Csicseriborsó saláta fetával, paradicsommal
Még mindig forróság, szóval még mindig hideg (de kiadós!) salátán élünk a hűtőből. Jó dolog ez, mert meg lehet csinálni éjszaka is, amikor kint hűvös van (és nem is azért, mert bájos, de ölbecsimpaszkodó kis majomként tapad ránk egész nap gyermekünk, ami bevallom, nagyon jó érzés tud lenni a lelkemnek, de 40°C fokban szigorúan fizikálisan nem annyira komfortos. Plusz csak éjszaka tudok főzni, miután ő elaludt). De jaj, mit is beszélek, ha konzervből készül, akkor még főzni sem kell. Szóval akkor egy jó kis hideg saláta, ami elkészül percek alatt, még egy jó pont. (nekem nincs bajom a konzervvel, csak sok helyet foglal, ezért inkább száraz csicseriborsót tartok itthon)
Kezdem elveszteni a fonalat, szóval még annyit, hogy persze, volt már nagyon hasonló csicseriborsó saláta tavaly is a blogon, ez most csak egy picit más, de mindkettő nagyon finom, különben miért is tenném fel évente egyszer ide a receptet.
Egyébként meg annyi mindent akartam írni, a melegről, Gabahnak, hogy légkondi kell kérem a konyhába, akkor majd lefagy a tarkója is az embernek főzés közben (ha eljut odáig), mert az a nagyszerű kütyü innen hűti az egész lakást (ismét csak éljen az amerikai konyha, meg az, aki kitalálta, és lehetőleg benne), és folyamatosan 19°C fokra van állítva, amitől az egész lakásban kellemes a hőmérséklet, csak én dermedek kékre a tűzhely mellett. (és igen, van légkondi, ha már csatorna és szilárd útburkolat nincs, hát nem vagyunk mi barbárok teljesen, csak a gyerek nem hord többnyire időnként ruhát és gátlások nélkül, üvöltve fut be a szökőkútba a város főterén miközben kergeti a galambokat)(nem is galambok, az a nevük hogy pipi)
Meg még arról is, hogy Férj már napok óta nem jár haza esténként, na nem a házaséletet unta meg (remélem), csak éjszakai ügyeletet biztosít egy veterán VB-n, és Ponty azóta azt hiszi, hogy félárva lett, amitől folyamatosan vigasztalan, nekem meg naponta több százszor jut eszembe nagyra becsült sebész főorvosunk mondása, miszerint a sebész felesége olyan özvegy, akinek még él a férje, és hogy ez egy ideje már a belgyógyászokra is igaz. (egyébként egy veterán VB éjszakai ügyeletében mi történhet? Hát pl az egyik orosz versenyző magával hozta a szamovárját, és éjszaka(!) teakészítés közben leforrázta magát....)
És még arról is, hogy július végén ha olcsóbb lesz a paradicsom, az nem mindig azért van ám, mert itt a szezon, hanem néha csak sikerül olcsóbban beszerezni a gagyit valami nagybaniról, és az meg mindegy, hogy az íze februárban sem volt rosszabb, és tiszta szégyen, de ez a kis magyar valóság. Még szerencse, hogy a kertemben már beérett egy kevés, és legalább ebbe a salátába elég volt.
Recept.
- 6 adag
- 50 dkg csicseriborsó
- 50 dkg paradicsom
- 40 dkg feta
- 2 fej lilahagyma
- 1 gerezd fokhagyma
- 1 ek római kömény
- 1 kk őrölt fahéj
- 2 ág oregánó
- 6-8 ek olívaolaj
- 2 ek fehérborecet
;-)
Egyébként meg azt hittem, hogy csak az én gyerekem ennyire csimpaszkodós fajta! :-)
A paradicsomról: múlt héten voltunk otthon, és ha tudtam volna, hogy még arrafelé nem érett be a pari, és ennyire szeretnél, küldtem volna neked néhány kilót. Igaz, nincs annyi, mint tavaly (volt olyan növény -fürtös paradicsomról van szó- amin negyvenakárhány paradicsom volt), viszont az idei termés ízben verhetetlen. Nem emlékszem, hogy lett volna valaha ilyen jóízű paradicsomunk; szóval legközelebb tessék hamarabb panaszkodni!
Aranyos vagy, de nem annyira vészes a helyzet, az enyém ugyan még csak most kezd beérni, de eddig tudtam venni finom paradicsomot a zöldségesnél. A kesergés csak annak szólt, hogy a szezonra való tekintettel nem lett olcsóbb a jó paradicsom, csak másik helyről szerzi be a zöldséges, hogy jobban fogyjon.
A kölök pedig teljesen ölbe szokott, le sem tudom fejteni magamról. Vagy a meleg viseli meg, vagy az, hogy jó esetben is csak napi két órára látja az apját.
Peel, ezen azért nem vagyok meglepődve! :)))
De ez a saláta csak 5 perc munka és két napra megoldja az élelmezési vészhelyzeteket! :)
Amikor még kezdö háziasszony voltam, én is amerikai konyhára vágytam, de azóta rájöttem, mekkora baromság. Kell egy nagy konyha, ahol azért elfér egy asztal reggelizni meg egy különálló ebédlö, ahol a nagy vendégségeket lehet tartani. Na, ebböl ebben a pillanatban van egy kis konyha asztal nélkül meg egy nagyobbacska (de nem túl nagy) nappali ebédlöasztallal... Szóval az elmélet meg a gyakorlat kicsit kettéválik. De majd ha végre már találunk egy saját házat, ott aztán a fentiek mind meglesznek. Kicsit szomorú vagyok, mert a múltkor találtunk egy házat, minden paraméter stimmelt, csak állt a sorban elöttünk még valaki és sajnos meg is tudtak egyezni a tulajdonossal... Pedig abban volt elég nagy konyha, ebédlö és a kettö között még egy tálalóhelyiség is!
Elnézést a szószátyárkodásért, nem vettem be a fogalmazásgátlómat...
A közös főzés viszont nálunk egyelőre nem megy, a legutóbbi próbálkozásnál kelt tésztát gyömöszölt az orrába, utána meg megpróbálta szétverni a TV képernyőjét a tejforralóval, mire elkaptam (ismét csak éljen az egybe terű amerikai konyha...). De a pultomon így sem férek el, asztalom meg nekem sincs a konyhában. Szóval értelek, szépek ezek az amerikai típusú lakások, de élni bennük...hát nem a legjobb. Nekem is hiányzik nagyon a tágas, különálló konyha, a külön étkező, nappali, meg a tágas szobák, és a nappalin kívüli helyeken a tér, úgy általában. De nem hitegetem magam azzal, hogy ez lesz a végleges lakhelyünk (úgy átlag 4-5 évente költözünk), szóval majd talán a következő házban. :)
Insh, köszi, ennek örülök! :)))
Köszi! :)))
Pedig én azt hittem, hogy már unalmas, szóval az elmúlt két napban nem is írtam és fotóztam le semelyiket. :)
A nyitott konyhával kapcsolatban szélsőséges a véleményem, amúgy nekem is ilyen van:)))). És igen, direkt akartuk, az összes hátránya ellenére. Nálunk egyben van a nappali-étkező-konyha és azt hiszem, egyből rá lehet jönni a lényegre: egy ilyen konyhát mindig rendben kell(ene:)))) tartani. Mondjam tovább??
Ja, szagok nincsenek, illetve elég hamar eltűnik minden. Másik hátrány az is, hogy a vendégek "mindent" látnak, amit ügyködök:)))
Na nem sorolom, ettől függetlenül nem cserélném le (eleve így akartuk), a lakás sokkal tágasabb így (ez volt az előny).
De Orsi, igen, megértelek, vannak napok, helyzetek, amikor olyan jó lenne magamra zárni a konyha ajtaját!!:)))
Ja igen, és mivel a nappaliban van klíma, ezért ez jól átmegy a konyhába is, szóval a hűtés is megoldott. Gabah, nem, a konyhában nálunk nincs klíma:))) (Amúgy ez ebben a lakásban létszükséglet volt, de a klímaváltozás mára már olyan mértékű, hogy lassan nem is lesz már luxus.)
Peel, csicserikonzervet mára már én is tartok itthon, de egyszer leteszteltem egymás mellett a kettőt a főzöttel, a saját főzött sokkal finomabb, de hát az idő nagy úr:)))
O igen, ez nagyon finom lehet, fehérbabos, csicseris salátákat (is) imádjuk!
Az amerikai konyha nagyon jó volt addig, amíg a gyerek meg nem tanult kúszni-mászni-futni. Aztán most meg hiányoznak a jól zárható ajtók. :) De ez átmeneti, néhány év, és már nem fog zavarni. Viszont a hely nekem tényleg nagyon szűkös, ezt a házat nem mi terveztük, készen vettük, és nem lett elég méretes a konyha. De mint írtam, majd a következőben. :) Viszont az meg nagyon jó dolog, hogy az állandó főzőcskézés közben is együtt lehetek a családdal, így azért könnyebben megy. :)
Egyébként anyukám épp ma reggel panaszkodott, hogy tegnap két darab paradicsomért 120 forintot fizetett. Persze, hétvégére náluk is beérnek az elsők, na de ha a kicsi fia paradicsomot enne, nincs mese!
Ja, és igen, a legjobb, amikor a gyerek 40 fokban csimpaszokdik rád! Én sem értettem, hogy mit élvez abban, hogy a csuromvizes anyuba törli a buksiját...
Nekem külön konyha-étkező van, de gondolkodunk az egybenyitáson, ahogy Mamma is írta, a tér miatt. A klímànak megvan a helye, csak be kellene illeszteni, pikk-pakk, de az utóbbi 4 évben okosan gazdálkodtam a nyári meleggel, és nem volt szükség ilyesmire, most viszont 40 fokban, főzés közben, ölbegyerekkel nagyon elgondolkodtam...
Az egybenyitott konyha jó dolog, tényleg, de kicsi gyerek mellett szerintem még (legalábbis nálunk) nem szerencsés. Ha tehetném, én várnék vele még pár évet, amíg a második gyerek (is meglesz) sem lesz már ön- és közveszélyes. Illusztráció: reggel néha arra kelek, hogy a gyerek már kislisszolt az mellőlem, és darabonként elkezdte behordani a szemetes tartalmát az ágyba. Szóval jók azok az ajtók néha. :) De ezt meg gyereke is válogatja, kevésbé érdekesen találékony gyerek mellett az amerikai konyha sem gáz. :)
A paradicsom nálunk is beérett, és ronda, de eszméletlen finom, szóval megoldódott a vészhelyzet! :) (bár a lecsóhoz továbbra is zöldségesnél kell vennem, mert annyi sajnos nincs, de majd jövőre! :) )