Gazdag csokoládés szelet truffle-palástban
Ezt a címet pedig nem én adtam neki -bár nagyon úgy hangzik-, hanem ez neki az eredeti neve az Ízvarázs füzetek Csodás csokis sütemények kötete szerint.
Elég régen ki lett nézve ez a recept (is), már csak azért is, mivel a rengeteg csokin kívül nincs benne sem liszt, sem olajos magvak. Csak némi Cointreau.
Nos. Hogy ez most szelet, vagy torta, azt nem tudom, ha torta, akkor ez az egyik legjobb, amit ettem. Ha szelet, akkor is. Ha meg netán valakiben felmerülne, hogy ez igazából egy puding(szerűség), hát nem bánom, legyen az, de akkor is veszedelmesen finom. Alig édes, krémes, nagyon likőrös-ez nálunk ideális kombináció.
A receptet egyébként hűen követtem, csak néhány munkafolyamat racionalizálása végett tértem el a leírástól.
Itt azért azt is meg kell említenem, hogy szerintem szilikonos forma szükséges hozzá, mert a recept ugyan sütőpapírral bélelt kapcsos tortaformát ír, de aztán vízben kell kigőzölni az egészet, és nincs előttem, hogy nem ázik szét közben a torta. Legalábbis az én mezei kapcsos formám egészen biztosan átereszti a vizet. A kivajazás-kiszórás kakaóval módszerről nem tudok nyilatkozni, mert nem próbáltam, de szilikonos formával remekül működik a dolog.
Az adagot feleztem, de ez még így is igen kiadós lett.
- 1X20 cm kerek, szilikonos forma
- 200 gr étcsoki (max 60%)
- 3 tojás
- 125 gr tejszín
- 60 gr nádcukor
- 40 ml Cointreau
- kakaópor a díszítéshez
A tojásokat a cukorral habverővel vagy robotgéppel habosra keverem. Én rendkívül barbár módon beleöntöm a turmixgépbe, és addig mixelem, amíg meg nem nő a duplájára a térfogata, habos és egészen világos nem lesz.
Közben az összetördelt csokit kíméletesen éppen csak megolvasztom. Nem kell felforralni, 30°C fok körül már olvad.
A tojásos masszához öntöm a tejszínt, a csokit és a Cointreaut, alaposan kikeverem, majd egy mélyebb tepsibe állított szilikonos formába öntöm.
A tepsibe annyi forró/nagyon meleg vizet öntök, ami félig ellepi a formát, majd az előmelegített sütőbe teszem.
160°C fokon (gázsütő legalacsonyabb hőfok) 1 óra.
Miután kihűlt, tányérra borítom, és kakaóport szitálok rá.
A recept szerint savanykás gyümölcsszósz, például málna illik mellé, és én ezt nem is vitatom, de ez magában is nagyon finom.
Nagyon tetszik az első képen a színharmónia, a tál és a sütemény színe együtt.
Gabah, a szoptatás arra is jó, hogy csak úgy gurulnak lefelé a kilók közben. :) Egyébként ebben olyan kevés a cukor, olyan visszafogottan édes, hogy már-már diétásnak is mondanám. :)))
Ági, a tányér pirosas színe miatt láthattad elsőre rózsaszínnek, de a kakaópor bizony barna ott is. Bár a céklaporos kakaószórás a tetejére nem is rossz ötlet! ;)
Kata, örülök, hogy tetszik! :) A brutál finom pedig a megfelelő jelző rá! :)
Csokitorta light, ez kell nekem!!! Stip-stop! :-)
De azért örülök, hogy a torta ennyire tetszik. :))))
(ezt most direkt átnéztem, nem felejtettem el semmi lényegeset. :) Nekünk aznap ízlett legjobban, amikor kisült, és utána már teljesen kihűlt.)