Kinek a medvehagyma jelent egyet idehaza a tavasszal, kinek a spenót és a sóska. Nos, én ez utóbbi lennék. Bár a spenót nagy kedvencem szinte bármikor, az évnek ebben az időszakában kerül mégis a legtöbbet az asztalunkra. Ez az egyébként gyors és egyszerűen elkészülő egytálétel (na jó, ha a hús darálását nem számítjuk) pedig az egyik kedvencünk lett, amióta rá vagyok kényszerítve a sietős főzésre. A húst pedig le tudja darálni bárki, akár egy kellően motivált úriember is, a beígért étel reményében.
A hagymát finomra aprítom, a fokhagymát szintén. Az olívaolajon lepirítom a húst, nagy lángon, gyakran kavargatva, majd amikor kezd színt kapni, hozzáadom a hagymát is. Addig sütöm, amíg a hagyma üvegessé válik, majd hozzáadom a fokhagymát, átpirítom és felöntöm a húslevessel. Sózom, borsozom, hozzáadom a paradicsomot és az átöblített gersilt, majd fedő alatt, kis lángon addig főzöm, amíg a gersli megpuhul.
Leveszem a fedőt és ha sok lé maradt alatta, azt beforralom. Hozzáadom a vajat, lehúzom a tűzről, majd hozzáadom a megmosott, leszárított, metéltre vágott spenótot is. Összeforgatom, amíg a hőtől a spenót kissé összeesik, majd tálalom.
Még nem érkezett be hozzászólás.