Sajnos ez nem igazi szabadtéri grill-étel lett most (ahogyan Vesta kérte), mert a télen, az egerekkel támadt incidensünk jelenleg a szabadtéri grillsütő használatát nem teszi lehetővé (egyelőre). Úgyhogy a padlizsán grillserpenyőben készült hozzá. De biztos vagyok benne, hogy a faszénparázs csak emelné ennek az ételnek a fényét!
Amúgy könnyű, egyszerűen elkészül, és aki szereti a gyümölcs-zöldség házasságokat (bár ugye a padlizsán is gyümölcs valahol ), annak biztosan ízleni fog!
Fejenként 1 kis padlizsán, 2 közepes nektarin, 3-4 dkg enyhe ízű feta, 2 ek fenyőmag, friss rozmaring, oregánó (2-2 ek-nyi aprított levélke), só, bors, olívaolaj, nádcukor, citromlé
A padlizsánt fél centis szeletekre vágom hosszában (a legalsó szeletből egy vékony csíkot levágok, hogy ne billegjen, ez lesz a talp), pár csepp olajjal megkenem (tényleg nagyon kevéssel, különben füstölni fog!) és grillserpenyőben további zsiradék nélkül mindkét oldalát csíkosra sütöm. 2-3 evőkanálnyi olívaolajjal összekeverem a rozmaringot, oregánót, borsot, kevés sót, és még forrón megkenem vele a kisült padlizsán szeleteket.
A nektarint meghámozom, vékony cikkekre vágom, és grillserpenyőben szintén csíkosra sütöm. Még forrón nádcukorból és citromléből készült marinádba teszem.
A fenyőmagot száraz serpenyőben aranyszínűre pirítom.
Ha minden kész, egyszemélyes sütőtálakban elkezdem összeállítani. Egy réteg padlizsán, arra fektetem egy sorban a nektarint, morzsolok rá fetát, megszórom a fenyőmaggal, és locsolok rá egy keveset a maradék fűszeres olívaolajból.
Ismét padlizsán, nektarin, és így tovább.
Az utolsó szeletnél, a kalap előtt kissé összenyomom az egészet, és a biztonság kedvéért még három helyen bambusznyárssal is átszúrtam, hogy szét ne csússzon véletlenül se. Ezt persze tálalás előtt ki kell venni. Végül jön a legfelső szelet, ezt nem akartam átszúrni, így szebb volt. Kevés olívaolaj a tetejére, és irány a sütő, 220°C fok, 20-25 perc.
Friss, fehér kenyérrel, természetesen.
Az ital hozzá pedig egy 2008-as Frittmann cserszegi fűszeres, nekem pedig limonádé. De arról majd inkább holnap!
Nagyon mutatós a pályaműved, nekem rögtön az emeletes padlizsánszendvics elnevezés jutott eszembe, ahogy ránéztem az első képre.Az összes hozzávaló kedvemre való, a fűszerezéssel együtt, szóval összességében is csak kiváló íze lehet!
Köszönöm, Vesta! :)
Nos meg kell, hogy erősítselek a feltevésedben, tényleg finom volt! ;)
Ez aztén tényleg egy szépen megrakott padlizsán…A színek is tetszenek-lila és sárga, az íze is fantasztikus lehetett!!!
Kedves Trinity! Ismét csak azt tudom írni, hogy köszönöm! :))))
2009. július 11., szombat