datolyás kókuszos fahéjas csiga

Van az úgy, hogy néha valami igazán finom, kényeztető, édes péksüteményre vágyunk egy bögre tejeskávé mellé. Személyes kedvencem, a fahéjas csiga házi változata következik, egy kevés extrával, datolyával, kókusszal és narancssziruppal. Bár nem gondolom úgy, hogy alkalmanként nem fér bele egy kis extra szénhidrát azoknál, akik bőven megengedhetik ezt maguknak, de miért kellene fehér lisztből sütnöm, ha teljes kiőrlésűből is éppoly finom, sőt? Igazából a család már nem is nagyon tudja értelmezni itthon a fehér lisztből sült házi kenyereket, péksütiket, pizzát, annyira rákaptak a teljes kiőrlésű tönkölyliszt és zabliszt ízére. Aztán az oviban, olasz pizzériában, palacsintázóban még mindig ott a fehér búzaliszt, csak hogy el ne feledjék, milyen is az. :) (igen, bizony, nyíregyházi helyek ezek, legnagyobb örömünkre eljutottunk idáig is, hogy van mit ajánlani helyben! :))

• datolyás kókuszos fahéjas csiga narancs sziruppal
• 20 dkg tönköly fehérliszt
• 15 dkg zabliszt
• 2 dl tej (vagy rizstej, mandulatej)
• 1 tojás
• 5 dkg nádcukor
• 5 gr élesztő
• 1/2 tk só
• töltelék:
• 5 dkg kókuszolaj
• 5 dkg datolya
• 2 dkg kókuszchips (vagy kókuszreszelék)
• 1 ek nádcukor
• 1 púpos tk őrölt fahéj
• szirup:
• 2 ek nádcukor
• 2 ek frissen préselt narancslé

Az élesztőt feloldom langyos tejben, elkeverem a cukorral, és pár kanál liszttel. Amikor felfutott, hozzáadom a maradék liszteket, az elhabart tojást, sót, és alaposan kidagasztom a tésztát, amíg sima felszínű lesz és szépen elválik a kéztől. Lágyabb állagú, rugalmas tészta lesz az eredmény. A tálat letakarom és kelni hagyom a tésztát, amíg duplájára nő.

A tésztát átgyúrom, majd lisztezett deszkán egy centi vastag téglalappá nyújtom.

A datolyát és a kókuszchipset késsel finomra aprítom (ha kókuszreszeléket használunk, azt nem kell darabolni természetesen :)), majd elkeverem a cukorral, fahéjjal és kókuszolajjal. (ha dermedt lenne a kókuszolaj, előtte melegítsük addig, amíg folyóssá válik) A kinyújtott tésztalapon egyenletesen eloszlatom a tölteléket, úgy, hogy az egyik hosszanti oldal mentén egy két centis sávot töltelék nélkül hagyok.

A hosszanti (és töltelékkel megkent) oldal felől indulva feltekerem  a tésztát, végül a csupasz hosszanti szélét kissé rányomkodom a végén a tekercsre, hogy rögzítsem azt (ha nem akarna rátapadni, ecsettel kevés vízzel meg lehet nedvesíteni a tésztát) Éles késsel 2 centis darabokra vágom, majd sütőpapírral bélelt sütőlapra teszem a csigákat.

15 percig kelni hagyom, majd 180 C fokon 22-25 perc alatt aranyszínűre sütöm.

Közben elkészítem a szirupot: a narancslevet összemelegítem a nádcukorral, amíg a cukor teljesen felolvad.(lehet többet is készíteni, arányosan növelve az adagokat, úgy barátságosabban kezelhetőbb mennyiségekkel dolgozhatunk, de a csigákra ennyi szirup elég. A maradék viszont palacsinta mellé kitűnő)

A kisült csigákat rácsra szedem és még forrón meglocsolom/ecsettel lekenem a sziruppal.

Címkék: datolya, édes, kelt tészta, kókusz, narancs, reggeli, tönkölyliszt, zabliszt

tönkölylisztes parmezános keksz

Nem tudom, ki hogy lenne vele, de nekem ez a keksz olyan mintha tepertős pogácsa íze lenne. És akkor írom rögtön, hogy nincs benne tepertő. A véletlen felfedezés öröme az, ami arra késztetett, hogy ismét leírjam ezt a receptet, mivel amúgy ez az egyik kedvenc parmezános kekszem derivátuma, csak a liszt felét cseréltem le benne teljes kiőrlésű tönkölylisztre, a másik felét meg tönköly fehérlisztre, az ízek pedig rögtön megváltoztak. A tepertőt lehet szeretni, vagy nem szeretni (lehet?), én imádom, és az életmódunk változtatásán akkor kezdtem el komolyabban gondolkodni, amikor a reggeli kávé után öt-tíz deka friss húsos tepertőt ropogtattam el, csak úgy magában. Nem mondom én, hogy a tepertő az ördögtől való (de), viszont napi szinten reggelinek nem a legoptimálisabb választás. És akkor ha már itt járunk, hát ez a keksz sem… De kis lépésekkel indulva hátha könnyebben megy majd a változás. :)

(a vintage hangulatú képek kedvelőitől pedig még kis türelmet kérek, tavasztól korábban nem tudom pótolni a festett deszkáimat, világítást, egyéb háttereket, szóval egyelőre maradnak ezek a hétköznapi képek)

• tönkölybúzalisztes parmezános keksz
• 15 dkg tönkölybúza liszt, teljes kiőrlésű
• 15 dkg tönkölybúza liszt, fehér
• 20 dkg vaj
• 3 dkg nád porcukor (nádcukor mozsárban megőrölve)
• 5 dkg finomra reszelt grana padano vagy parmezán
• 1 tk só
• 1 tojás

A vajat felkockázzuk, majd a többi hozzávalóval együtt gyorsan de alaposan összegyúrjuk (robotgéppel is össze lehet dolgozni). A tésztából gambócot formázunk, majd 5 centi vastag hengert gyúrunk belőle. Folpackba vagy sütőpapírba csavarjuk a hengert és legalább egy órára hűtőbe tesszük, amíg megdermed a vaj.

Éles (recés) késsel 3 mm vastag szeletekre vágjuk, majd sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük.

Előmelegített sütőben (alsó-felső sütés) 180 C fokon 13-15 perc, amíg a kekszek széle kezd aranyszínt kapni.

Melegen törékeny, ezért a sütőlapon hűtjük ki.

Címkék: keksz, parmezán, sós, tönkölyliszt

kekszek (diós tönkölylisztes, juhtúrós tökmagos rozsliszttel, pisztáciás rózsavizes)

Tombol a nyár, a meleg, a gyerekek, meg minden olyasmi, aminek erre hajlandósága van. Ovis szünet van, így hivatalos minőségben is itthon van a nagyobbik, a kicsi mellett (az össz életkoruk pedig még így is 5 év alatt), szóval van igény futkározásra, legózásra napi 24 órában, háttérben a a Madagaszkár pingvinjeivel. Amikor pedig mindez  már unalmassá válik (mert van ilyen), akkor csavargásra, állatkertezésre, nagymamázásra nyakló nélkül. A csavargáshoz pedig mi sem lehet jobb útravaló, mint az illatos kekszek, akár sósan, akár édesen. Három villámgyors és rettenetesen finom darab, egy juhtúrós-tökmagos rozsliszttel, egy pisztáciás korianderes kukoricalisztes rózsavízzel és egy diós tönkölylisztes édes változat.

A pisztáciáshoz pedig egy lábjegyzet: a hozzá használt smaragdzöld hámozott, pörköletlen pisztáciát eddig nem volt könnyű beszerezni, legalábbis vidéken ez nem nagyon kapható. Én többnyire Budapesten töltöttem fel a készleteimet, viszont nemsokára kiváló minőségű szicíliai pisztácia (meg mogyoró és mandula is) rendelhető a Noosti kft webáruházából. Én a kekszhez használt pisztáciát tőlük kaptam tesztelésre és nagyon meg voltam elégedve a minőséggel. Ha pedig nem akad otthon pörköletlen pisztácia, akkor a nagyobb áruházakban már kapható pörkölt, sózatlan pisztáciával helyettesíthető a receptben.

• tökmagos juhtúrós kekszek rozsliszttel
• 1 tepsihez
• 7,5 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
• 7,5 dkg finomliszt
• 10 dkg vaj
• 1 dkg porcukor
• 2 dkg juhtúró
• 3 dkg tökmag
• 1 ek (10 ml) tökmagolaj
• 1 kk só

A tökmagot durvára vágjuk késsel, vagy késes robotgépben durvára daráljuk.

A liszteket elkeverjük, majd a többi hozzávalóval összegyúrjuk. A tésztából egy nagyjából 4 centi átmérőjű hengert formázunk, majd kiterített folpack fólia szélére tesszük, feltekerjük, és a fóliába csomagolt tésztát szabályos hengerré formázzuk. Hűtőben pihentetjük 1-2 órán át, amíg a tészta megdermed.

Kitekerjük a fóliából majd éles késsel 1 centi vastag szeleteket vágunk belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük a korongokat, majd 180 C fokon 16-18 perc alatt megsütjük ( a sütési idő a kekszek vastagságától és sütőtől is függ, érdemes az első adagnál a 11. perc környékén ránézni és módosítani a sütési időt, ha szükséges)

A kekszeket a sütőpapírral együtt rácsra emelve hűtjük ki, majd jól záródó dobozban tároljuk.

(a kekszekre kerülhet minta is, erre a célra létezik profi süti pecsétnyomó, de ennek hiányában bármi alkalmasnak látszó tárgy, például egy duplo lego virág/lego jármű kereke vagy egy tortára való gyertya virág formájú műanyag talpazata is megfelel)

• pisztáciás kekszek rózsavízzel
• 1 tepsihez
• 10 dkg finomliszt
• 5 dkg kukoricaliszt
• 10 dkg vaj
• 5 dkg porcukor
• 1 tojássárgája
• 3 dkg hámozott (sózatlan) pisztácia
• 2 tk koriandermag
• rózsavíz

A pisztáciát késsel durvára vágjuk vagy késes robotgépben durvára aprítjuk. Mozsárban porrá őröljük a koriandert.

A liszteket összeszitáljuk a porcukorral, majd a többi hozzávalóval (kivéve rózsavíz) együtt összegyúrjuk.

A tésztából egy nagyjából 4 centi átmérőjű hengert formázunk, majd kiterített folpack fólia szélére tesszük, feltekerjük, és a fóliába csomagolt tésztát szabályos hengerré formázzuk. Hűtőben pihentetjük 1-2 órán át, amíg a tészta megdermed.

Kitekerjük a fóliából majd éles késsel 1 centi vastag szeleteket vágunk belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük a korongokat, majd 180 C fokon 16-18 perc alatt megsütjük ( a sütési idő a kekszek vastagságától és sütőtől is függ, érdemes az első adagnál a 11. perc környékén ránézni és módosítani a sütési időt, ha szükséges) A kisült kekszeket még forrón megkenjük rózsavízzel egy ecset segítségével, majd nagyjából 1 percre visszatesszük a kikapcsolt, de még meleg sütőbe.

A kekszeket a sütőpapírral együtt rácsra emelve hűtjük ki, majd jól záródó dobozban tároljuk.

• korianderes diós tönkölykeksz
• 1 tepsihez
• 7,5 dkg tönkölyliszt (teljes kiőrlésű, átszitálva, vagy fehér)
• 7,5 dkg finomliszt
• 10 dkg vaj
• 5 dkg porcukor
• 3 dkg dió
• 1 tojássárgája
• 1 ek koriandermag
• 2-3 cm vaníliarúd

A koriandert mozsárban porrá őröljük, a vanília magjait kikapargatjuk. A diót késsel durvára vágjuk, vagy késes robotgéppel durvára aprítjuk.

A liszteket összeszitáljuk a porcukorral, majd a többi hozzávalóval együtt összegyúrjuk.

A tésztából egy nagyjából 4 centi átmérőjű hengert formázunk, majd kiterített folpack fólia szélére tesszük, feltekerjük, és a fóliába csomagolt tésztát szabályos hengerré formázzuk. Hűtőben pihentetjük 1-2 órán át, amíg a tészta megdermed.

Kitekerjük a fóliából majd éles késsel 1 centi vastag szeleteket vágunk belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük a korongokat, majd 180 C fokon 16-18 perc alatt megsütjük ( a sütési idő a kekszek vastagságától és sütőtől is függ, érdemes az első adagnál a 11. perc környékén ránézni és módosítani a sütési időt, ha szükséges)

A kekszeket a sütőpapírral együtt rácsra emelve hűtjük ki, majd jól záródó dobozban tároljuk.

Címkék: dió, édes, keksz, kukoricaliszt, pisztácia, rozsliszt, sós, tökmag, tönkölyliszt