Havi rendes nagy bevásárlás a Metroban, ilyenkor a halas pultnál mindig elcsábulok. Az nem számít, hogy a különböző ízeltlábú és tapadókorongos herkentyűknek engem még az érintésétől is kiver a víz, de olyan jól néznek ki, és különben is, Férj imádja. Így történt, hogy a (tisztes távolságból) gyönyörű óriás garnélák közül három hazajött velem. Előételnek szántam a márna elé, tekintve a halak csekélyke méretét. (szükség is volt rá)
Ismét egy 5 perc munkát igénylő, fél órán belül bőven elkészülő étel következik, ami első kézből származó információim szerint isteni finom. Ugyanis halált megvető bátorsággal leküzdöttem a rózsaszínű szákláb páncélos iránti viszolygásomat, és igenis ettem belőle. Nos, tényleg nagyon finom. Csak lenne aki kibányássza nekem a húst a szemek és lábak közül…
A garnélákat kicsi sütőtálba tesszük, köré szórjuk a cikkekre vágott paradicsomot. Megszórjuk a finomra metélt bazsalikom levéllel.
A fokhagymát finomra aprítjuk (vagy reszeljük), elkeverjük a tejszínnel és kevés sóval, majd a garnélákra öntjük.
220°C fokon (gázsütőben) 20 perc.
Pontosan ilyent ettünk 3 napja vendégsében :-)
Ó, IMÁDOM a rákot! Meg az ilyen könnyű, rafinált alkotásokat.
Mindig elájulok attól, hogy Te mennyit (és ráadásul miket!)főzöl,fantasztikus energiáid vannak!
Hehe, Metro jóbarát, most készülök én is az ott elcsábult garnélát feltenni a blogra, márna helyett viszont makrélát vettem :)))
Köszönöm, lányok! :)
Ottis, akkor Te tudod, milyen finom! :)
Ági, ennek örülök! (én most kezdek csak rájönni, hogy a rákot valószínűleg én is imádom :) )
Vesta! Ez csak a tegnapi főzőcske negyede volt. De nem panaszkodom, igazából a legtöbb étel, amit mostanában főzök, percek alatt összedobható! :) (igazából a blogot írni akkor már sokkal hosszadalmasabb… :) )
Angéla, nem barát az, hanem a patás ördög maga! :)
A kosztpénz felét otthagyom a halas pultnál, mert képtelen vagyok kiválasztani a rengeteg gyönyörűség közül, hogy melyiket vigyem haza. Ezért aztán mindet megveszem. :)))
(vagy csak nem kellene éhesen mennem bevásárolni… :) )
Az nem segít ;) Azzal fogom vissza magam, hogy 10percre van tőlem, minek “betárazni” ha frissen vehetem meg, amúgy sincs hely a hűtőben blablabla…általában beválik :)))
Az észérvek nálam nem működnek. Általában hazahozok egy szekérderéknyi halat meg herkentyűt, és aztán két napig csak ezt esszük (mert igen, szerintem is csak frissen az igazi :) ). Ebédre, vacsorára. Néha reggelire is. :)
Így esett meg az, hogy távol az Adriától Férj megcsömörlött a bébi poliptól. :))))
2010. április 11., vasárnap