A receptet Olzkánál találtam, a nevezéktan számára sem volt egyértelmű, így ő a babéros ujjmelengető elnevezés mellett döntött, nekem pedig ez tökéletesen megfelel, hiszen remekül körülírja a lényeget.
Ez voltaképpen egy tojáspuding, csak nem tejjel, tejszínnel készül, hanem narancslével vagy borral. Én a biztonság kedvéért mindkét változatban kipróbáltam, és mindenhogy finom.
Az aktív munka vele van vagy öt perc, aztán már csak ki kell várni, hogy készre gőzölődjön a sütőben.
Másik nagy előnye, hogy végre én is készíthettem ilyen kis csini üveges finomságokat, amikkel a külhoni gasztroblogokon már régóta szemezek. Direkt ezért tartottam meg néhány bébiételes üveget a korai időkből, amikor még Pontyba mindenféle formában próbáltunk babáknak való ételt tömködni (megjegyzem sikertelenül. Igazából az összeset én ettem meg, és, hááát, nem volt túl finom. Szóval maximálisan megértem a kölköt…)
Ez most a narancsos változat, de leírom a borral készültet is, mert azt mindenképpen kár lenne kihagyni.
A narancsok levét vagy a bort a mézzel és a tojásokkal alaposan kikeverjük, hogy teljesen egynemű legyen.
Kis üvegekbe, vagy tűzálló formákba egy-egy babérlevelet teszünk, ezekre merjük a tojásos keveréket.
Egy tűzálló, magasabb peremű edénybe állítjuk az üvegeket, majd forró vizet öntünk köréjük, úgy, hogy az a tojásos masszát teljesen körülvegye, ellepje.
160°C fok, 40 perc.
Lágyan remegő, krémes puding lesz a végeredmény.
Megjegyzés: Ha borral szeretnénk készíteni, de alkohol nélkül, akkor dupla mennyiségű borból álljunk neki, azt forraljuk be a felére, így az alkohol elillan, és az íze is koncentráltabb lesz.
Jé, tényleg-ezt láttam én is..Nagyon finomnak tűnik!!!
Igen, finom! Aszúból készítve, karácsony éjszaka, film mellé… igazi ünnepi nasi volt! :)
2010. január 4., hétfő