Csak azért sem túró rudis, pedig…
Szóval azon gondolkodtam el, hogy milyen fura a magyar ember ízlése, hogy tudjuk mi így imádni együtt a túrót, a citromot meg az étcsokit? Mert imádjuk, ez tény.
De ebbe most nem fogok belemenni mégsem, mert a gyerek épp most firkálja össze (nem is firkál, napocskát rajzol…) rotring ceruzával az LCD monitort. Még szerencse(?) hogy a többit már megírtam.
És igen. Finom.
A lisztet lehetőleg habverővel simára keverjük a tojások sárgájával, a túróval, a tejjel, cukorral, olvasztott vajjal, finomra reszelt citromhéjjal, majd ha a massza már csomómentes, hozzákeverjük a késsel apróra (de nem szilánkosra, csak kisebb kockákra) vágott csokit is.
Pihenni hagyjuk sütés előtt jó 15 percet (még jobb, ha félórát), majd közvetlenül a sütés előtt lazán, óvatosan hozzáforgatjuk a kemény habbá vert tojásfehérjét is.
Teflon serpenyőben további zsiradék hozzáadása nélkül evőkanálnyi halmokban kisütjük. A kanál hátával itt nem kell nagyon egyengetni, nehogy kinyomkodjuk a levegőt a habból, a massza valamelyest úgyis magától szétterül. A nagyon a szélekre került csoki (nem kell megijedni, ez nem túl sok) hajlamos kiolvadni sütés közben a palacsintából, ezért a serpenyőből az olvadt csokit (ha van) papírtörlővel töröljük ki minden újabb adag előtt.
Melegen, hidegen, langyosan, akárhogy nagyon finom.
Megjegyzés: elméletileg ilyen célra a nálunk nem kapható csokipasztilla lenne az ideális, de teljesen jól működik a 75% kakaótartalmú étcsokival is. Csak teflon legyen a serpenyő, meg ne hagyjuk ki az adagok sütése közbeni papírtörlős törölgetést, ha kiolvadna egy kevés csoki.
Szia!
Nagyon szépek a palacsintáid és a blogod is. Gyakran merítek innen ötletet.
Most csak egy kérdés: hogy mennyi tojást használtál a palacsintához? A hozzávalók között sehogy sem találom.
Nyanyuska
Szia nyanyuska! Köszi hogy szóltál!!! :))) 2 tojás, javítottam is, úgy látszik, mégsem tudtam megírni a többit rendesen. :)
Örülök hogy tetszik a blog és sikerül innen ötleteket meríteni! :)
Köszönöm. Már el is készült. Nagyon finom :)
Örülök hogy ízlett! :)
A mi kisfiunk a kocsit díszítette fel, óriás szíveket karcolt nagy kővel a fényezésbe. Nehéz volt türelmesen elmagyarázni, hogy ilyet soha többé…
Szuperfinomak a palacsintáid! :)
Hát igen, a gyerekek nagyon kreatívak tudnak lenni…
Örülök hogy tetszenek a palacsinták! :)
Szia!
Imádom a palacsintáidat,sorra sütöm őket,de áruld el hogy van az hogy a Tiéd mindig olyan szép egyenletes színű,az enyém meg ronda foltos.és ronda barna.És a Tiédnek miért van szép fehér csík körben az oldalán?brühühühühühü,nem igazság ám,sokszor járok így hogy kipróbálok valakinek a receptjét és annyira csúnya lesz.
Szia Pilchard! Örülök hogy ízlenek a palacsinták! :)
Szerintem a palacsintasütő a lényeg. Én két öntvény SimPex palacsintasütőt használok (nagyon vastag aljú, nehéz öntvény, perem nélküli, teflon bevonattal). Ebben szépen egyenletesen sül. Aztán fontos még a láng. Én kitapasztaltam a gáztűzhelyemen azt a hőfokot, ahol viszonylag tempósan sül, de nem ég. Ha sötétbarna égett foltos, az azt jelenti, hogy kicsit nagy a láng/hőfok, amin sütöd (bár a férjem meg pont ilyen barna foltosan szeretné… :) ), szóval érdemes visszavenni belőle egy kicsit. Lassabban sül majd, de szerintem megéri. :)
Kitartás, menni fog, biztos vagyok benne! :)))
2010. augusztus 20., péntek