Sült padlizsán saláta és babpogácsa

Mihez lehet kezdeni egy láda szilvával és két kilónyi padlizsánnal, ha semmilyen sütőt igénylő eljárás nem jöhet szóba, mivel tegnap a kezemben maradt a sütőm ajtaja? (mondtam már, hogy nem a tegnapi volt a kedvenc napom? De ha meg nagyon(nagyon-nagyon) keressük a dolgok jó oldalát, akkor a nap pozitív felfedezése: a dél-afrikai borok egészen jók tudnak lenni. Csak most meg a fejem fáj)

Mert egyébként szilvás süti és padlizsánkrém lett volna belőle.

A padlizsánt azért (részben) már megoldottam, ahogy a cím is jelzi. Kis kutakodás a szakácskönyveimben, és egy ázsiai ételekről szólóban ott áll a recept: padlizsánszeletek feketebabmártásban. A cím megtetszett, de a receptet már nem olvastam végig, igazából még a hozzávalókig sem jutottam el, így az a rész is kimaradt, hogy végy két teáskanálnyi feketebabot. Én helyette vettem húsz dekányi vöröset, mert csak az volt itthon, de hát ez is sötét, az is sötét (de én nem, a látszat ellenére sem, és még szőke sem vagyok, bár ez most kevéssé hihető).

Szóval a sok és értelmetlen bevezető csak a macskajajnak köszönhető, és semmi köze nincs az ételhez.

Igazából ez két köret, abból, amit itthon találtam, és az előző nap jerk módon bepácolt, ma pedig roston megsütött hús mellé készítettem, olyan szempontok alapján, hogy azért valamennyire passzoljon hozzá ízileg. Aztán passzolni passzolt, bár a karibi konyhához már köze nem volt, inkább olyan közel- és távol-keleti vonások lettek felfedezhetőek rajta. A padlizsán ráadásul nálam nem is aratott olyan nagy sikert első körben, a babpogácsával ellentétben (amit már akkor is szenzációsnak tartottam), bár Férjnél egyértelműen elsőre is kiverte a biztosítékot. De aztán morzsoltam rá egy kis kecskesajtot (és nem utolsósorban hagytam összeérni egy-két órán át a salátát), és hihetetlen módon az is megjavult, de még hogy! Igaz, hogy így már nem annyira köret, hanem szinte egy komplett főfogás lett belőle. A babpogácsáról meg még nem is áradoztam, pedig kellene. Aztán még annyit, hogy pöttyet érdekesre sikerült az alapanyagok összeállítása, elég elszánt gasztrománnak kell lenni ahhoz, hogy ezek mind fellelhetőek legyenek a háztartásban, de minden kevésbé jól felszerelt főzőcskézőt csak biztatni tudok, hogy használja a kreativitását a helyettesítéseknél, a fűszerekből tegyen hozzá, vagy vegyen el belőle (meg én is írok néhány jegyzetet). És akkor a tanulság: másnaposan még jobban főzök (cseppet sem célzás), vagy csak a sütőm elvesztése miatti bánatomat szublimáltam ilyen formában?

(és tényleg fáj a fejem, szóval tovább nem szaporítom a szót)(de mi lenne, ha nem fájna?)

(mindenkitől elnézést kérek, de a kaja tényleg jó volt)

Babpogácsa

• 2-3 főre
• 20 dkg száraz vörösbab (~ 40 dkg, ha konzerv)
• 1 kis fej piknikhagyma (vagy 1 salotta, vagy 3-4 dkg vöröshagyma)
• 1 púpos ek simaliszt (~ 15 gr)
• 1/3 rúd fahéj
• 1 csillagánizs
• só
• 1 ek méz
• 1 ek szójaszósz
• 2 ek napraforgóolaj

A babot beáztatom néhány órára, majd friss, sózott vízben felteszem főni a fahéjjal és a csillagánizzsal. Ha már puha, leszűröm, leöblítem, lecsöpögtetem, kiszedem belőle a fűszereket, majd villával vagy krumplinyomóval összetöröm. Hozzáadom a szójaszószt, mézet, olajat, lisztet, a nagyon finomra aprított hagymát, alaposan összegyúrom, majd zölddiónyi gombócokat formázok belőle, amiket ellapítok.

Teflon serpenyőben további zsiradék hozzáadása nélkül mindkét oldalukon pirosra sütöm. Ha nem teflon serpenyőben készül, tegyünk alá némi zsiradékot a sütésnél.

Sült padlizsán saláta kecskesajttal

• 2-3 főre
• 3 padlizsán (~ 1 kg)
• 10 dkg friss típusú kecskesajt (vagy feta)
• 2 ág oregánó
• 5 ek hidegen sajtolt dióolaj (vagy olívaolaj)
• 5 ek balzsamecet (én meggybalzsamot használtam)
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 tk koriandermag
• 1 tk római kömény
• só

A padlizsánt megmosom, nagyjából fél centi vékony szeletekre vágom. Grillrácson vagy grillserpenyőben a szeleteket mindkét oldalukon barna csíkosra sütöm. Sózni nem kell előtte és olajozni sem, legalábbis nekem nem ragadt le eddig soha, csak legyen elég forró a rács.

Közben az oregánó levélkéit nagyon finomra aprítom. Egy mélyebb tálban elkeverem az olajjal és a balzsamecettel. Hozzáadom a kés pengéjével meglapított, előzetesen megtisztított fokhagymát. A koriandert és a római köményt száraz serpenyőben néhány másodpercig sütöm, amíg illatozni nem kezd, majd mozsárban porrá őrölöm, ezt is az olajhoz adom ízlés szerinti mennyiségű sóval együtt.

A megsült padlizsánokat még melegen a salátaöntetbe forgatom, majd egy lapos tányérra szedem. A tál alján maradó öntetet a padlizsánokra locsolom, és végül a sajtot rámorzsolom a tetejére.

Hűtőben 1-2 órát pihenjen tálalás előtt legalább.

Ha nincs otthon meggybalzsam (mert ez ugye előfordul), akkor szupermarketekben kapható balzsamecetet olyan módon használjuk fel hozzá, hogy előtte feloldunk benne némi nádcukrot vagy mézet. Ekkora mennyiséghez úgy 2 teáskanálnyi cukor vagy egy evőkanálnyi méze szükséges.

Ha nincs otthon friss oregánó, akkor úgy 1 teáskanálnyi szárítottat használjunk, de morzsoljuk előtte porrá mozsárban vagy az ujjaink között, akkor nem lesz olyan zavaró száraz-levél-esett-a-salátámba érzés evés közben.

A fokhagymáról szóló tudományos értekezés pedig a következő: az öntetet készítsük el előre, akkor kellően átveszi a fokhagyma ízét mire elkészül a padlizsán, és az összeforgatás előtt ki lehet dobni a meglapított, de egészben hagyott gerezdet belőle. Így finoman fokhagymás íze lesz az olajnak, de nem fogja bántani a gyomrot a nyers fokhagyma (és mi sem a közelünkbe merészkedő embertársainkat). Viszont ha csak az utolsó percben készült el a marinád, akkor a fokhagymát inkább hagyjuk benne, és a mélyebb tálban hagyjuk érni a salátát. A fokhagyma pecázás-padlizsán szétterítés-sajtozás pedig majd a tálalás előtt.

Címkék: bab, előétel, hús nélkül, kecskesajt, köret, padlizsán, saláta

2 hozzászólás a bejegyzéshez: Sült padlizsán saláta és babpogácsa

Szólj hozzá