És itt a bizonyíték, hogy tényleg elkezdtem tanulni olaszul. Ha nem is a tervezett ütemben.
A recept ugyanis a márciusi Cucina no problembol származik. Ez egyébként egy kellemes meglepetés volt, ugyanis minden további nélkül be lehet szerezni egy nagyobb újságosnál még itt is, a német nyelvű konyhai szakirodalommal egyetemben (az már más kérdés, hogy francia vagy angol nyelvű főzős újságokat viszont nem tartanak egyáltalán).
Kisebb fennakadást jelentett, hogy Ponty ma eldugta az újságot, így a receptben szereplő petrezselyem helyett én bazsalikomot rögtönöztem a morzsába, meg parmezán sem volt itthon éppen, így kemény, érett juhsajt került bele. Továbbá hiányt szenvedünk a nyelvhalból is, így a mélyhűtőben hemzsegő hemibagrus filét használtam fel hozzá (persze ehelyett bármilyen más fehér húsú halfilé megteszi), de mást ezen kívül tényleg nem változtattam. Legalábbis eddig nem vettem észre a hiányos olasz nyelvtudásomnak köszönhetően…
Ha mirelit halfilét használunk, azt olvasszuk ki, csöpögtessük le. A filékről konyhai papírtörlővel itassuk fel a nedvességet.
A morzsához a finomra reszelt juhsajtot morzsoljuk össze a finomra reszelt fokhagymával, a zsemlemorzsával, a mozsárban porrá őrölt bazsalikommal, sóval és az olívaolajjal. Próbáljuk meg az olajat egyenletesen eloszlatni a keverékben.
A halfiléket forgassuk meg a sajtos panírban, és nyomkodjunk rá annyi morzsát, amennyit csak tudunk.
Sütőpapírral fedett rácsra vagy lyukacsos tepsire fektessük a filéket, majd a maradék morzsát (ha van) még nyomkodjuk rá a filék tetejére.
Előmelegített sütőben 240°C fokon (gázsütő) 25 perc alatt aranyszínűre sülnek.
Köretnek kiválóan passzolt hozzá a sárgarépa főzelék.
Nagyon szépek lettek. Az ember ránézésre is látja, hogy milyen ropogós kívül, és csak úgy beleharapna.
Hülye kérdés, de te mikor pihensz?:P Sorra ontod a jobbnál jobb recepteket, mellette ápolod Pontyot, s mindezt megfejeled egy kis olasz nyelvleckével. Nem vagy semmi.:P
Nagyon jo receptjeid vannak es gyonyoruek a fotok. Kar, hogy csak most talaltam meg ezt a blogot.
Már olvad a hemifilém.
Ms. Poppy, tényleg nagyon ropogós volt! :) És a fűszeres morzsa egész feldobta a mirelit filéket!
A pihenés meg nálam többnyire Nagyon örülök hogy tetszik a blog! :)
Egyébként pedig az a lényeg, hogy végül megtaláltál! :)
Ági, remélem ízleni fog! :)
A biztonság kedvéért azért ide is leírom, hogy a sütési hőfok a gázsütőmre vonatkozik, villanysütőben, légkeveréssel szerintem elég neki 200°C fok és 15 (20?) perc! De ezt Te szerintem úgyis tudod! :)
Ez az újságcím olyan mintha valaki a kabaréban találta volna ki :)
Jó, jó, megbocsátok. ;-)
Én is gyakran készítek ilyen halat, jó sok petrezselyemzölddel, és ha a húsa “egybenmaradós” fajta, akkor nem sütőben sütöm, hanem serpenyőbene gy kis vajon.
Lassan eljutok az e-mailjeimhez is…
Piszke, erre így még nem is gondoltam! :)
Gabah, nincs semmi baj, nem sietünk sehova! :)
Én serpenyőben eddig csak sóval, borssal megszórva sütöttem egy kis vajon, de lehet akkor kipróbálom ezt is! :)
Sajnos nem sikerült. Mármint nem sikerült a te receptedet megvalósítani, valahogy elfajultak nálam a dolgok és kókuszos lett a hal. De jó volt! Talán legközelebb sikerül ehhez is tartanom magam.
Ági, hát semmi baj! Én is szoktam így járni! :)
Gratulalok a fenykepekhez, szerintem mar-mar professzionalisak!
Mas: felesegem szuperul foz, es szerintem a francia haziasszonyokat megszegyenito dolgokat keszit, de ebbol a blogbol is allandoan masolgatnom kell neki a recepteket, amik kinyomtatasra kerulnek, es ami meg jobb, el is kesziti oket. Szoval kosz a blogot, nekunk jol jon, bar egyszerubb lenne (nekem), ha konyv formajaban adtad volna ki :)
Kedves Ákos!
Ezt örömmel hallom és köszönöm! :)
Judit tehetséges asszony, nem vagyok meglepve, hogy a főzés is remekül megy neki! Annak mindig örülök, ha valaki főz a blogomról és sikerrel, ha Jutkáról van szó, akkor pedig ez az öröm hatványozott! :)))
Megcsináltam. Nagyon finom lett. Köszönöm a receptet.
Szívesen, örülök hogy ízlett!
2010. március 22., hétfő