Vannak napok, amikor a kávé sem segít. Frontok jönnek, frontok mennek, odakint hőség és elviselhetetlenül magas páratartalom, én meg csak szédikézek egész nap- hogy nagymamámat idézzem.
Ilyenkor az is előfordul, hogy csak délután, miután Pontyot letettem aludni, jut eszembe, hogy aznap még nem ettem semmit. Ez nálam nagyjából egyenlő egy pánikhelyzettel. És ilyenkor nem lehet egyszerűen csak leküldeni a gyomromba valamit, amit éppen találok, ilyenkor kárpótolni kell magam az egész napos, öntudatlan szenvedésekért.
Például morzsában sült spárgával. Eredetileg hétvégére terveztem, sült hal mellé, szóval ezt most tekinthetjük főpróbának, és ezt persze köretnek is lehet, meg csak úgy magában, megenni, csendben, a teraszon.
A spárgákat elpattintjuk, a fás alsó részét félretesszük levesnek, alaplének.
A sípokat kivajazott sütőtálba fektetjük, majd a maradék vajat összegyúrjuk a zsemlemorzsával, őrölt mandulával, csipet sóval, és egyenletesen a spárgákra morzsoljuk.
A sütőtálat letakarjuk alufóliával, és 220°C fokos sütőben letakarva 10 percig, majd a fólia nélkül további 10 percig sütjük.
Igazán hálás lehetsz magadnak!
Az is voltam tegnap! :)
Teljesen rá vagyok kattanva a különféle módokon fűszerezett morzsás cuccokra, ez a mandulás is tetszik nekem!
Kata, ennek örülök! :)
2010. május 5., szerda