desszert

Retrománia/Lottó szelet

↓ Ugrás a hozzávalókhoz

Retrománia/Lottó szelet

Íme, a következő.

A helyzet innentől kezd bonyolódni, ugyanis ezeket a csokikat én már elég ritkán fogyasztottam, így a hiteles íz megítélésében ezentúl Férjre kell hagyatkoznom. Még szerencse, hogy ő szakértő ezen a területen (is).

A fent nevezett egyed szintén két példányban készült, az első egy "sima" rumos diómarcipán volt, csokival bevonva ( a hiteles másolat), de azt olyan hamar megettem nekem túl szimplának tűnt, így készült egy széria némi naranccsal is. Szerintem az utóbbi lett a finomabb, bár így már kevésbé hiteles a történet. Férj véleménye erről mindössze annyi (ti. a hitelességről), hogy az igazi Lottó szelet egy gesztenyepüré(?) ízű borzalom volt, ez meg mindkét változatban finom, így nem kellene párhuzamot vonni az általam készített mártott szeletek és a Lottó között. Hát nem tudom, én inkább szeretném úgy látni a dolgokat, hogy elkészítettem a házi Lottó szeletet...

Mindenesetre a recept mindkét változatát leírom, aztán el lehet dönteni, hogy mennyit is számít a hitelesség!

  • 8 db, 3X7 cm szelet
  • a hagyományoshoz:
  • 20 dkg dió,
  • 20 dkg cukor,
  • 2 dl rum
  • a narancsoshoz:
  • 20 dkg dió,
  • 20 dkg cukor,
  • 1 narancs leve (~ 0,5 dl) és reszelt héja,
  • 2 dl rum
  • a bevonáshoz:
  • 10 dkg étcsoki (60%)
A diót száraz serpenyőben kissé megpirítom. Ez a lépés elhagyható, de szerintem így jobban érvényesül a dió íze benne. Késes robotgéppel vagy darálóval a diót finomra darálom. A cukrot a rummal +/- a narancslével és héjjal addig főzöm, amíg sűrű szirup nem lesz belőle. Amikor felhabzik, akkor már jó. Ez széles serpenyőben percek alatt megvan. A még meleg szirupot a dióhoz keverem és összegyúrom/keverem a masszát. Egy nagyobb darab folpack közepére teszem, ráhajtom a fóliát, és a két réteg fólia között fél centi vastag téglalap alakúra egyengetem. Egy poharat át is lehet görgetni a tetején, hogy egyenletesebb legyen a felszíne. Ha teljesen kihűlt és megszilárdult, akkor feldarabolom, majd bevonom a csokival. A csokit vízgőz fölött vagy kis lángon addig melegítem, amíg épp megolvad (32°C fok). A langyos csokiba forgatom a diós szeleteket, úgy, hogy az minden oldalukon bevonja. Szilikonos sütőlapra teszem őket dermedni, és a maradék folyékony csokit még gyorsan elosztom a tetejükön, hogy az se vesszen kárba. Miután teljesen kihűlt és a csoki megszilárdult, celofánba csomagolom a szeleteket. Hűtés nélkül tárolható.

Hasonló receptek

7 hozzászólás

archívum — új hozzászólást már nem lehet írni