Ismét egy édes sütőtök krémleves, mert szerintem ez a műfaj legalább annyira működőképes, mint a sós változat, sőt, egyes hangok szerint idehaza még talán jobb is (én nem mennék azért bele ilyen vitákba). A sütőtök aszalt szilvával remek párost alkot, bizonyított már kacsa mellé köretnek is, de levesben is telitalálat, a fahéj, szerecsendió, narancshéj pedig mindkét alkotóelemmel remekül harmonizál.
A sütőtök igazán hálás alapanyag, nálunk megunhatatlan, magas beltartalmi értékein kívül pedig további hatalmas előnye, hogy még a gyerek is imádja. Ha már amúgy is sütünk tököt (vagy egyéb dolog készül a sütőben)t, akkor a legjobb a sütőtököt előre megsütni és a kikapargatott, sült húsával készíteni a levest, ettől csak még finomabb lesz, de nyers sütőtökkel is remekül működik és tényleg negyed óra alatt elkészül.
Hű, sütőtök aszalt szilvával. Biztosan nagyon jó. Külön – külön is imádom, biztosan együtt is ízlene.
(Annó édes sütőtökleves után kutatva találtam a blogodra.)
Jenis, remekül működnek együtt édes levesben is! :)
Igen, még emlékszem arra a történetre! :)))
2012. október 7., vasárnap