Almaleves

Egészen pontosan Férj felsikítása úgy hangzott, hogy "Megéheztem, léci dobjál már össze valami három fogásos vacsorát, tudod, ahogy szoktad!". Most nem állok neki kifejteni, hogy mennyire és hogyan van elkapatva, és hogy mindez az én hibám...

A desszertnek készült mandulás cukorba burkolt édes stanglikat sem írom le, mert ahhoz már késő van. De jó lett az is, nagyon, szóval majd legközelebb.

Addig meg jöjjön az almaleves.

Igencsak nosztalgikus ízek ezek számomra és méltánytalanul hanyagoltam sokáig ennek a finom, egyszerű, ízletes levesnek a készítését, mert egyszerűen elfeledkeztem róla. De nemrég Áginál, tegnap pedig  Mamihaminál is felbukkant, így kedvet kaptam hozzá én is.

Majdnem úgy készítem még most is, mint anyu, csak a fűszerek szaporodtak meg benne egy kissé. Meg előkerült a harcedzett botmixerem is. De hát ez nálam nem meglepő.

4 adag

2 kg alma, 3 dl tejföl, 2 citrom leve és egynek a reszelt héja, 3 szem csillagánizs, 1 rúd fahéj, 1 darabka szerecsendió virág, 6 szem szegfűszeg, nádcukor ízlés szerint

Az almát meghámoztam és a húsát kockára vágtam. Egy fazékba tettem a fűszereket, azokra az almát és annyi vízzel öntöttem fel, ami félig-háromnegyed részig ellepi a kockákat. Ennyi vízzel lesz jó sűrű, ízes a leves. Ment hozzá a citromok leve. Fedő alatt puhára pároltam a gyümölcsöt. Azért néha meg is kevertem.

Miután az alma megpuhult, kihalásztam a nagyobb fűszereket, kimertem egy tányérnyi almakockát (ez lesz a levesbetét), beleöntöttem a tejfölt  és botmixerrel pürésítettem. Visszadobáltam a fűszereket (opcionális. Én szeretem, ha a hűlés során még intenzívebbé válnak az ízek), az almakockákat  és annyi cukrot, hogy elég édes legyen.

Ezt követően megvártam (ez nem igaz, csak nem ettem meg mindet azonnal) amíg kihűl, mert azért ez langyosan a legfinomabb mégiscsak.

Megjegyzés: Ha egy-két szem birsalmát is teszünk bele, még sokkal finomabb lesz. Nálam ez most csak azért maradt ki, mert nem volt itthon éppen birsalma.