Miért van az, hogy Ponty füle ÁLLANDÓAN földes (igen, földes. Újabban kint kertészkedik…), a legalaposabb tisztítási procedúrák ellenére?
Hogyan képes eltörni egyetlen mozdulattal az elvileg törhetetlen műanyag bögréjét is? (és miért ilyen drágák ezek a gyerekeknek készült ronda műanyag étkészletek?)
Hogyan képes megszerezni és el(r)ejteni a lakás legmagasabb pontjain lévő tárgyakat (különösen, ha értékes porcelánok), növényeket (főleg ha nem ehetőek)?
Hogyan képes egyetlen ricottás bucit teljesen egyenletes vastagságban széleszteni 100 négyzetméteren?
Miért érez ellenállhatatlan kényszert arra, hogy megrágott élelmiszer(eke)t ragasszon a hajába?
Hogyan képes számunkra eddig ismeretlen alkalmazásokat és programokat futtatni a számítógépen? (Igen, tudom hogy az új generációnak már kisujjában van a számítástechnika, na de 15 hónaposan?)
Hogyan tud már most is jobb ÉS bal lábbal is korrektül focizni, mikor az apjának egyik lábbal sem megy?
Miért izgalmasabb egy kavics vagy egy vízzel félig teli pillepalack akármilyen Fisher-Price játéknál?
Miért van az, hogy taknyos nóziájának a megtörlésére egyetlen alkalmas helynek a vállamat találja, a zsebkendőtől viszont minden körülmények között visít?
Hogyan lehetséges, hogy egy ilyen pici baba egyfolytában jön, megy, mozog (Ponty tényleg képtelen megállni, akár egyetlen percre is), sohasem fárad el, miközben három-négy felnőtt simán kidől mellőle, és mindezt elenyésző mennyiségű alvás mellett teszi?
Miért tesz sajtos tallért a DVD íróba?
Miért akkora tragédia a ruha és a pelenka viselése, és miért sokkal jobb pucéron szaladgálni a lakásban még akkora hidegben is, amikor én legszívesebben ki sem bújnék a pokróc alól? (és hogyan képes egy 15 hónapos teljesen egyedül levetkőzni meztelenre, amely folyamat természetesen magába foglalja a pelenka önálló lefejtését is)
Aztán még hosszasan sorolhatnám, de inkább megyek és kihasználom Ponty délutáni alvása alatt támadt szabadidőmet, hogy valami olyasmit főzzek ismét, ami a kis herc(z)eg kényes ízlésének megfelel.
Eszem a zúzáját : )
Hát ez az! Ettől szép a feladat.
:))))
Tényleg szép…
Amíg nem lógott a vasalódeszkán fejjel lefelé és nem fürdött a wc-ben, addig tulajdonképpen nyugisnak mondhatjátok:)))
A WC-t már kulccsal zárjuk, de ezt a vasalódeszkásat még nem hallottam. :)
Nagyon èdes a Ponty ùr!
Ponty Úr nevében köszönöm! :)
Ne aggódj, ennél csak izgalmasabb lesz. Az én kisfiam 20 hónapos és most jött rá, hogy ki tud jönni az ágyból egyedül…
Ja és nem győtöm kisöpörni a kutyólat, mert mindig telehordja homokkal.
Van még sok ilyen, de ez egy gasztroblog, ráadásul nem én vagyoka szerző szóval inkább olvasok. :D
Jenis, az ágyból kimászáson mi már túl vagyunk… :) Reggelente önállóan felkel, kimászik, és sikítva-röhögve elkezd szaladgálnia lakásbán. Legnagyobb rémületünkre. Mondanom sem kell, hogy minden kis neszre fülelünk éjszaka, hogy mikor készül szökni Ponty.
Én egyébként egyáltalán nem bánom, ha más is ír ide mindenfélét, akár kommentekben,a gasztroblog meg manapság már elég tág fogalom, annyi minden belefér, szóval csak nyugodtan! :)
Jókat nevettem olvasás közben,és mindig rájövök,hogy minket az ég 3 különleges gyerekkel áldott meg,mert a leírt dolgok közül egyikkel sem próbálkoztak. A fiam volt a legmozgékonyabb kicsiként,de talán össz.4 varrással megúsztuk, a lányokkal pedig semmi nem volt.Bátran hagyhattam őket a kertben is egyedül,majd együtt játszani,semmi extrém ötlet nem merült fel.
Amikor megtanultak kimászni a rácsos ágyból,akkor kivettünk az oldalából a középső részen 4 rácsot és így megszűnt az akrobatikus megoldás:) Önműködő volt a ki-be mászás és a többi rács óvott az álmában kieséstől.
Tetszik az ágyas megoldás, nagyon frappáns! :) Mi egyelőre arra jutottunk, hogy az első ébredése után visszakerül közénk, és ott felügyelet alatt van.
A mi Pontyunk rendkívül mozgékony és kreatív gyerek, azt nem írom, hogy sajnos, mert az elevenségét öröm látni, csak mi fáradunk el nagyon hamar. :))))
Szerencsére még nagyobb kárt ő sem tett magában, mert eddig nem nyílt rá alkalma. :)
Moha én éppen ezt szeretném, mármint kivenni a rácsot, de egyszerűen nem tudom őket kicsúsztatni annyira szorosan vannak illesztve. Van valami extra praktika első kivételnél amiről én nem tudok? Holnap bemegyek a boltba és megkérdem mindenesetre.
Egyre többet gondolkodom azon, hogy én is blogírásra adom a fejem. Amolyan vegyes féle lenne, gyereksztorikkal, receptekkel meg miegymással. Szóval mindent beleírnék, ami eszembejut…
Talán enyhítene a szómenésemen mások blogjaiban ;)
Jenis, csak rajta! :)
Igazából én is írok mindenfélét a receptek elé, de sok kimondottan vegyes blog is létezik.
Egyébként szerintem mi örülünk a “szómenésednek”! :)
Na akkor majd megadom a blogom címét, amikor lesz és, mindenki kedvére olvashatja! :)
Jenis nekem ezermester a férjem,így megoldotta a dolgot, de gondolom,hogy mindenképpen szét kell szedni az ágyat és utána újra összerakni. Jó esetben nem ragasztották bele a rudakat,csak a kerete van csapolva-ragasztva,azt kíméletesen kell szétütni,majd újra összerakni.
Bocs,átmentünk barkácsrovatba:)
Ja,azt akartam még írni Flatcat,hogy így nálunk reggel automatikusan jött az éppen kimászott apróság,hóna alatt a kispárnával és mászott be hozzánk.Aztán békésen szunya tovább.
Rendben, Jenis, várjuk! :)
Moha, én nem bánom ezt a barkácsklubbot, igazából füleltem bőszen. Csak sajnos a mi kiságyunk egy lapos léces, színes valami, amit örültünk, hogy egyszer összeraktunk, de nem mernénk hozzányúlni még egyszer, hátha örökre szétesik.
Meg azt hiszem, Ponty is meg van elégedve azzal a helyzettel, hogy az első 3-4 órás alvási ciklusa után már köztünk alszik. :)
Rácskérdés megoldva!
Előszöris köszönöm szépen a segítséget!
Tegnap bementem a bútorboltba és előrelátóan vittem a kiságy azon oldalát, ahol a kivehető rácsok vannak. Anyukámék ismerik a boltvezetőt, így már vártak.
Két erős férfi (a bolt alkalmazottai) alig bírta kivenni a rácsokat. Megmérték és kiderült, hogy fél centivel hosszabbak, mint kellene. Azonnal adtak 2 új szabvány méretű rácsot, így a probléma megoldódott.
Örülök hogy a barkácsrovatunk is működik! :)))
És elkészült az első saját bejegyzésem http://jeniselete.blogspot.com
Várom a(z építő) kritikákat!
Gratulálok! :)
2010. április 19., hétfő