Egy olyan bejegyzés, ahol nincs is igazából pontos recept, de meg kell írnom, mert itt a tavasz, és süt a nap, és lehet ráérősen reggelizni a teraszon, a melegben, napfényben. És innentől fogva megint nem lehet fotózni az udvaron, mert a fotómodellt megeszik a macskák és/vagy a vörösbegyek, vagy a macskák eszik meg a vörösbegyeket, amíg azok a fotómodellt eszik, de nem is lehet igazán lekövetni, mert hangos és nyüzsög az egész erdő körülöttünk, és mi ettől vidámak is vagyunk, pedig a család 2/3 részének már megint be van gyulladva a torka, de mindez nem érdekes, mert itt a tavasz és nemsokára jön a nyár. Pont.
Amit pedig mégis hoztam, az egy banálisan egyszerű és kézenfekvő, de attól még nagyon finom krém, amit szendvicsre lehet kenni, vagy pirítósra, vagy a pizza megmaradt tésztájából készült pici lepényekre. Feta, olajbogyó, aszalt paradicsm- már-már triviális így együtt, aztán kell még bele metélőhagyma, hogy harsogó zöldünk is legyen. A lepények pedig egy egyszerű (maradék) pizzatésztából készültek, amiket fél centi vékonyra nyújtottam, pogácsaszaggatóval szaggattam ki, megkentem a krémmel, tettem rájuk egy-egy félbevágott, magjától megfosztott datolyaparadicsomot, és 200 C fokos sütőben 10 perc alatt megsütöttem.
A paradicsomot és oljabogyót nagyon apróra vágom, a metélőhagymát szintén. A fetát villával összetöröm, a tejföllel krémesre keverem, majd hozzáadom az azsalt paradicsomot, oljabogyót és metélőhagymát is.
Akit a pizzatészta is érdekel, az receptet itt talál hozzá.