Semmi extra, csak az a recept, amiért a nagymamám büszke rám. Foszlósnak és pillekönnyűnek nyilvánította, ami a rendkívül kritikus 86 éves hölgytől a legnagyobb dicséret. Sőt, igazából ez a legnagyobb dicséret a világon.
De tényleg semmi különleges, csak én ezt a kalács receptet szeretem, ezt készítem igazából a leggyakrabban. Nem túl édes, így sós ételek, sonka mellé is kiváló.
A fotóért bocsánatot kérek, de nehéz úgy fényképezni, miközben kölök egy szál pelusban készül meglépni a kutyákhoz a nyitott teraszajtón keresztül, még később pedig hasonló öltözékben az ölemben ülve, a karomba csimpaszkodva segít a fél kézzel történő exponálásban.
A vajat megolvasztom, hozzáöntöm a tejet és az egészet együtt meglangyosítom. Ne legyen meleg, csak langyos!
Az élesztőt elmorzsolom a lisztekkel, hozzáadom a tojást, sót, cukrot, olvasztott vajas tejet, majd az egészet alaposan kidagasztom. Sima felszínű, a kéztől könnyen elváló, lágyabb, rugalmas tésztát kell kapnunk. Ha ez kész, letakarom a kelesztőtálat konyharuhával, és félreteszem pihenni, amíg a duplájára nem kel. Bő két órát hagytam neki.
A tésztát ezután átgyúrom, három részre osztom, majd enyhén lisztezett deszkán a három cipóból egyforma hosszú, 3-4 cm vastag hurkákat sodrok. A hurkákat az egyik végüknél összeillesztem, erősen összenyomom, majd sima hármas fonással összefonom a szárakat. A végét ismét összeillesztem, összenyomom, majd a kalácsot sütőpapírral bélelt tepsibe fektetem. A végeket az illesztésekkel behajtom a kalács alá, így szebb lesz a végeredmény.
Félreteszem kelni, nem túl meleg helyre, ha lassabban kel, akkor szebb is lesz, meg jobb is lesz. A második kelesztés során legalább kétszer (de inkább háromszor) ecset segítségével lekenem alaposan elhabart tojással, így lesz szép piros a sütés után. Mákkal is meg lehet szórni az utolsó lekenés után, de ez akár el is hagyható, vagy ha édesnek szánjuk, akkor lehet helyette jégcukrot szórni rá. Nálunk ha sós mellé kerül, akkor viszont a mák elmaradhatatlan a tetejéről.
Miután a kalács a duplájára nőtt (ez most bő egy óra volt), előmelegített sütőben 260°C fokon 10 percig (gázsütő!), majd 200°C fokra mérsékelve a hőfokot további 25 percig sült.
Rácsra emelve hűlt ki.
Fantasztikusan néz ki, nagyon ügyes vagy!
Ottis, nagyon köszönöm! :)
Csatlakozom, nagyon jól néz ki! Gyönyörű az első képen ahogy nyúlik ;)
Beatbull, köszi! :)
Tényleg pillekönnyű és foszlós volt, igazából a második kelesztés+a sütés során jó háromszorosára-négyszeresére nőtt meg a tészta! :)
2010. április 5., hétfő