Mákkal, ahogy ez egy rendes karácsonyi desszerthez illik. A mák fogyasztása karácsonykor ugyancsak a földi javakban gazdag újesztendő reményében történik, akárcsak a halé.
A klasszikus mákos bejgli és mákos bobajka helyett azonban most egy könnyebb édesség következik. Könnyebb, mind a fogyasztás, mind az elkészítés szempontjából. Bár jelen esetben célszerű előző nap elkészíteni, hogy legyen ideje megfagyni, de az elkészítése nem tart tovább tíz percnél. A mártás hozzá pedig csak újabb öt-tíz percet igényel. Az eredmény viszont egy látványos (szerintem legalábbis), könnyű és finom édesség.
A mákot a tejszínnel, a cukorral, a fél citrom reszelt héjával és a félbevágott vaníliarúddal felfőzöm, majd 1-2 perc után lehúzom a tűzről. Ha sietek, hideg vízzel telt edénybe állítom a lábast, így hamar kihűl.
Ha kihűlt, a vaníliarudat kihalászom belőle, hozzáadom a csokit és a keveréket habverővel kissé felhabosítom.
Közben a tojások fehérjét csipet sóval kemény habbá verem, majd óvatosan hozzáforgatom a tejszínes keveréket. Lehetőség szerint szilikonos muffin formába kanalazom, de csak azért, mert ezzel szép formát lehet adni a parfénak. Ha ez nincs, akármilyen kisebb, kb 1,5 dl űrtartalmú edény, akár szuflé forma is megteszi, de lehet egyben is fagyasztani és tálalás előtt szeletelni.
A citromos öntethez a citromok héját, levét, az étkezési keményítőt és a cukrot habverővel csomómentesre keverem, majd kis láng fölött, gyakori kevergetés mellett besűrítem, végül hozzákeverem a mascarponet is.
Fogyasztás előtt fél órával kiveszem a parfét a mélyhűtőből (ezt kb a főétel tálalása előtt lehet megtenni), ha szilikonos muffin formában voltak, azonnal kifordítom a formából és tálkába teszem, ha más edénybe, azt néhány pillanatra meleg vízbe mártom, amíg a parfé külseje felenged és ki lehet borítani a formából. De ha szuflé formában fagyasztjuk ki, akkor akár maradhat abban a tálkában is.
A hideg parfét meleg citromos öntettel tálalom.
Megjegyzés: A citromhéj és citromlé naranccsal is helyettesíthető!
Hú, ezt most de bekanalaznám! :)
Ancsika! Örülök, hogy tetszik! :)
tönkreteszel:D komolyan mondom éjjelfél1kor…én meg még ide is jövök…:D
hogy csinálod? áruld el kérlek a titkot? egy pötike rosszcsont mellett, hogy van ennyi időd?:)
Taníts!:)))
:))))
A legtöbb receptem fél órán belül összeállítható. A fényképezés újabb 5 perc. A blogot meg többnyire éjszaka írom (ha nem, akkor a kicsi “segít”, pl most is). :)
Ha macerásabb ételt szeretnék főzni, azt meg akkor teszem, amikor valaki vigyáz mellettem a picire, anyu, vagy a férjem. (a bébiszittelést mindketten a kaja reményében (is) teszik) :D
Ja igen, és van úgy, hogy éjszaka sütök-főzök másnapra előre. Szóval az is kell hozzá, hogy mostanra már leszoktam az alvásról. De ez nem is nagy áldozat, ha utána látod, hogy milyen lelkesen eszik a főztödet! (meg kicsit azért el is várják tőled) :)
Szia Gabcsi!
kicsi Antony hatalmas!!!nagyon cuki!!
már lassan mi is rajta leszünk az ügyön Krisztával.
ép mókuskánál iszunk és Máté szülinapját ünnepeljük.
puszi nektek
rollli
Szia Roli! Hát, csak rajta, legalább lesz a gyereknek kivel játszania! ;)
Jajjjj, kellett nekem még benézni!! Imádom a mákosat-imádom a krémeset- rámtör az édesség-éhség:)))
Trinity! Azért ezt én dicséretnek veszem! ;)
Mondom én, ide kizárólag saját felelősségére léphet be az ember…:)
:))))
Azért annak valahol örülök, hogy így látod, Huppancs! :)
2009. december 6., vasárnap