Hát először is, boldog új évet kívánok minden kedves olvasónak. :)
Aztán meg egy gyors recept, az ünnepek utánra, ha már nincs olyan nagy késztetésünk a konyhában ácsorogni. Szabolcsi lány révén kifejezett és megmagyarázhatalan vonzalmat érzek a töltött káposzta iránt, de napi-heti szinten időm nincsen elkészíteni, rádaásul ebből 5-6 darabnak nem is áll neki az ember. Persze van a hagyományos változat, amiből én is a családi receptre esküszöm, de erre úgy egy teljes napot rá kell szánni, és pár száz darab alatt nem állunk meg vele. Ezért inkább készítettem valamit, ami ízében a megszólalásig hasonlít a töltött káposztára (a szabolcsira, persze), de sokkal tempósabb. Leginkább a paradicsomos káposztafőzelékből (szintén szerelem) vezethető le, de a szabolcsi töltött káposzta irányába fejlődött tovább, és nagyon hamar elkészül, akár nagyobb mennyiségben, és ezen a ponton komolyan úgy gondolom, hogy abbahagyom a magyarázatot, csak eltereli a lényegről a figyelemet: azaz hogy van itt egy egytálétel, ami gyors, házias, egyszerűen elkészül, és NAGYON finom.
A hagymát apró kockára vágom, a fokhagymát szintén, és az olajon/zsíron üvegesre sütöm. Hozzáadom a húst, paradicsompürét, átpirítom, megszórom a paprikával, átkeverem, majd felöntöm a passzírozott paradicsomlével és 2-3 dl vízzel, vagy paradicsomlével, attól függően, mi van itthon. Hozzáadom a babérlevelet, aprított petrezselyemzöldet, cukrot, sót, borsozom, majd hozzáadom a hajszálvékonyra csíkozott vagy gyalult káposztát is. Összeforralom, majd fedő alatt addig főzöm, amíg a káposzta megpuhul. Ez a rész is opcionális, a felnőttek úgy szeretik, ha nem teljesen engedi el magát a káposzta, kissé ropogós marad, de a gyerekek csak a vajpuha káposztát értékelik.
Miután a káposzta tetszőleges állagúra puhult, hozzáadom a maradék 2,5 dl vizet, sózom, ha szükséges, és hozzáadom a kukoricadarát. Kevergetve, kis lángon addig főzöm, amíg a dara majdnem teljesen megpuhul (5-10 perc). Ezután lehúzom a tűzről és fedő alatt pihenni hagyom még 15-20 percet, amíg a dara teljesen megpuhul. (ha túlságosan sűrű lenne, kevés vízzel vagy paradicsomlével még lehet korrigálni az állagát tálalás előtt)
Nagyon sok tejfölt adok mellé tálalásnál.
BÚÉK, bár már január 10-e van :-)
Az utolsó három karácsonyon a te receptjeidböl szemezgettem, 24-én mindig petrezselyemgyökér-gesztenye leves volt, 25-én meg sült kacsa- vagy libacomb (140 C-on) birsalmás párolt vöröskáposztával. A kisebbik fiú, aki a premiernél 1,5 éves volt, akkoriban bevágta a levesböl a saját és az Oma adagját… A nagy (6) most azt mondta, ö ugyan nem eszik a levesböl, mert gesztenyés és ö azt utálja. Mondtam, nem kötelezö, de legalább kóstolja meg – kétszer kért belöle, azóta a “kedvenc leves” címet viseli… szóval nagy a sikered karácsonykor nálunk :-)
Minden jót Berlinböl!
Boldog új évet kívánok én is! :) Hát, ezeket a sorokat nagyon jó volt olvasni, nagyon örülök neki! :)
2015. január 10., szombat