A tökéletes pizza

Nyilván mindenkinek megvan a saját  tökéletes pizza receptje. A miénk ez. Semmi különleges nincs benne, csak egy kis változtatás a sütés módját illetően. A végeredmény pedig -legalábbis számunkra- tökéletes…

2 nagy ( kb 30 cm)pizzához

30 dkg liszt (1/5 teljes kiőrlésű búzaliszt, 4/5 rétesliszt), 1 dkg friss élesztő, 1 ek cukor, 1 csapott tk só, 3 ek olívaolaj

1 dl Mutti passata, 1 ág oregánó, 2 gerezd fokhagyma, 1 ek olívaolaj

3 szelet prosciutto crudo, 1 marék olajban eltett articsóka (szeletelt), 3 dkg olasz szalámi, 1 marék olajban eltett erdei gomba, 20 dkg scamorza

A cukrot és sót feloldom 1 dl meleg vízben, hozzáadom a lisztet, a liszttel elmorzsolom az élesztőt. (nem szoktam megfuttatni, így gyorsabb és ugyanolyan jó) A teljes kiőrlésű liszt itt nem az egészséges táplálkozás jegyében kerül bele, hanem ettől finomabb, ropogósabb lesz a tészta. Megy még hozzá az olívaolaj, összemorzsolom-gyúrom az egészet, és még annyi vizet adok hozzá, hogy kemény, de azért jól gyúrható, rugalmas tészta legyen ( kb 0,5 dl). Annyira kemény, amit már a kézi robotgép karja nem tud kidolgozni. Szóval kézzel gyúrom, amíg sima lesz a tészta, és magától leválik az ujjaimról. Cipóvá formálom, a tetejét bekenem olívaolajjal, és letakarva meleg helyen kb 2 órát kelesztem. Ha ennél tovább kel, mondjuk 5-6 órát, az sem baj. Sőt.

Ha duplájára kelt, átgyúrom, és lisztezett deszkán 2 mm” vastagra” nyújtom. Kerek, vagy szögletes, de leggyakrabban rusztikus(=amorf) alakzatra. Sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, és ilyenkor még a tészta alá nyúlva kicsit kézzel kihúzkodom a széleket, hogy legyenek benne még vékonyabb részek. A sütőpapír lényegesen nagyobb kell legyen, mint a tészta, lógjon ki a tepsiből. Villával megszurkálom, a paradicsomszósszal vékonyan megkenem ( ez a finomra vágott oregánó+átpréselt fokhagyma+ passata+ olívaolaj), az egyikre ráfektetem a sonkát és megszórom a felszeletelt articsókával, és a durvára reszelt scamorza felével, a másikra kerül a szalámi és a felszeletelt gomba, majd a maradék sajt. Közben a sütőt 290°C fokra melegítem elő. A pizzát a sütőpapírral a sütő rácsára emelem át, tepsi nélkül, ezért kell a nagy sütőpapír. A tepsi csak a szállításra szolgál a sütőig. 290°C fokon 6-7 perc alatt megsül. Nekem mondjuk gázzal üzemelő sütőm van, arra érvényes ez az idő. 6 perc alatt már jól megsül, 7 perc alatt aranybarna pöttyös lesz a sajt és a pizza széle is. Ilyen főfokon sütőpapíron igazán vékony, ropogós lesz a tészta, nem lesz vizes az alja, de a papír annyira megég, hogy vigyázni kell a kiemelésnél, mert könnyen szakad-törik, és ilyenkor a “nagy mű” a sütő ajtaján landol :-)  Az ízesítés meg ízlés szerint, nekünk ez a kettő a kedvencünk.

Megjegyzés: azóta született két új kedvenc feltét. Az egyik prosciutto, kevés  hajszálvékonyra karikázott lilahagyma, reszelt fetával a tetején, a másik a férjemnek pedig frutti di mareval készült (200 gr frutti di mare kiolvasztva-tudom, friss jobb lenne-, alaposan lecsöpögtetve szükséges hozzá, amit olívaolajban nagy lángon néhány percig pirítok, majd hozzáadok egy marék aprított, friss bazsalikomlevelet, 2 gerezd nagyon apróra vágott fokhagymát, meglocsolom fél citrom levével, és megy hozzá 6-8 szem felezett koktélparadicsom is. Nagy lángon rázogatva 1-2 perc alatt készre sütöm. Erre csak kevés ( kb 2 dkg) reszelt scamorzát teszek)

Címkék: herkentyű, kelt tészta, scamorza

2 hozzászólás a bejegyzéshez: A tökéletes pizza

Szólj hozzá