Attól hogy tél van, még lehet enni salátát. Legfeljebb tepertővel. Nem fujj, és nem ment agyamra a tepertő, igenis nagyon finom, és igazából nincs is benne több zsiradék, mint a krutonokban, amiket előszeretettel szórunk a tartalmasabb saláták tetejére. És nekem meggyőződésem, hogy a tepertőt alulértékelik. Pedig finom, és ha nem esszük meg mindet magában (amire azért jó az esély), akkor izgalmas kiegészítője lehet számos fogásnak, nálam volt már ötfűszeres kacsatepertő még a nyáron, és került már rizottó tetejére is, hát most meg salátára szórtam, és itt is hibátlanul vizsgázott.
A tepertő dühödt magasztalása után azért ejtenék néhány szót a többi alapanyagról is. A római salátát és az érett(!) gránátalmát a Lidlben találtam, nagyon nagyon barátságos áron, elég jó minőségben. A mandarinos olívaolaj (köszönöm Mamma, isteni, imádom!), meggybalzsam, sherry fino beszerzési helye pedig a Vom Fass, itt a pestiek tagadhatatlanul előnyben vannak, de azért írtam néhány javaslatot a hiányzó alkatrészek helyettesítésére is, végszükség esetén.
Végül a saláta: finom! Nagyon jól esett, üdítő volt a sok tartalmasabb étel után, színes, ropogós, mi ma ezzel ünnepeltük Férj sikeres gyakorlati vizsgáját. (figyelem! Rejtett(?) tartalom!)
A libamell bőrét lefejtem, majd fél centis kockákra vágom. Kis láng fölött ropogós tepertőt sütök belőle, akkor jó, ha majdnem az összes zsír kiolvad. Papírtörlőre szedem, sózom.
A libazsírból egy keveset felhevítek, majd 1-1 percig sütöm rajta a libamell mindkét oldalát. Közben a finomra reszelt gyömbér kinyomkodott levét elkeverem a sherryvel, mézzel és sóval, és az elősütött libamellre kenem. Egy sütőtálba teszem, majd előmelegített sütőben 180°C fokon (alsó-felső sütés) 10 percig sütöm, aztán átfordítom a húst, kikapcsolom a sütőt és a libát a meleg sütőben hagyva 20 percig pihentetem. Szeletelés előtt még átforgatom az alatta maradt mézes mázban.
A gránátalmát félbevágom és kiütögetem belőle a magokat. Ha ez nem megy (ez a valószínűbb), kanállal kivájom a belsejét, majd kézzel kicsipkedem belőle a halványsárga hártyákat. A magokat és a kicsöpögött levet elkeverem a meggybalzsammal és a mandarinos olívaolajjal, kevés sóval.
A jéghideg vízben megmosott salátát kicentrifugálom, kézzel nagyobb darabokra tépkedem és tányérra rendezem. Megszórom a gránátalma magjaival, meglocsolom az olívaolajas öntettel, elrendezem a tetején a felszeletelt libamellet, majd legvégül megszórom a tepertővel.
Megjegyzés:
Tetszik ez az egyszerű salátád! De méginkább az ötlet, hogy száraz sherry helyett száraz szamorodnit javasolsz – erre még nem is gondoltam. Így, hogy tegnap tokaji borkóstolón voltam, s még érzem a száraz szamorodni ízét, sokkal jobban is tetszik a szamorodni a sherry helyett ;)
Beatbull, köszi, örülök hogy tetszik! :) Ezek a könnyű saláták sokszor életet mentenek itthon, a férjemnek általában ilyesmi az ebéd, amikor délután 5 körül hazaesik a kórházból. :)
Általában én szamorodnit használok, nemcsak a könnyebb beszerezhetőség miatt, hanem már csak a lokálpatriótizmusból kifolyólag is (meg hát egyszerűen jobban szeretem :)), de most úgy alakult, hogy ez volt itthon. Mivel ez nem egy klasszikus étel, és a két bor hasonló karakterű, így itt egy ilyen helyettesítés szerintem bőven belefér. :)
Nagyon jól néz ki ez a saláta, biztosan finom is, ahogy a hozzávalókat elnézem. A gránátalma nagy kedvencem lett. Ki fogom próbálni. ;-)
Gratulálunk Férjnek. Én megmondtam!
Liba + gránátalma Hm.
Mind a kettőt nagyon szeretem. Miért nem Nekem jutott eszembe? Holnap mehetek libáért, nameg gránátalmáért. Pedig most fejeztem be ezen a héten kb. második “nagybevásárlás-ügyintézést”.
Eszter, örülök hogy tetszik! :) Tényleg finom volt, csak ajánlani tudom. :)
Jenis, ez ismerős! :))) Remélem sikerül beszerezni a hozzávalókat! :) (én is vettem tegnap mindenből még egy adagot :) )
A gratulációt átadom és köszönjük! :)
2010. november 17., szerda