Retrománia/kókusztekercs

Emlékeztek még a Kajla nugátos csokira? Hát az Kapucíner szeltre? Nem hiányzik a rózsaszín és sárga papírhengerbe csomagolt vaníliás és puncsos fagyipor utánozhatatlanul mesterséges íze?

Nyilván a gyerekkor emlékei szépítenek meg mindent, hiszen a mostanában kapható csoki csodák, trüffel és bonbon műremekek ízre simán kenterbe verik az átkos összes édesipari “mesterművét”, de pont az emlékek miatt jobbak és finomabbak ezek a kézműves bonbonoknál. Legalábbis nekem. Vitatkozni persze lehet, megértem, ha valakinek a nosztalgia kevés és inkább a minőségi desszertekre szavaz.

De miért is ne lehetne a kettőt együtt?

A téli fagyinál került szóba az utasellátós csokirúd, amiről Lúdanyó, Ancsika és Trinity is szép emlékeket őriz, de a mostani szigorú szemű, adalékanyagokra vadászó, tudatosan táplálkozó énünk talán már kicsit lázadozik ellene. Esetleg ha lehetne ilyet készíteni otthon…

Hiszen milyen szép karriert futott be a házi Sport szelet (itt, itt és itt, néhány példa a sok közül), Ízbolygó zselés szaloncukra vagy a Sajtkukacék gumicukor/Beatbull gyümölcsbőr verziója.

Nem lenne jó, ha a régi ízek (na jó, néhány esetben talán a kissé feljavított és az erőteljes nosztalgia nélkül is finomnak mondható változatuk)  ismét felbukkannának, ezúttal a mi konyhánkból? Ha a gyerekeinknek is megmutathatnánk, hogy miért lelkesedtünk mi gyerekkorunkban? (vagy legalábbis valami hasonlót)

Én a magam részéről imádtam a kis eszkimós málnapürét, amit mélyhűtve árultak és olyan volt, mint valami betonkeményre fagyott szorbet. Meg a kókuszrudat. És a négercsókot is. És a mazsolás krémtúrót. A már említett fagyiporokat. És persze a túró rudit.

Mi lenne, ha megpróbálnánk ezeket otthon reprodukálni? Hasonló formában, de ahol szükséges, kifinomultabb, mai kényes ízlésünknek is megfelelő ízzel, összetétellel?

Mi a véleményetek róla? Szerintetek jó ötlet?

És a legfontosabb: van kedvetek hozzá?

A retro jegyében született recepteket összegyűjthetnénk, és közzétehetnénk egy gyűjtő bejegyzésben, vagy külön címke alatt a blogjainkon. (esetleg csak az enyémen, nekem úgy is jó)

Lehetne ez egy folyamatosan bővülő recepttár, amihez időről időre csatolhatnánk az újabb recepteket.

Szóval lenne kedvetek hozzá? Mit gondoltok?

Nekem mindenesetre tetszik a saját ötletem (milyen kis szerény vagyok, tudom), szóval kezdeném is a sort gyerekkorom abszolút kedvencével, a kókusztekerccsel.

Rengeteg recept van, de ez most nem a sütemény, hanem ismét a hűtést nem igénylő, csinosan csomagolható változat, olyan, ami a csokik mellett sorakozott az ABC-ben a polcokon. Illetve jobb. Sokkal jobb.

6x 5 cm tekercsek

A csokis réteghez:

100 rg étcsoki (50-60%), 80 gr cukrozott sűrített tej, 40 gr babapiskóta morzsa, 1 ek rum

A kókuszos réteghez:

50 gr kókuszreszelék ( a finomabbra reszelt), 100 gr cukrozott sűrített tej

A hempergetéshez:

6-8 ek kókuszreszelék

celofán a csomagoláshoz

Azzal kezdem, hogy azért babapiskóta morzsa, mert ebből lehet kapni adalékanyagmentes változatot. A háztartási kekszben ugyanis elég sok vacak van.

A csokit apróra töröm, a rummal együtt kis láng/vízgőz fölött vagy mikróban megolvasztom. Nem kell nagyon felmelegíteni, csak langyosítani.

Hozzákeverem a sűrített tejet, a finom morzsásra tört vagy darált babapiskótát, szilikonos sütőlapra vagy folpackkal fedett deszkára kenem, lehetőleg 2-3 mm vastagságban, egyenletesen, téglalap alakban. Lehet két adagban is csinálni, úgy könnyebb vele dolgozni. Én még egy vizespoharat is végiggörgettem a tetejét, hogy teljesen sima legyen.

A kókuszt összekeverem a sűrített tejjel és egyenletesen a csokis rétegre simítom. Lehet morzsolni is, hogy ne mázgálódjon, ne nyomódjon bele a csokiba és utána elegyengetni a tetjét. Nem kell túl precízen, a feltekerésnél úgyis zömül kicsit.

A sütőlap/folpack segítségével felgöngyölöm a tekercset, mint a rétest, amíg még langyos a csokis réteg, mert utána törik.

Kókuszreszeléket szórok a tekercsre és köré, majd ide-oda hengergetve rátapasztom a kókuszt.

A hűtőbe teszem 15 percre, amíg megszilárdul és szeletelni lehet. Ezt nem muszáj, de én nem bírtam kivárni, amíg szobahőmérsékleten kihűl.

Ha már kihűlt, éles késsel szeletelem, egyenként celofánba csomagolom.

Egyébként kiválóan megfelel ChefViki aktuális VKF! kiírására is, mint gasztroajándék. Legalábbis én ismerek pár embert, aki szeretne belőle kapni…

Retro édességek gyűjteménye itt

Címkék: ajándék, édes, étcsoki, kókusz, retro

18 hozzászólás a bejegyzéshez: Retrománia/kókusztekercs

Szólj hozzá