A klasszikus értelemben vett konyha hiánya egyre kevésbé akadályoz meg a főzésben, és fotózni is egyre kevésbé körülményes, főleg most, hogy kezdek rájönni, milyen szépek a fények napközben az új házban (meg arra is, hogy mennyire kijöttem a gyakorlatból, már ami a fényképezést illeti). Most, hogy egy kicsit csillapodott körülöttünk az élet, új rutin kezd kialakulni a mindennapokban, és úgy tűnik, ebben a blog számára is akad elég idő. Hogy meddig marad így, azt nem tudom, de egyre kevesebbet gondolkodunk azon, mi lesz, mi lett volna, ha… Inkább csak próbáljuk élvezni azt ami van.
A receptek persze továbbra is egyszerűek, hisz a tábori körülményeink nem változtak, tehát egyik sem igényel molekuláris gasztronómiára berendezett konyhát, sem túl sok időt, de szerintem ez sokaknak inkább előny, mint hátrány, nekem meg határozottan jó érzés a főzéssel, fotózással, bloggal pepecselni mostanában.
A következő étel 10 perc alatt előkészíthető, utána már csak ki kell várni, amíg megpuhul a hús.
Egy magas falú, vastag aljú lábosban 3-4 evőkanálnyi olívaolajat hevítek, körbepirítom rajta a húst, kiszedem, félreteszem.
A visszamaradt zsiradékban üvegesre sütöm a finomra aprított hagymát, felszeletelt fokhagymát. Rászórom a fűszerkeveréket, átpirítom, majd visszaszedem a húst, sózom. Hozzáadom a megtisztított, nagyobb karikákra vágott sárgarépát, a datolyát, megszórom a finomra aprított petrezselyemzölddel. Aláöntök 1 dl vizet, felforralom, majd lefedem és kis lángon addig párolom, amíg a hús megpuhul.
Ha túl sok lé maradna alatta, fedő nélkül, nagy lángon beforralom a szaftot.
Tálaláskor apróra vágott bazsalikommal megszórom, natúr joghurtot és párolt rizst adok mellé.
Klassz! Nekem is éppen ilyen receptekre van szükségem.
Három hete költöztünk, iskola-, óvodakezdésre mindenünk dobozokban volt, garázsban letárolva. Még a fogkeféinket se találtuk.
Az én helyzetem annyival könnyebb, hogy egy full felszerelt konyha áll rendelkezésemre, (anyuhoz költöztünk vissza), de semmit sem találok, meg nem pont olyan, mint az enyém. Ma arra kellett rájönnöm, hogy anyukám teljesen más fűszereket tart itthon… :)
:) hát nem lehet könnyű. Nálunk már csak a konyha van dobozokban. A fűszerekkel én úgy vagyok mostanában, hogy a kisebbik talált egy üveg garam masalát (nem tudom hol, honnan szerezte), szóval most ezzel főzök. A többi fűszer sejtelmem sincs, melyik doboz alján lehet. :)
2014. szeptember 19., péntek