A kenyértészta és sertésszűz házasításából született, remekbe szabott vacsora után annyira virágos jókedvem támadt, hogy önfeledt tapsikolás és táncikálás közepette még egy könnyű kis desszertet is összeütöttem. (a könnyű az ízre és az elkészítésre vonatkozik, nem az energiatartalomra!)
(senki ne gondolja, hogy nálam a főzés hűvös, kimért, aprólékos és precíz műhelymunka. (bár igen gyakran vágyom rá) A konyhám többnyire egy vándorcirkusz színpadára emlékezetet több szempontból is. Részben azért, mert a közepén egy járóka található benne néhány köbméter plüssállattal és egy darab Ponty Úrral, akit zenés-táncos misztériumjátékkal szórakoztatok az alatt az idő alatt, amíg főzni próbálok és ezen apropóból -több, de inkább kevesebb sikerrel- megpróbálom nem ölbe venni. Kemény munka azt elérni, hogy akárcsak percekre is megfeledkezzen arról, hogy ő voltaképpen még karonülő csecsemő, amit nagyon komolyan, szó szerint szokott értelmezni.
Részben pedig a folyamatosan fennálló relatív koffeinhiány és alvásmegvonás miatt fennálló zaklatott elmeállapotom az oka, ami időnként tényleg igen furcsa viselkedést eredményez nálam. Ez a fajta viselkedés azonban kisdedünket módfelett szórakoztatja, így egyelőre ennek még hasznát veszem. Bár gyanítom, az óvodában már szégyenkezni fog miattam. Hacsak addig nem alszom ki magam/nem iszom igen sok kávét.
Minden bizonnyal ez a leghosszabb zárójeles kitérő a blog történetében.
Akit csak a recept érdekelt volna, attól most elnézést kérek.)
2 adag
10 dkg fehér csokoládé, 1,5 dl kókusztej, 4 ek kókuszreszelék, 1/2 citrom leve, 1 cm gyömbér(~ 1 kk őrölt, szárított gyömbér)
A gyömbért meghámozom, lereszelem, a levét kinyomkodom, csak a levét fogom használni.
A csokit összetördelem, a gyömbér levével és a kókusztejjel óvatosan összeolvasztom. A fehér csoki hajlamos megégni, így kis láng felett és folyamatos kavargatással kell próbálkozni. Ha felolvadt a csoki, akkor már jó is, nem kell tovább melegíteni. Megy bele a citrom leve is.
A kókuszreszeléket egy serpenyőben szárazon, kis láng felett aranyszínűre pirítom. Vigyázni kell, ez is könnyen megég.
3 evőkanálnyi kókuszreszeléket belekeverek a csokis masszába, majd azt poharakba adagolom. (ezek igen kis adagok térfogatra, de kalóriatartalomra nem azok)
Hűtőbe teszem legalább fél órára és tálalásnál megszórom a maradék kókuszreszelékkel.
Olyan finomakat tudsz kitalálni! Imádom az ilyen egyszerű,de nem szokványos desszerteket!
Az egész menüd pompás! De ettől a csokikrémtől beájultam…Kész vagyok….
Én ma ennél egyszerűbbet főzök, attól tartok, de megjegyeztem:)))
De most ezt miért kell nekem így reggel olvasni??? Éhen halok.
Köszi lányok! :)
Igazából öt perc alatt megvan és tényleg nagyon finom. Szóval irány a konyha! ;)
2009. október 15., csütörtök