Ugye már mindenki tudja, hogy a SegítSüti licitek elindultak, szóval rajta hölgyek és urak, tegyék meg tétjeiket a SegítSüti honlapon!
És akkor néhány szó a lapcsánkáról is. Nahát, micsoda meglepetés, a máj nem a lapcsánka mellett van, hanem benne.
Én pecsenyekacsamájjal készítettem, de mielőtt bárki elmenekülne, közölnöm kell, hogy a pecsenyekacsamáj 1. nem drága, nagyjából 800 Ft/kg, 2. elég sok hentesnél beszerezhető. Én ezt nagyon szeretem főleg májpástétomnak, a csirkét meg sajnos nem, szóval azért használom, de a recept természetesen csirkemájjal is működik.
Hogy miért került a máj a lapcsánkába? Hát főleg azért, hogy a gyerek így megegye (ez bevált) és hogy minél egyszerűbb legyen elkészíteni. Megfelelő szervezéssel fél óra alatt megvan és eszméletlen finom.
A kacsmájból kivágjuk a nagyobb ereket, majd elkaparjuk szélesebb pengéjű késsel, de ha lehet, maradjanak benne kisebb, egész darabok is. Ami ér itt még előbukkan, a kisebbek is, azt szintén kivesszük, elhajítjuk (macskának adjuk).
A meghámozott krumplit 2-3 (vagyis úgy a harmada) kivételével durvára reszeljük, az egy maradékot pedig finomra. A fokhagymát, vöröshagymát szintén finomra reszeljük (illetve a hagymát lehet nagyon finomra vágni, az kevésbé balesetveszélyes, legalábbis nekem. Rozsdamentes acél reszelőt használva nem lesz keserű). Összegyúrjuk a krumplit a liszttel, a hagymákkal, májjal, a majoranna lecsipkedett, finomra aprított leveleivel, a zsírral, sózzuk, borsozzuk, majd sütés előtt pihentetjük a masszát negyedórán át.
Zölddiónyi gombócokat szedünk a masszából, majd felhevített teflon palacsintasütőben további zsiradék nélkül kisütjük, oly módon, hogy a gombócokat a serpenyőbe tesszük, majd kézzel/spatulával vékonyra, kevesebb mint fél centisre lapítjuk. Mérsékelt lángon sütjük mindkét oldalán aranyszínűre.
Fokhagymás tejöllel tálaljuk.
Megjegyzés:
1.) A liszt mennyisége attól is függ, hogy mennyire lisztes a burgonya, amit használunk. Amit én használtam nem volt túl lisztes, így ennyi kellett bele. A tésztának nagyon lágynak kell lennie, amiből épp hogy csak formázható a gombóc.
2.) Nálunk a gyerek is ezt ette, ezért először kevesebb sóval és bors nélkül kevertem be a masszát, és az ő lapcsánkáinak a kisütése után fűszereztem csak be egy kicsit jobban.
Én is a napokban csináltam:) De jó ötlet ez a máj!
Szia,
szeretem a blogodat, ezért kapsz tőlem egy díjat. Nézz be hozzám.
Ildy, örülök hogy tetszik! :)
Tényleg nagyon finom így, érdemes kipróbálni! Ráadásul még a fiuk is elégedettek lesznek, mert van benne egy kis komolyabb anyag is. :)
Lucilla, köszönöm! Megyek! :)
Fantasztikus recept! :)
Gyerekkoromban a nagyim mindig félretette nekem a kacsamájat, mást nem is voltam hajlandó megenni a madárból…
Nagyon szépek a fotóid! :) És ha kicsit megkésve is, de Boldog Szülinapot Kívánok! :))
Felhőlány, köszönöm! A szülinapi jókívánságot is, meg a fényképezőset is! :) (most anyuéknál vagyunk a hét nagyobbik részében, ott van fény, hely a fotózáshoz és van olyan monitor, amin normálisak a színek, kontrasztok. Így azért könnyebb. :) )
A kacs és libamáj az pedig nálam is biztos befutó! :)
Zseniális recept!
Velem apukám kiskoromban megkóstoltatta baracklekvárosan, és sokáig csak úgy tudtam megenni. :) Mind a mai napig imádom lekvárral, de közben megtudtam, hogy valójában ez nem egy édes étel.
Nagyon szeretem a májat, és a fokhagymás tejfölös cucc mellé, feltette az i-re a pontot.
Raindrop, örülök hogy tetszik! :)
A lekváros változatról még nem hallottam, de miért is ne, jó pár burgonyás étel van, ami édes. Az én nagyim is hihetetlen (legalábbis számomra :) ) ételeket tud nekem mutatni mind a mai napig. :)
2010. szeptember 17., péntek