Pirosgyümölcsös lekvár és szörp

Nagyon régóta nem főztem lekvárt. Részben, mert nem fogy belőle túl sok, részben mert macera. És (fő) részben, mert Nagyi főzi a világ legjobb szilva-, meggy- és sárgabarack lekvárját. Azaz csak főzte, amíg bírta. Még most is hősiesen dagaszt, fánkot süt, hadseregeknek való mennyiségű húst ránt, dacolva mind a 85 évével, de a lekvárfőzés már túl nagy munka neki. Szerencsémre évekig néztem, Ő hogyan csinálja. A több napos munkát, amíg a gyümölcsökkel vesződött, az üvegek fertőtlenítését, a dunyhákból rakott szárazdunsztot, és az órákig tartó(vagyis inkább napokig, mert gyakran rotyogott napokon át- megszakításokkal, hogy elég sűrű legyen- a lekvár) fáradhatatlan kavargatást, melynek eredménye a sűrű, nagyon sűrű, ízes, sötét házi gyönyörűség.

Én eddig ilyet nem csináltam. Készítettem mindenféle érdekességeket, tökös-ananászosat, répás-narancsosat, főként az örökkévalóságnak, merthogy senki meg nem ette. Nem azért, mert rossz volt, hanem mert a dzsemekért alapvetően senki nincs oda a családban, a furákért főleg nem, ha már lekvár, akkor az a nagyiféle. Hiába, no, konzervatívak. (megjegyzem, ebből a szempontból én is, mert ezeket elkészíteni ugyan vicces dolog volt, de miért tennék én olyat hogy azután megegyem? Mikor nem is szeretem az ilyesmit…)

Lényeg a lényeg, ezentúl ha lekvárt akarok, akkor magamnak kell megcsinálnom. És ez nem is olyan nehéz. Persze, hiszen én egyszerre csak 4-5 kg gyümölcsöt használok fel, nem 40-50 kg-ot, mint anno Nagyikám tette. És végre a szalicil-háborúnak is vége, merthogy az nem lesz többé. Nagyi óvatosságból (majdnem) minden üveg lekvár tetejére tett egy késhegynyit- pedig ahol ez véletlenül elmaradt, az sem romlott meg soha, annyira precízen főzte sűrűre, és olyan gondosan csomagolta. Később sikerült annyit elérni, hogy két réteg celofán közé tette a szalicilt, szintén nem romlott meg semmi, de erről azonnal leszokott, ahogy elköltöztem otthonról. Megjegyzem, az én vizes dzsemjeimre is a celofán közé rejtett szalicilsavas módszert alkalmaztam, és azoknak sem lett semmi baja, szóval működik a dolog, érdemes kipróbálni! Ha valaki szintén berzenkedik a maró-keserű szalicil-íztől egy lekvárban…

Egy szó, mint száz, a jelenlegi befőzés Nagyi, és No Salty Petra eperlekvár receptjeinek ötvözete, az eredmény pedig: várakozásomon felüli!

3×500 ml lekvár és 1 liter szörp

3 kg magozott meggy, 70 dkg ribizli, 30 dkg málna (mert ezek voltak most anyuéknál a kertben), 1 kg cukor, 1 zacskó Kotányi puncs fűszerkeverék (mely áll: szárított narancshéj, szárított citromhéj, vaníliarúd, fahéjrúd, kardamom, szegfűszeg)

A gondosan megtisztított-kimagozott-leszárazott gyümölcsöket abban a fazékban, amiben főztem, lecukroztam, és egy éjszakán át állni hagytam. Másnap beleszórtam a finomra őrölt fűszereket (kávédaráló előny! Én áramszünet miatt mozsárban csináltam- nem kívánom senkinek. Inkább akkor hagyjuk ki belőle. Amúgy is csak egy hirtelen ötlet volt az elfekvő fűszerkészletek felhasználására. Mondjuk végül jól állt a lekvárnak!). Erős lángon felforraltam, és ezt követően a legkisebb lángon hagytam pöszögni-9 órán át. 2 óra után beláttam, hogy ennél több időt én képtelen vagyok lekvárfőzéssel tölteni, pedig a lé mennyisége alapján kellett volna, szóval ekkor 1 liternyi levet lemertem a gyümölcshúsról, palackba szűrtem, és ebből lett a szörp.

Az első egy órában a képződő habot leszedegettem róla szűrőlapáttal. Később óránként, ha megkevertem, igaz, a Zepter fazekam, ha másra nem is, de lekvárfőzésre kiváló, szóval gyanítom, ez most megkönnyítette az én munkámat. Az utolsó két órában viszont már tízpercenként kevergettem, annyira sűrű lett. Amikor már alig maradt rajta híg lé, és darabos pürévé főttek a gyümölcsök, akkor gondosan elmosott, kiszárított üvegekbe töltöttem, két réteg celofánnal lezártam, egy pillanatara fejre fordítottam az üvegeket, és szárazdunsztba kerültek. Jelen esetben ez az ágyneműtartóban lapuló tartalék paplan-készletünk közé, amibe óvintézkedés gyanánt törülközőkből egy fészket készítettem, ha esetleg lekvár cseppek lennének az üvegeken kívül is.  Itt addig maradnak, amíg ki nem hűlnek. Ez három üveg esetén 1-2 nap.

A kötelező kóstoló pedig nem maradt el, és mind a szörp, mind a lekvár jelesre vizsgázott!

Címkék: italok, málna, meggy, ribizli, üveges

3 hozzászólás a bejegyzéshez: Pirosgyümölcsös lekvár és szörp

Szólj hozzá