Tésztasaláta zöldbabbal, kecskesajttal, szárított paradicsommal

Igen, igen, kétségtelen, hogy ma (is) kissé hiperaktív voltam. Hiába na, jó dolog is az a zöld tea…

Szóval előre főztem, kb 5 napra -és 5 emberre valót. (ismét köszönet érte Ponty Úrnak, aki nélkül ez nem jöhetett volna létre. De ő úgy döntött, hogy támogatni fog ezen elhatározásomban, és támogatása jeléül elvonult szunyizni közel három óra hosszan a teraszon felállított rezidenciájába. Szerintem tudta, hogyha ma enged főzni, akkor holnap és holnap után kirándulunk! )

Szóóóval, hideg élelemmel készültem. Tésztasalátával, egészen pontosan.

Férj úgy nyilatkozott róla, hogy egyáltalán nem csalódott, amiért napokig ezt kell majd ennie.

• szerintem 4 adag
• 40 dkg zsenge zöldbab,
• 25 dkg penne (vagy más rövid csövű olasz tészta),
• 20 dkg friss típusú kecskesajt,
• 1 kis üveg (28 dkg) olajban eltett, aszalt paradicsom,
• 15 dkg fekete olajbogyó,
• 3-4 gerezd fokhagyma,
• olívaolaj,
• fehérborecet,
• só,
• bors
• 1 liter csirke alaplé/húsleves  (elhagyható)

Én most a zöldbabot alaplében főztem. Ez nem pocsékolás, ha a babot szűrővel emeljük ki, miután megfőtt, és a visszamaradó zöldbabos alaplevet eltesszük, hogy a napokban készítsünk majd belőle egy finom kis zöldbabos rizottót. De le is lehet fagyasztani, egy ennél későbbi időpontban elkövetett rizottóhoz, hogy hites urunk meg ne utálja végérvényesen a zöldbabot.

Ha nincsenek ilyen terveink, főzzük vízben.

De azért ne siessünk ennyire. A zöldbab végeit lecsipkedem, és centis darabokra vagdosom. Közben bőszen énekelek a kisdednek, teljesen hamisan (ki tudja miért, ő így is szereti) különböző nép és műdalokat, hátha elszenderül. A harmincadik deka környékén fent említett gyermek hangos horkolásba kezd. Eddig jó.

Monoton munka ez, persze, hogy Ponty Úr elunta, kicsit olyan, mint a fonóban (nem tudom, ott sosem voltam, de így képzelem). Megnyugtató. (mármint nekem, de én szőlőt magozni is szeretek)

Innentől fogva semmi izgalmas nem történik: a zöldbabot az alaplében megfőzöm, nem szét, csak puhára. Szűrővel kihalászom, és egy akkora tálba szedem, amiben lehet majd a salátát keverni. Amíg még forró, mennek hozzá a kés hátával meglapogatott fokhagymagerezdek, só, bors, olívaolaj és ecet ízlés szerint.

A tésztát is kifőzöm, nem teljesen puhára, mert a salátalében is puhulni fog még. Szintén forrón megy a bab mellé.

Következik a lecsepegtetett, fél centis kockákra vágott aszalt paradicsom, a szintén lecsepegtetett olajbogyó, és a szétmorzsolt kecskesajt. Összeforgatom valami alkalmas eszközzel, megkóstolom, ha kell, még ízesítem, és mehet a hűtőbe.

Fogyasztás előtt célszerű a fokhagymákat kikapirgálni belőle, mert abból még lehet kellemetlen meglepetés is.

Finom volt. Van. Lesz még vagy két napig.

Címkék: kecskesajt, paradicsom, zöldbab

2 hozzászólás a bejegyzéshez: Tésztasaláta zöldbabbal, kecskesajttal, szárított paradicsommal

Szólj hozzá