Sütőtökös rizottó pirított kelkáposztával, kacsatepertővel

Nos, a szabolcsi illetőségű, gasztronómia iránt bőszen érdeklődő egyének számára hirdetett akció továbbra is tart, bár eddig nem haladunk túl jól, tekintve az eddigi érdeklődők számát, ami 0, azaz nulla. Ha a tiszteletbeli szabolcsi Gabaht nem számítjuk, aki bejelentkezett ugyan néhány alkalomra az itthon tartózkodása alatt, de olyan kis gonoszönző vagyok, hogy tőle inkább én szeretnék tanulni egyet s mást az olasz konyháról, többek között. Na ez van, ha érdekel egyáltalán valakit, akkor itt megtalálja a részleteket.

...

Más. Recept. Olyan is kell. Szóval ez egy olyan étel, ami három napon belül másodjára kerül az asztalra, azért ez jelent valamit. Viszont az is ide tartozik, hogy Férj nemrég felhívta a figyelmem arra a tényre, bizony ha nem ismerne és nem kosztolna nálam már egy jó ideje, akkor így név alapján az általam készített ételek felét (vagyis ami nem süti) meg nem enné (pedig ez mekkora hülyeség, ha egy pucc étteremben látná az étlapon bezzeg nem berzenkedne meg okoskodna). Az megint más kérdés, hogy ő eszik is abból amit főzök, és már nem lepődik meg semmin, mert amit kap, az finom. Tény, hogy némi elferdültségre vall részemről (vagy ha úgy tetszik, a konvenciókkal való dacolással, és ez így mennyivel szebben hangzik), hogy csirkepörkölt vagy felvágott+kenyér helyett nálunk többnyire ilyesmi a vacsora, de hát ez így van amióta csak főzni tudok, ezt kell megszoknia a családnak (szegények...) Ezzel azt próbálom elmondani, hogy a sütőtökös rizottó az bizony nagyon is jól passzolt a pirított kelkáposztával, és a szupermini tepertők a tetején egészen elképesztő módon (mármint ezzel meg azt akarom mondani, hogy én is meglepődtem rajta mennyire) illettek az összképbe, és a fura cím ellenére ez volt a legjobb rizottó, amit eddig ettem. Hát most ezek után nem is tudom mit mondjak még. Szerintem az lesz a legjobb, ha semmit.

• 2 adag
• 2 dl rizottóhoz való rizs
• 7-8 dl csirke alaplé
• 1 ek olívaolaj
• 2 dkg vaj
• 20 dkg sütőtök (tisztítva mérve)
• 1 kis fej vöröshagyma ( ~ 4 dkg)
• maréknyi reszelt parmezán
• szerecsendió
• 15 dkg kelkáposzta (1/4 cikk)
• 1 gerezd fokhagyma
• 2 dkg vaj
• 1 tk nádcukor
• kacsabőr

A kacsabőrt egészen apró, nem egészen fél centis kockákra vágom, majd egy kevés vízzel kis láng fölött elkezdem sütni (teflonban víz sem kell alá). Amikor már majdnem az összes zsír kisült belőle, a tepertő apró és aranyszínű, akkor leszűröm a zsírt róla, a tepertőt pedig papírtörlőre szedem. Ha kihűlt, megsózom. A hagymát nagyon finomra aprítom, a sütőtök húsát centis kockákra vágom. Az olajat felhevítem, hozzáadok úgy 1 dekányi vajat, majd sütni kezdem benne a hagymát. Ha már kezd áttetszővé válni a rizs, felöntöm a borral, azt elforralom, hozzáadom a sütőtököt, majd apránként felöntögetem az alaplével, időnként megkavarva. Amikor a rizs már puha, de még harapható, beállítom a rizottó végleges sűrűségét egy kis alaplével, majd hozzáadom a maradék 1 dekányi vajat és a reszelt parmezánt, reszelek hozzá szerecsendiót. Közben a kelkáposztát vékony csíkokra metélem (vastagabb eres rész ne legyen benne), majd a vajon az egészben hagyott, kés pengéjével meglapított fokhagymával és a nádcukorral együtt nagy láng fölött aranyszínűre sütöm, gyakran rázogatva, kevergetve, nehogy megégjen. A rizottó tetejére reszelek még szerecsendiót, halmozok rá egy adag káposztát, megszórom tepertővel és tálalom.