VKF! XXVIII.- Rozmaringos, szőlős, kecskesajtos lepénykék fenyőmaggal

Már nagyon régóta szemezek a szakácskönyveimben és a tastespottingon a szőlős focacciakkal (például ezzel és ezzel) és a kecskesajtos, rozmaringos, omlós tésztás tortákkal, galettekkel.

Trinity VKF! kiírása volt az apropó egy mindent-egybe változat elkészítésére.

(a szokatlanul rövid bevezető oka pedig Ponty Úr, aki jelenleg is "segít" a gépelésben...)

6 kicsi lepény (6 tartelett formában)

20 dkg liszt (1/3~7 dkg ebből kukorica, 2/3 rétes), 1 dl víz, 5 gr friss élesztő, 2 dkg olívaolaj, 1 csapott tk só

20 dkg nagy szemű szőlő

15 dkg friss típusú kecskesajt

2 ág rozmaring, olívaolaj, 6 ek fenyőmag

Az élesztőt elmorzsolom a liszttel, hozzáadom az olajat, sót, vizet, majd alaposan átgyúrom, kidolgozom. Keményebb, de jól dolgozható, rugalmas tésztának kell lennie. Cipóvá formázom, kis olajjal lekenem, majd nedves konyharuha alatt kelni hagyom a tésztát.

Ha duplájára nőtt, hozzáadom a rozmaring levélkék felét apróra vágva, átgyúrom és hat gombócra osztom. Lisztezett gyúródeszkán igen vékonyra kinyújtom, lehetőleg kör alakúra és akkorára, hogy a tartelett formát (a peremét is) kibélelhessem vele. Formára is lehet vágni, én is azt tettem.

Kiolajozott tartelett formákba fektetem a tészta lapokat.

A szőlőszemeket félbevágom, kimagozom, meghámozom és egyenletesen elosztom a lepénykék tetején.

Rámorzsolom a kecskesajtot, megszórom az apróra vágott maradék rozmaringgal, a fenyőmaggal, kevés olívaolajjal megcsepegtetem.

Mire ezzel végzek, a tészta már kissé meg is kelt, mehet az előmelegített sütőbe.

220°C fokon(gázsütőben) 18 perc, vagy amíg aranyszínű nem lesz a fenyőmag a tetején.

Óvatosan kiszedegetem a formákból (ez jelen esetben gond nélkül kivitelezhető volt) és rácson hűtöm ki.

Hidegen is, melegen is nagggyon finom, naggggyon meg voltam elégedve (a sok g-t Ponty Úr írta).