Almaleves

2009. november 13, péntek | leves | Szerző: Herczeg Gabriella

P4190013

Egészen pontosan Férj felsikítása úgy hangzott, hogy “Megéheztem, léci dobjál már össze valami három fogásos vacsorát, tudod, ahogy szoktad!”. Most nem állok neki kifejteni, hogy mennyire és hogyan van elkapatva, és hogy mindez az én hibám…

A desszertnek készült mandulás cukorba burkolt édes stanglikat sem írom le, mert ahhoz már késő van. De jó lett az is, nagyon, szóval majd legközelebb.

Addig meg jöjjön az almaleves.

Igencsak nosztalgikus ízek ezek számomra és méltánytalanul hanyagoltam sokáig ennek a finom, egyszerű, ízletes levesnek a készítését, mert egyszerűen elfeledkeztem róla. De nemrég Áginál, tegnap pedig  Mamihaminál is felbukkant, így kedvet kaptam hozzá én is.

Majdnem úgy készítem még most is, mint anyu, csak a fűszerek szaporodtak meg benne egy kissé. Meg előkerült a harcedzett botmixerem is. De hát ez nálam nem meglepő.

4 adag

2 kg alma, 3 dl tejföl, 2 citrom leve és egynek a reszelt héja, 3 szem csillagánizs, 1 rúd fahéj, 1 darabka szerecsendió virág, 6 szem szegfűszeg, nádcukor ízlés szerint

Az almát meghámoztam és a húsát kockára vágtam. Egy fazékba tettem a fűszereket, azokra az almát és annyi vízzel öntöttem fel, ami félig-háromnegyed részig ellepi a kockákat. Ennyi vízzel lesz jó sűrű, ízes a leves. Ment hozzá a citromok leve. Fedő alatt puhára pároltam a gyümölcsöt. Azért néha meg is kevertem.

Miután az alma megpuhult, kihalásztam a nagyobb fűszereket, kimertem egy tányérnyi almakockát (ez lesz a levesbetét), beleöntöttem a tejfölt  és botmixerrel pürésítettem. Visszadobáltam a fűszereket (opcionális. Én szeretem, ha a hűlés során még intenzívebbé válnak az ízek), az almakockákat  és annyi cukrot, hogy elég édes legyen.

Ezt követően megvártam (ez nem igaz, csak nem ettem meg mindet azonnal) amíg kihűl, mert azért ez langyosan a legfinomabb mégiscsak.

Megjegyzés: Ha egy-két szem birsalmát is teszünk bele, még sokkal finomabb lesz. Nálam ez most csak azért maradt ki, mert nem volt itthon éppen birsalma.

Címkék: , ,

10 hozzászólás a bejegyzéshez: Almaleves

trinity
2009. november 13., péntek

Óóóó, de gyönyörű azzal a csillagánizzsal a tetején! A bögre is fenomenális!!

ludanyo
2009. november 13., péntek

Csatlakozom :) Kénytelen vagyok még írni valamit, mert az ellenőrző rám szólt, hogy túl röviden írtam :)
Szóval a leves is jó lehet! Így már jó lesz?

Ági, aki főz
2009. november 13., péntek

Hú micsoda bögre! És micsoda leves!

Beatbull
2009. november 13., péntek

Ez a csillagánizs nekem is nagyon tetszik rajta ;)

ChefViki
2009. november 13., péntek

Hmmm… Remek!

Vacak időben langyosan, nyáron meg hidegen, vaníliafagyival :-)

killervidra
2009. november 13., péntek

Köszi mindenkinek! :)
Örülök, hogy tetszik! A leves is, az ánizs is, meg a bögre is! :)

Felhőlány
2009. november 13., péntek

Hmmm… De jó! Annyira finnyás vagyok, hogy nyersen nem eszem meg az almát, de így már igen! Mentek néhány szemet a hétvégi almás sütihez valóból! És ma kaptam birsalmát is… nincs akadálya, hogy kipróbáljam azt a receptedet is! :)

killervidra
2009. november 13., péntek

Felhőlány, örülök, hogy tetszik!
Remélem ízleni fog a leves is, meg a tejfölös birs is! :)

peel
2011. november 13., vasárnap

A puding helyett inkább leves lett (nem mertem a gázsütőmmel kockáztatni ; ) Nem bántam meg, olyan fimon volt, hogy csak mosolyogtunk utána, mint a vadalma : )

killervidra
2011. november 14., hétfő

Peel, nagyon örülök hogy ízlett. :) Egyik kedvenc levesem. :)

Szólj hozzá

(Spamcheck Enabled)