igazán jól tud esni esténként meleg plédbe burkolózva a kanapén a mályvacukros forró csoki, a fűszeres sütemények és egytálételek – de van az a pont, amikor sok lesz a jóból. Ezek most könnyebb, színesebb ízek, ételek, valahogy most már jobban esnek nekem még ebben a nagy hidegben is. Az első egy frissítő hatású ital, amiből úgy általában is szokott lenni a hűtőben pár palackkal, mindig más zöldséggel-gyümölccsel, mindig házilag készítve, általában joghurtos-ásványvizes alapú, fűszeres, és most épp ez a favoritunk. Nem épp az a testet-lelket melengető darab, de reggelenként nekünk ez kifejezetten jól esik és könnyebb tőle felébredni is. További nagy előnye, hogy jó minőségű bio zöldség és gyümölcs beszerezhető hozzá könnyen és egyszerűen az ALDI-LIDL tengelyen, ami munka után még nekünk is simán belefér (azaz még nyitva van, amikor megyünk haza :))

• uborkás almás joghurtos frissítő
• 1 uborka
• 2 alma (25 dkg)
• 2 dl ásványvíz
• 2 dl görög joghurt
• 1 citrom leve és reszelt héja
• 1 ek rózsavíz
• 3 cm vaníliarúd (de lehet helyette egy 3-4 cm darab gyömbér lereszelve is)
• 2-3 ek cukor vagy méz (esetleg más édesítő)

Az uborkát meghámozom, az almát szintén magházát kiszedem, mindkettőt nagyjából feldarabolom és turmixgép kancsójába teszem a többi hozzávalóval együtt. Addig mixelem, amíg krémesen sima lesz.

Ez egy Lorraine Pascale műsorban látott recept alapján készült (mert igen, évek óta először végre TV-t nézhettem, igazi felnőtteknek való műsort, és a gyermekeim nem akadályoztak meg benne! :)), ott egy karibi hangulatú ételsor része volt, szép, színes, zömmel friss hozzávalókból, de épp emiatt némi változtatást eszközöltem a téli zöldségkínálat hiányosságainak kiküszöbölése végett. Ez így nem túl karibi és nem is túlnyomóan nyers hozzávalókból áll, de nagyon finom, tartalmas saláta, ami langyosan és hidegen is finom, és lehet dúsítani avokádóval és/vagy fetával, amitől rögtön egy komplett munkahelyi étkezés válik belőle.

• mangós bab saláta sült paprikával
• 20 dkg bab (vörös vesebab, én most adzukit használtam, mert csak ez volt itthon)
• 2 nagyobb kápia paprika
• 1 fej lilahagyma (8 dkg)
• 1 gerezd fokhagyma
• 2-3 ág kakukkfű
• 3 ek olívaolaj
• 1 citrom leve és finomra reszelt héja
• 1 mangó
• avokádó vagy feta, tükörtojás vagy 5 perces főtt tojás, esetleg tortilla, tortilla chips ízlés szerint a tálaláshoz (vagy ezek mind egyszerre)

A babot beáztatom hideg vízbe egy éjszakára, másnap átöblítem és friss vízben puhára főzöm. Ha konzerv babot használunk, akkor 40 dkg-ra lesz szükség, ezt átöblítjük, leszűrjük, lecsöpögtetjük.

A paprikát nagyjából zöldségámozóval meghámozom, így a kemény héj nagyrésze lejön róla (akit az nem zavar, rajta is hagyhahtja a héját), majd kicsumázum, a magját-erét kiszedem és apró kockákra vágom. A lilahagymát szintén meghámozom, apróra kockázom. A fokhagymát tisztítás után apróra vágom. A hagymát, fokhagymát, paprikát az olívaolajon addig sütöm a kakukkfű ággal együtt, amíg a hagyma üvegessé válik és a paprika megpuhul.

A babot összeforgatom a sült zöldségekkel, ráreszelem a citrom héját, ráfacsarom a levét. Amikor a saláta langyosra hűlt, belekeverem a meghámozott, felkockázott mangót.

Langyosan is finom és hidegen is.

Tálalás előtt lehet még adni hozzá felkockázott avokádót, morzsolt fetát is. Lehet tölteni tortilla lapba, vagy adni mellé tortilla chipset.

Amikor kint nagyon hideg van és én nagyon hamar szeretnék enni bent egy tál meleg levest, akkor leggyakrabban a mirelit, zsenge zöldborsó a megoldás erre az égető problémára. Ez most thai jellegű lett, de a variációk száma végtelen. Ha vannak otthon friss fűszerek hozzá, azzal a legjobb, de én nem kövezek meg senkit, ha ezek hiányában a szárított megoldást választja (cserébe azt kérem, hogy engem se kövezzen meg senki hasonló esetben, hiszen nagy úr a szükség, meg a vidéki anyagbeszerzés, és thai (jellegű) ételek nélkül meg ugye élni nem lehet)

• zöldborsó krémleves
• 50 dkg fejtett, zsenge zöldborsó (mirelit)
• 1 fej hagyma (vagy egy csokor újhagyma), meghámozva, nagyjából feldarabolva
• 2 gerezd fokhagyma, meghámozva, nagyjából feldarabolva
• 1 szem burgonya (12-14 dkg), meghámozva, nagyjából feldarabolva
• 1/4 zellergumó (15-20 dkg), meghámozva, nagyjából feldarabolva
• 7,5 dl víz
• 3 cm gyömbérgyökér, meghámozva, nagyjából feldarabolva
• 1/2 csili paprika, kicsumázva
• 1 csokor petrezselyemzöld és korianderzöld vegyesen (ha nincs friss, szárított is jó)
• 1/2 kk kurkuma
• 1/4 ázsiai citromfű, ha van (szárított is jó)
• kókusztej, pirított kókuszchips vagy szezámmag a tálaláshoz (de tökmag, napraforgómag is jó)

Az összes hozzávalót egy fazékba teszem, felforralom, majd fedő alatt 15-20 percig főzöm. (ha szárított koriander és petrezselyemzöld kerül bele, azt a főzés elején adjuk hozzá, ha friss, azt csak a főzés végén tegyük bele.

Botmixerrel pürésítem. Ha túl sűrű lenne, lehet vízzel higítani (de akkor újra forraljuk össze)

Dúsitani lehet kókusztejjel (én nem tettem), a tetejére pirított magvakat szórjunk bőségesen, ez ízlés szerint lehet kókuszchips, szezámmag, vagy napraforgómag, tökmag is.

Címkék: alma, bab, burgonya, citrom, fél óra, hús nélkül, ital, joghurt, kápia paprika, leves, mangó, saláta, uborka, zeller, zöldborsó

ősz

Három recept egyszerre, kárpótlás a hosszú csendekért. :) Itt az ősz (már egy ideje), a kedvenc évszakom, és vele a kedvenc zöldségeim is. Sütőtök, cékla, nagyjából ezekkel a világ végezetéig is ellennék. A most következő leves és egytálétel az aktuális kedvencek, a leves hetente egyszer, a ragu pedig többször(!) is készül, tekintettel arra, hogy a gyermekeim egyszerűen imádják tunkolni friss kenyérrel a gazdag szaftot, amiben észrevétlenné olvad el a tök (ez ugye zöldséget hivatalosan nem fogyasztó 2 és fél éveseknél szempont tud lenni). Meg hogy tíz perc alatt összeállítható. Persze az igazsághoz hozzáatartozik, hogy a hűtőmben szinte állandóan van hámozott, robotgéppel durvára gyalult nyers sütőtök, ami az egyik kedvenc saláta alapunk egy ideje az őszi-téli időszakban, szóval így tíz perc. De a leves is hamar elkészül, és újabban még munkahelyi ebéd is lesz belőle. A rétes meg- hát a mellé tálalt sült tök vagy sütőtök lekvár miatt lehet aktuális. Ha van egyáltalán szükség egy rétesnél indoklásra.

• paradicsomos céklaleves
• 1,5 kg cékla
• 1 liter lezsírozott, átszűrt húsleves
• 1 fej vöröshagyma (10 dkg)
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 ek olívaolaj
• 3 dl passzírozott paradicsom
• 1 nagy csokor kakukkfű csokorba kötve
• tejföl a tálaláshoz (3-4 dl)

A céklát meghámozom, apró, lehetőleg egyenlő méretű kis kockákra vágom. A hagymát nagyon finomra aprítom. Az olívaolajon üvegesre sütöm a hagymát, majd hozzáadom a céklát és felöntöm a húslevessel. Hozzáadom a kakukkfüvet, a zúzott fokhagymát, sózom, majd fedő alatt puhára főzöm.

Hozzáadom a passzírozott paradicsomot, összeforralom, majd kiszedem belőle a kakukkfű ágakat.

Tálalásnál tejfölt adok mellé.

• sütőtökös paradicsomos sertésragu
• 50 dkg sovány sertéshús, ledarálva (comb) (de lehet zsírosabb rész is, ízlés szerint)
• 15 dkg vöröshagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 50 dkg sütőtök, tisztítva, nyersen, durvára reszelve vagy vágva
• 2 dl passzírozott paradicsom
• 1 csokor kakukkfű,
• 1 ág oregánó,
• 6-8 levél zsálya
• 1 babérlevél
• 2 tk szárított majoranna
• 3 ek olívaolaj
• 2 ek vaj

Az apróra vágott vöröshagymát üvegesre sütöm az olívaolajon, majd hozzáadom a felszeletelt fokhagymát és  a darált húst. Addig pirítom, gyakran kavargatva, amíg a hús kifehéredik.

Hozzáadom az oregánóval együtt csokorba kötött kakukkfüvet, az apróra vágott zsályát, a babérlevelet, majorannát, sózom, majd felöntöm 3 dl vízzel. Fedő alatt kis lángon addig főzöm, amíg a hús csaknem teljesen megpuhul (20 perc)

Ezután hozzáadom a sütőtököt, passzírozott paradicsomot, majd fedő alatt, továbbra is kis láng felett addig főzöm, amíg a tök is megpuhul, szétesik és sűrű szaftot képez. (további 20 perc)

Végül hozzákeverem a vajat, és ha túl híg a szaft, beforralom egy kicsit, majd friss kenyérrel tálalom.

• ricottás mákos rétes
• 75 dkg ricotta
• 5 csapott ek mák (szemes, nem darált)
• 5 csapott ek nádcukor
• 3 púpos ek búzadara (4,5 gr)
• 2 púpos ek őrölt fahéj
• 1 csomag rétesalp
• 10 dkg vaj

A ricottát alaposan elkeverem a mákkal, cukorral, fahéjjal, búzadarával.

A réteslapokat egyenként lekenem az olvasztott vajjal és egymásra rétegzem.

A tölteléket egyenletesen elosztom a lapok hosszanti oldalán, a rövidebb végeket kissé ráhajtom a töltelékre, majd konyharuha/sütőpapír segítségével feltekerem a rudat. A tetejét is lekenem olvasztott vajjal.

Sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, majd 180 C fokon 45 perc alatt pirosra sütöm.

Tálalás előtt megszitálom porcukorral, juharszirupot, sült tököt vagy sütőtöklekvárt adok mellé.

Címkék: cékla, édes, egytálétel, fél óra, mák, paradicsom, ricotta, sertés, sütőtök, tejföl

gyömbéres tökleves

A kedvenc zöldségeim  egyike a tök, ez vitathatatlan, akár sütő, akár főző. A főzőből pedig van ugye a tökfőzelék, aminek az érdemeiről nem szeretnék vitatkozni, hiszen örök kedvenc, még a gyerekeimnél is, de azért van élet a tökfőzeléken túl. Például a gyömbéres tökleves. Abszolút kímélő, akár a beltartalmat, akár az elkészítéséhez szükséges időt vagy munkát nézzük. Van egy krémes (amúgy tejmentes) alap, ebben a kockázott, ép csak megpárolt tök, friss, fűszeres, de visszafogott ízű. Finom.

• 1 kis főzőtök (1-1,2 kg)
• 1 nagyobb burgonya (35 dkg)
• 15 dkg vöröshagyma
• 1 hüvelykujjnyi gyömbér
• 7,5 dl leszűrt, lezsírozott húsleves
• 2 ek kókuszzsír
• 10 dkg kesudió (lehet pörkölt, sózott)

A hagymát megtisztítjuk, felkockázzuk, a krumplit szintén. Fazékba tesszük a hámozott, negyedelt gyömbérrel együtt, felöntjük a húslevessel. Fedő alatt addig főzzük, amíg a burgonya megpuhul.

Botmixerrel pürésítjük. Közben a tököt meghámozzuk, magjait kiszedjük, húsát kis, centis kockákra vágjuk. A leves alapját felforraljuk, hozzáadjuk a tököt és fedő alatt 5 percig főzzük. Végül hozzáadjuk a kókuszolajat, elkeverjük, majd tálaljuk. Tálalásnál aprított kesudiót szórunk a tetejére.

Megjegyzés: készíthetjük kókusztejjel is, ha sikerül jó minőségűt beszerzni belőle. Akkor 2 deciliternyivel kevesebb levessel készül az alap, majd pürésítés után adjuk hozzá a kókusztejet, és azzal együtt forraljuk fel.

Címkék: burgonya, fél óra, leves, tejmentes, tök

sárgarépaleves kelkáposztával

 

Hiába itt a tavasz, én most is csak a “téli” zöldségekhez húzok, annyi kitétellel, hogy ezek most “újak”. Szóval zsenge, idei répa és kelkáposzta, meg társai. A krémlevesek meg amúgy is a gyengéim. Ez a változat most nagyon családbarát, azaz a szokásos petrezselyemzöld+fokhagyma kombinációval készült (de még így sem ment át a rostán a zöldséget újabban nagy ívben kerülő gyerekeimnél), ami nagyon finom, de lehet, hogy kissé unalmasan hangzik. Ezért írom az alternatív változatát is, amit csak a felnőtteknek készítek igehaza, és ami már annyira tartalmas, hogy akár munkahelyi ebédnek is beillik. Ez currys alappal készül, és a kelkáposzta mellé megy vörös lencse is, ha pedig akad otthon, kókusztejjel is meg lehet fejelni. Csak az íze végett. :)

• sárgarépaleves kelkáposztával
• 1 kg répa
• 1,5 l húsleves (átszűrve, lezsírozva) vagy vegán változathoz zöldség alaplé
• 25 dkg hagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 csokor petrezselyemzöld
• 30 dkg kelkáposzta (1/2 fej)
• só
• 2 marék napraforgómag (hántolt)

A répát meghámozom, nagyjából feldarabolom, a hagymát szintén. Felöntöm az alaplével, hozzáadom a petrezselyemzöldet, fokhagymát, és addig főzöm, amíg a répa megpuhul. Botmixerrel pürésítem.

A kelkáposztát hajszálvékony metéltre vágom. A pürésített leveshez adom, majd további két percig főzöm. Ha szükséges, sózom.

A napraforgómagot száraz serpenyőben illatosra pirítom, majd tálalásnál a leves tetejére szórom.

(Ha nem próbálunk meg elkeseredetten a gyerekek kedvében járni, akkor a petrezselyemzöldet ne főzzük a levesbe, hanem finomra aprítva, frissen keverjük a levesbe, miután lehúztuk a tűzről)

felnőtt változat:

mint fent, de kell hozzá még egy evőkanálnyi madras curry (tandoori masala lenne az ideális, ha van otthon), 2 ek olívaolaj (vagy kókuszzsír), 5 dkg vörös lencse, 2-3 órára beáztatva, 2 dl kókusztej, vagy ízlés szerint, és napraforgómag helyett pirított kókuszchips a tetejére. Ha pedig sikerül beszerzeni, korianderzöld a petrezselyem helyett.

Az egész nagyon hasonlóan készül, de a kezdésnél a hagymát felkarikázom, és megfonnyasztom az olajon/kókuszzsíron, hozzákeverem a curryt, majd ehhez adom hozzá a répát és az alaplevet.

A botmixerig hasonlóan haladok, mint fent, ezután megy vissza a tűzre, és hozzáadom a lencsét (azért kell csak beáztatni, hogy hamarabb főjön meg, mivel a leves elég sűrű, és tartós rotyogtatásnál félő, hogy odakap az alja) 6-7 perc után (amikor a lencse már majdnem megpuhult) adom hozzá a kelkáposztát és a kókusztejet, majd újraforrástól számított 2-3 percig főzöm.

Tálalásnál aprított korianderzöld és pirított kókuszchips megy a tetejére.

Címkék: fél óra, hús nélkül, kelkáposzta, kókusz, leves, napraforgómag, sárgarépa, vöröslencse

édeskömény-körte saláta camembert-rel

Megkezdődött. Legalábbis megkezdődött volna, ha a gyeremek (a kisebbik, a minden gubancok örök forrása :)) nem köt közelebbi barátságot a rókákkal ma reggel a kocsiban, gondosan a bölcsöde előtti 250 méterre időzítve eme tevékenységét. Aggódni nem kell miatta, azóta is jól van, legalábbis amióta hazaértünk, azt követően, hogy én első napon már beteget jelentettem a munkahelyemen. Viszont így legalább van időm és lehetőségem megörökíteni a munkahelyre szánt ebédünket, amíg őkelme békésen szundikál.

Ez a saláta az egyik aktuális kedvencem, nagyon egyszerű, és mégis komoly függőséget okozott. Kiváló minőségű édesköménygumóval elég gyakran futok össze mostanában, a körte pedig még szerencsére tartja magát, így a kora tavaszi hónapokban is. A dióolaj helyettesíthető, akár enyhe ízű olívaolajjal, akár vajas ízű repcével, ecetnek viszont mindenképpen édeskés fehér balzsamecetet javasolnék, ha a tokaji almabalzsam nem áll rendelkezésre (eredetileg én is azt használtam hozzá, viszont nehéz megállnom, hogy ne locsoljam az almabalzsamot mindenféle salátákba, ha a kezem ügyébe akad) A tetejére jól jött volna még egy kis durvára vágott pirított dió, de sajnos az most éppen nem akadt itthon, viszont ha tehetjük, ne hagyjuk le róla.

• édeskömény-körte saláta camembert-rel
• 2 édesköménygumó
• 2 körte (35 dkg)
• 1 guriga camambert (250 gr)
• 3 ek hidegen sajtolt dióolaj
• 3 ek fehér balzsamecet vagy almabalzsam
• 1 bő marék dió, pirítva, durvára vágva

Az körtét meghámozzuk (vagy nem, ízlés szerint), félbevágjuk hosszábban, magházát kiemeljük. Az édesköményt megtisztítjuk. Mindkettőt hajszálvékonyra gyaluljuk, kézi gyaluval vagy géppel, ezek hiányában éles késsel hajszálvékony szeletekre vágjuk.

Az édesköményt és körtét összeforgatjuk az olajjal, ecettel, majd tálba rendezzük és szeletelt camembert, durvára vágott dió kerül a tetejére.

(Előző nap is elkészíthető, de akkor sajnos a körte kissé be fog barnulni.)

Címkék: camembert, édeskömény, fél óra, körte, saláta

vöröskáposzta krémleves aszalt szilvával

A legjobb ebben a levesben, hogy anélkül juthatok káposztához -amit amúgy imádok-, hogy (kis :) túlzással) órákat töltenék a finomra metélésével. Igaz, hogy a finomra szelt káposztasalátát imádom, és elvileg úton van már a robotgépem is, amivel majd megoldódnak a zöldségszeletelési problémáim (legalábbis remélem), meg hogy nyersen az igazi vitaminbomba, de azért így sem rossz, sőt, és az egész művelet fél óra alatt megvan, főzéssel, turmixolással együtt. Igazi téli krémleves ez is szerintem, és ha nem félteném annyira a kanapé huzatát az élénk színű folyadéktól, akkor legszívesebben odakuporodva, pokrócba burkolva kanalaznám a hideg estéken.

• vöröskáposzta krémleves aszalt szilvával
• 1 kisebb fej vöröskáposzta (1 kg)
• 3 kis alma (35 dkg)
• 10 dkg vöröshagyma
• 1tk szárított kakukkfű ( vagy 3 ág friss)
• 8-10 szem szegfűbors, mozsárban megőrölve
• só
• fekete bors
• 1 liter húsleves (kacsa, lezsírozva, átszűrve)
• 10 dkg aszalt szilva
• dió, dióolaj, camembert vagy brie sajt a tálaláshoz

A káposzta torzsáját kivágom, a külső leveleit lefejtem, majd kisebb-nagyobb darabokra vágom, ahogy sikerül. Az almát meghámozom, magházát kiszedem, feldarabolom. A hagymát megtisztítom, félbevágom.

A zöldségeket-gyümölcsöket felöntöm a húslevessel (amit mostanában többnyire lebőrözött kacsafarhátból főzök, kifejezetten alaplének, és nagyon sokat dob a leveseken), fűszerezem, majd fedő alatt addig főzöm, amíg minden megpuhul. Botmixerrel pürésítem, ha kell, igazítok az ízeken, majd hozzákeverem a durvára vágott aszalt szilvát. Összeforralom, majd tálalom.

Tálalásnál apróra vágott camembert (sokat), durvára vágott diót (még többet) szórok a tetejére, és kevés aromás olajat (pl dióolaj vagy olívaolaj) locsolok rá.

Címkék: alma, aszalt szilva, camembert, dió, dióolaj, fél óra, káposzta, leves