Mit érdemel az a 17 hónapos miniatűr, aki este fél óra színlelt alvás után néma csendben kimászik a kiságyából, majd kicsapja az ajtót, feltartott ökölbe szorított kezekkel kiront a szobából teli torokból azt üvöltve hogy “Góóóóóóól!” miközben egy mini focilabdát rugdos, majd lecövekeli magát az Uruguay-Franciaország meccs elé (közben változatlanul üvöltözve azt hogy “Góóól!” illetve időnként felpattanva egy kicsit focizni az apjával)?
A. rengeteg puszit (még akkor is, ha ez hibás nevelési stratégia)
B. perecet a következő meccshez
C. mindkettőt
D. egyiket sem
A helyes megoldás természetesen a C.
(egyébként van e olyan ember kis országunkban aki nem őrül meg a vuvuzela hangjától?
Ha nincs, akkor állítólag itt lehet garantáltan vuvuzeletlenítve hallgatni a meccseket a lenémított tévékészülékek mellé. (bár nekem még nem sikerült))
- 10 kis perec/ 2 tepsi
- 30 dkg rétesliszt
- 20 dkg tejföl
- 5 dkg kemény, érett juhsajt (vagy pecorino, esetleg parmezán)
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 dkg friss élesztő
- 1 ág oregánó (vagy 1 tk szárított)
- 1 púpos tk só
- durva szemű só a tetejére a szóráshoz
Az oregánó levélkéit lecsipkedem és mozsárban a sóval finomra zúzom. A sajtot és a fokhagymát finomra reszelem.
Az élesztőt elmorzsolom a liszttel, majd hozzáadom a tejfölt, a reszelt sajtot és fokhagymát, oregánós sót, majd a tésztát alaposan kidolgozom. Sima felszínű, közepesen kemény, rugalmas, fényes cipót kell kapnunk, aminek a tésztája könnyen elválik a kéztől. A kelesztőtálat nedves konyharuhával letakarva félretesszük kelni.
Ha a tészta duplájára nőtt átgyúrjuk, majd a tésztából zölddiónyi gombócokat szaggatva azokat lisztezett deszkán ujjnyi vastag rúddá sodorjuk. A rudakból perecet formázunk (U alakúra hajlítjuk a tésztát, majd a két szárának a végét megfogva a szárak utolsó egyharmadát egyszer megcsavarjuk egymás körül, a végeket visszahajtjuk az íves rész aljára és enyhén rányomjuk az ívre, így rögzítve azokat)
A pereceket sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk, a tetejüket megkenjük vízzel, és megszórjuk durva szemű sóval (kivéve ami a miniatűr focistáknak készült).
Félretesszük pihenni legalább 15 percre.
Előmelegített sütőben 220°C fokon (gázsütő) 13-15 perc, amíg aranyszínűek lesznek. (13- világosabb sárga, a mininek, 15 perc-sötétebb, nekünk. De figyelni kell, minden sütő más, és ha megbarnulna az alja, ott könnyen keserű lehet az égett fokhagyma miatt!)
1 megjegyzés a végére: ez a mennyiség szánalmasan kevésnek bizonyult, érdemes dupla adag tésztával kezdeni.
Ha a megoldás C, akkor ezen a teszten 100%-ot értem el. Holnap megyek haza, legyen perec és hozzá sör behűtve (ún. “klasszikus” férfi-attitűdöt félkomolyan tanúsító szmájli).
Sör, perec van. Csak gyere már hazafele. (félig komolyan mosolygó szmájli)
2010. június 12., szombat