Vaníliás jégkrém házilag, és ez tényleg ennyire egyszerű
Vannak ezek a krémkönnyű vagy krémfehér, én már nem is tudom, izébizé jégkrémek. És azt mondja a reklám, hogy ha én igazán szeretem a gyerekemet, akkor ilyen ipari hulladékkal tömöm. Na hát én meg gonosz vagyok, ez tudvalevő, és nem szeretem a kölköt igazándiból, mert nem adok neki ilyesmit. (az már egészen más kérdés, hogy Férj és az 1. számú nagymama viszont minden adandó alkalommal megteszi ezt a hátam mögött, és mindenféle radioaktív színű vackokkal eteti, szóval ha úgy vesszük, én csak próbálom kompenzálni az ő áldásos működésüket)
Szóval amit eddig írtam, az már sokkal hosszabb, mint a recept. Ugyanis ahhoz nem kell más, csak tejszín, vaníliás cukor, esetleg némi nádcukor, meg egy-két szép (szóval nem olyan, mint az enyém) jégkrémforma. Ezt pár száz forintért a kisebb áruházláncokban, ennél sokkal olcsóbban pedig a 100 forintos boltokban lehet beszerezni. De ha nincs a pálcikás fagyasztó alkalmatosság, akkor helyette megteszi néhány eldobható (de valójában rengetegszer felhasználható) műanyag kávés pohár is, meg néhány spatula. A végeredmény pedig egy eszméletlen krémes, finom és könnyű jégkrém.
Aztán ha bonyolítani akarjuk a dolgunkat mégis, akkor jöhet a tetejére némi csoki is. Én 55% kakaótartalmú étcsokival vontam be, és a gazdaságosabb alapanyag felhasználás miatt az olvadt, langyos, 30°C fok körüli hőmérsékletű csokit egyszerűen egy szilikon ecsettel kentem rá a még fagyos jégkrémre. Így lett rajta egy vékony réteg roppanós csoki is, ami ugyan nem annyira szép, mintha mártottam volna, de így 10 dkg étcsokiból megúsztam négy jégkrémet. A csoki egyébként azonnal rádermedt, ezután celofánba csomagoltam, és ment vissza a fagyasztóba. (már ami megúszta Férj minőség ellenőrző tevékenységét) Na hát a csokizással már egy pöttyet macerásabb a móka, nem is írom le ennél bővebben(?) a receptbe, mert Csipi meg úgyis csoki nélkül kapja.
- 5 jégkrém
- 2 dl habtejszín
- 2 ek vaníliás cukor (házi vagy Bourbon)
- (nád)porcukor ízlés szerint (ha szükséges)
- opcionális: csoki a bevonáshoz
Lúdanyó, igen, úgy van! Ez volt most a prototípus, hogy milyen a keményre vert tejszínhab lefagyasztva (és tényleg olyan, mint a jégkrém. Csak finomabb. :)), de az ízesített változatok még csak most jönnek! :) Mondjuk gyümölccsel csak nekünk, mert Csipi azt nem szereti. :)
Azok a reklámok tényleg sokkolóak, nehéz elhinni, hogy bárki bedől nekik. De sajnos tudom, hogy így van. :(
De ha igazán szereted a gyereket, akkor mindenféle töltött cukorkával is meg kell tömnöd. Szerintem egy ilyen reklám a pedofíliával van egy kategóriában.
a túró rudis receptedet nézegetem, mert (nagy örömömre) a bolti nem ízlik a lányomnak. kiköpi.
A túró rudi az olyan lett, mint amilyen régen volt, mármint a túró része, szerintem nagyon finom. Harapható, nem olyan puha, fura ízű vacak, mint a bolti. A csokizás az a macerás rész, de ha nem törekszünk a tükörsima, csúcsgasztonómiához illő kinézetű végeredményre, akkor az is aránylag hamar megvan. :) (a sima hűtőben való előhűtés és utána a szilikon ecsetes kenegetés vált be eddig a legjobban)
viszont jó alapot lehet adni a gyereknek, hogy akármilyen vackot, szemetet ne egyen meg máshol, merje azt mondani, hogy ő ezt nem kéri stb.
a csoki részét nem fogom túlzásba vinni, arra gondoltam, hogy vagy az alapja lesz, vagy a "fedele"
A csokiról jut eszembe, én kiskoromban csak a túrót ettem meg belőle, a csokit le kellett róla tördelni, szóval nem is vagyok benne biztos, hogy a gyerekek ezt igénylik. Az alap vagy fedél jó ötlet, akkor lehet egy kibélelt kapcsos formában is csinálni és elég szeletelni, nem kell gyurmázni vele. :)
Nálunk is elég nagy fagyi szezon van a január ellenére, én most parfétortában utazom. :)
Örülök hogy megtetszett a recept, remekül hangzik a kakaós-vaníliás-narancsos változat! :)