Az elmúlt hetek legfőbb eseménye az volt, hogy az e-on jól kibabrált velünk, és másfél hét tervezett, napi 8 órás üzemszünet után jött egy több mint 24 órás nem tervezett leállás, ez idő alatt pedig nálunk nem volt áram, sem fűtés, sem semmi. A hideg elől való menekülés, illetve a kávéfőzés áram nélkül való kivitelezése nagyjából kitöltötte az egész napunkat.
Közben itt a karácsony, és nincs mit tenni, apróság van a háznál, aki odáig van a fényes, enyhén(?) giccses díszekért, neki kellett állni dekorálni, bepótolni a lemaradást, még akkor is, ha most az adventi időszak legelején én már fáradtabb vagyok, mint általában karácsony után. (cserébe viszont a mini egész nap rohangál körbe a lakásban és simogatja a díszeket és közben boldogan jajgat, szóval abszolút megérte az összes fáradtságot)
Aztán van még a főzősuli, ami szerencsére olyan népszerű lett, hogy most ott állunk: ki kell bérelni a debreceni vendéglátóipari suli konyháját, mert ennyi ember az én kicsi konyhámban nem férne el, több részletben sem. Szóval december közepén egy karácsonyi gasztroajándékos foglalkozással kezdünk, aztán januártól jön majd az “igazi” főzés is. Ott. De közben párhuzamosan van két kis csoport, aki meg nálam főz, illetve fog majd főzni januártól. Az első alkalmat itt már megtartottuk, a péksütiformázástól kezdve a babázásig elég színes volt a paletta, nagyszerű élmény volt, remélem nem csak nekünk. Üröm az örömben: egy azaz 1 db szabolcsi jelentkezett. Az összes többi jelentkező más megyéből való. Persze közben blogon kívüli forrásokból sikeresen tájékoztatva lettem arról, hogy az általános nézet szerint ami nem pörkölt és nincs benne vegeta, vagy legalább gyros fűszerkeverék, az fúj, és nehogy kitaláljak már olyan gusztustalanságot, hogy a sütőtökből mindenfélét lehet főzni a sült tökön kívül. Na így már mindent értek. Azért a keleti régiót érintő oldal terveit nem adtam fel, hisz egy megyével odébb viszont már számos érdeklődő akad, és mit szépítsem, újabban már én is szinte csak Debrecenben tudok komolyabb bevásárlásokat megejteni, mert az itteni boltok (még a nagyobb áruházak) kínálata is tökéletesen igazodni látszik a helyi igényekhez, és pl biocitrom az nincs, de biokrumpli az igen, és lehet kapni retekcsírát, de rukkolát és kakukkfüvet csak elvétve. Gyömbérért, koriandermagért lejárhatom a lábam, de a polcokon legalább tizenhatféle előre kikevert knorr borzalom éktelenkedik csicsás csomagban, borzasztó árakon még a legkisebb üzletekben is. Válság van? De milyen válság is ez pontosan?
Na ennyi. Azért a blog nem lesz elhanyagolva karácsonyig, legalábbis remélem, hisz a főzősuli anyagának fel kellene kerülnie még a foglalkozás előtt, hogy legyen honnan kinyomtatni az anyagot. Tehát most majd karácsonyi gasztroajándék dömping várható. Remélem nem baj.
Elsőnek egy jól tárolható, finom fűszeres aprósütemény, narancsos diómarcipánnal töltött kiflik szegfűborsos porcukorral megszórva. Akinek ez túl sok, az nyugodtan hagyja ki a szegfűborsot a porcukorból. (bár szerintem egyáltalán nem érdemes)
A liszteket gyorsan összegyúrjuk a cukorral, feldarabolt, hideg vajjal, tojássárgájával, majd a tésztát folpack fóliába csomagolva a hűtőbe tesszük legalább félórára.
Négy gombócra osztjuk, majd enyhén lisztezett deszkán kör alakúra és 2 mm vastagra nyújtjuk ki. (közben a használatban nem lévő tésztát tegyük vissza a hűtőbe, ne melegedjen fel és a nyújtásnál, formázásnál gyorsan dolgozzunk lehetőleg, ne olvadjon meg a vaj a tésztában) Derelyevágóval/késsel a kört 8 cikkelyre vágjuk, majd mindegyik cikkely szélére teszünk egy darabka marcipánt. Feltekerjük a kifliket, igazítunk a formájukon kézzel és sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük. (ha megolvadt volna közben a tészta, tegyük negyedórára-félórára sütés előtt hideg helyre, hűtőbe, télen teraszra)
Előmelegített sütőben 180°C, alsó-felső sütés mellett 13 perc alatt sült meg. (de érdemes figyelni, minden sütő más, a csücskök pedig könnyen megéghetnek)
Rácsra szedve hűtjük ki és még melegen rászitáljuk a mozsárban kevés cukorral porrá tört szegfűborssal elkevert porcukrot.
Mi is nagyon élveztük!:) Mégegyszer köszönjük! A Nálad tanultakat szorgosan gyakorolom.;)
Tetszik a kifli, nagyon!
Most tiszta hülyének érzem magam, mert bizonyára már sokszor említetted.. De ez a tanfolyam ez mi meg hogy meg hol?
Jaj, én már úgy várom a januárt:)
Jenis, örülök! Mi is nagyon élveztük, főleg a babázást! (na nem mintha a többi rossz lett volna, de a kicsi lány annyira édes! :))) )
Chriesi, örülök hogy tetszik! :)
Puszedli, volt egy bejegyzés még korábban, ez, amit igazából azért írtam, mert amióta megvan a blog, elég sok levelet, kommentet kaptam, hogy mit hol szerzek be, ez vagy az a (többnyire) debreceni étterem milyen, szóval (a tágabb értelemben vett) helyiek érdeklődtek a helyi lehetőségekről. Én meg azt gondoltam, hogy lehetne ezt rendszerezni, akár egy facebook oldal vagy a blogomon egy aloldal formájában. Beszerzési helyek, étteremajánlók, helyi blogok összegyűjtve, mert azt gondolom, hogy akik itt élnek, azok a helyi bloggerektől tudnak informálódni (és az ő receptjeik kivitelezhetőek ennek a régiónak a beszerzési lehetőségei mellett is), hogy mit, hol, mennyiért, illetve mindenki megoszthatná a többiekkel a helyi gasztronómiai élményeit, ötleteit, tapasztalatait. Néha ugyanis kicsit elkap az az érzés, mintha Pesten (esetleg a Dunántúlon) kívül nem is lenne semmi, pedig ez azért nem így van. Szóval ezt szerettem volna, meg felmerült, hogy lehetne nekünk is főzőtanfolyamunk, ha máshogy nem, hát közös főzés jelleggel nálam, így első körben. Aztán az utóbbi ötletnek lett a legnagyobb sikere. Röviden. :) De az oldal tervét még nem adtam fel, ha nem is a szabolcsiak részéről, de a Hajdú-Bihar megyeiek részéről szerintem erre is lenne érdeklődő. :)
Gabi, én is! :)))
Szóval beindult! Nagyon gratulálok! Pezseg körülötted az élet :-)
Egy ízben nekünk is volt egy áramszünetes reggelünk, úristen, kávé!!?? Fogtunk egy fazekat, felforraltuk a vizet, bele az őrölt kávé, és főztük néhány percig. Picit ülepedett és lőn kávé :-DD Szükség nagy úr :-)
Viki, köszönöm! :) Jó a pezsgés, élvezem is, de néha kicsit el lehet fáradni benne. Öregszem. :)))
A kézi forrázós-nyomós kávéfőző lett nálunk is a megoldás- ha nem felejtettem el kávét darálni hozzá előző este. Csak szemes kávé van itthon, és a daráló meg elektromos. Szóval amikor első nap rájöttem, hogy nincs áram, és itt álltam egy halom szemes kávéval a sötét, hideg lakásban, hát majdnem elkezdtem rágicsálni a kávészemeket. :)
Már én is várom a januárt! :)
:)))
Már csak néhány hét. :)
2010. december 7., kedd