gyömbéres tökleves

A kedvenc zöldségeim  egyike a tök, ez vitathatatlan, akár sütő, akár főző. A főzőből pedig van ugye a tökfőzelék, aminek az érdemeiről nem szeretnék vitatkozni, hiszen örök kedvenc, még a gyerekeimnél is, de azért van élet a tökfőzeléken túl. Például a gyömbéres tökleves. Abszolút kímélő, akár a beltartalmat, akár az elkészítéséhez szükséges időt vagy munkát nézzük. Van egy krémes (amúgy tejmentes) alap, ebben a kockázott, ép csak megpárolt tök, friss, fűszeres, de visszafogott ízű. Finom.

• 1 kis főzőtök (1-1,2 kg)
• 1 nagyobb burgonya (35 dkg)
• 15 dkg vöröshagyma
• 1 hüvelykujjnyi gyömbér
• 7,5 dl leszűrt, lezsírozott húsleves
• 2 ek kókuszzsír
• 10 dkg kesudió (lehet pörkölt, sózott)

A hagymát megtisztítjuk, felkockázzuk, a krumplit szintén. Fazékba tesszük a hámozott, negyedelt gyömbérrel együtt, felöntjük a húslevessel. Fedő alatt addig főzzük, amíg a burgonya megpuhul.

Botmixerrel pürésítjük. Közben a tököt meghámozzuk, magjait kiszedjük, húsát kis, centis kockákra vágjuk. A leves alapját felforraljuk, hozzáadjuk a tököt és fedő alatt 5 percig főzzük. Végül hozzáadjuk a kókuszolajat, elkeverjük, majd tálaljuk. Tálalásnál aprított kesudiót szórunk a tetejére.

Megjegyzés: készíthetjük kókusztejjel is, ha sikerül jó minőségűt beszerzni belőle. Akkor 2 deciliternyivel kevesebb levessel készül az alap, majd pürésítés után adjuk hozzá a kókusztejet, és azzal együtt forraljuk fel.

Címkék: burgonya, fél óra, leves, tejmentes, tök

kókusztejes sárgarépakrémleves

A tél végéhez közeledve egyre ritkábban kapni finom sütőtököt, az édesburgonya sem terem meg minden bokorban, a vidám narancssárga színű ételekhez viszont továbbra is ragaszkodunk. Tehát marad a sárgarépa. Tulajdonképpen nem egy rossz csere, hiszen édes, finom, szinte egész évben kapható igen jó minőségben, és nagyszerűen viseli az markánsabb fűszereket is. Ez a leves is egy fűszeresebb darab, amit mi nagyon szeretünk és  a kókusztej remekül illett hozzá, ennek hiányában azonban készülhet joghurttal is, úgy is nagyon finom a végeredmény.

• kókusztejes sárgarépakrémleves
• 75 dkg sárgarépa
• 7,5 dl zöldség alaplé
• 2 dl kókusztej
• 2 fej vöröshagyma (15 dkg)
• 1 gerezd fokhagyma
• 4 cm gyömbérgyökér
• 1 tk római kömény
• 1 kk édesköménymag
• 6 szem fehér bors
• szerecsendió
• 1 késhegynyi őrölt fahéj
• 2 ek olívaolaj

A száraz fűszereket mozsárban porrá őrölöm, a meghámozott répát felkarikázom, a hagymát, fokhagymát nagyjából felaprítom. Az olívaolajon közepes láng felett, gyakran kevergetve kissé lepirítom a zöldségeket és fűszereket, majd felöntöm a zöldség alaplével, hozzáadom a finomra reszelt gyömbér kinyomkodott levét és fedő alatt addig főzöm, amíg a répa megpuhul.

Hozzáadom a kókusztejet, összeforralom, majd botmixerrel pürésítem.

Tálalásnál pirított kókuszchipset vagy szeletelt mandulát is szórhatunk a tetejére.

Címkék: hús nélkül, kókusztej, leves, sárgarépa, tejmentes

kókuszos gríztorta citrom sziruppal

Aki szereti a ragacsos közel-keleti sütiket, annak ez be fog jönni. Aki tejmentes, de mégis finom desszertre vágyik, annak szintén. Én nem vagyok egy nagy süteményes (ellentétben a fiúkkal), de ezek az aromás, szirupos sütik engem teljesen levesznek a lábamról. Ez tulajdonképpen a harissza (nem a fűszerpaszta, hanem a sütemény) egy kicsit megtekert változata, levegősebb az állaga a tojás miatt, így jobban magába issza a szirupot, és nem kerül bele tejtermék, csak kókusztej, mert így egyszerűbb, és még inkább kókuszos lesz az egész.

• kókuszos gríztorta citrom sziruppal
• 20 cm átmérőjű kerek formához
• 4 dl kókusztej
• 10 dkg gríz
• 5 dkg kókuszreszelék
• 2 tojás
• 5 dkg nádcukor
• vaj/kókuszzsír a formához
• a sziruphoz:
• 2 nagyobb citrom
• 10 dkg cukor
• 1 dl víz

A kókusztejben megfőzöm a grízt, lehúzom a tűzről, hozzákeverem a kókuszreszeléket, cukrot, ha kihűlt, belekeverem az elhabart tojásokat is. Kivajazott (vagy ha van, kókuszzsírral kikent) sütőtálba öntöm, előmelegített sütőben

180 fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 40 percig sütöm.

A sziruphoz az egyik citrom héját citrushámozóval vékony csíkokban lehántom (ha ez nincs, éles késsel le lehet vágni úgy, hogy a fehér rész ne kerüljön bele, majd vékony csíkokra metélni, esetleg a reszelő nagyobbik lyukú oldalával lereszelni), majd a cukorral, 1 dl vízzel és a két citrom kifacsart levével együtt sűrűs szirupot főzök.

A forró sütit megszurkálom villával, majd rámerem a szirupot, úgy hogy mindenhova egyenletesen jusson belőle.

Ha a szirupot magába itta a tészta, lehet szeletelni.

Címkék: citrom, édes, kókusz, kókusztej, tejmentes

Duplán kókuszos palacsinta gyömbérszirupos eperrel

Csupa-csupa kókusz édes, pillekönnyű palacsinták. Nem is tudom, mit írjak még róla… Ez most nem a reggelire készülő fajta, hanem a nagybetűs DESSZERT maga. Valami észveszejtően finom.

A tészta kókusztejjel és sok kókuszreszelékkel készült, ezért lett a neve duplán kókuszos. Ez most ismét a mini, duci, leginkább az amerikaihoz hasonló változat, de ezúttal légiesebben, köszönhetően a sok kókuszreszelék miatt laza, könnyű tésztának és a keményre felvert tojáshabnak.

Eredetileg gyömbérszirupot terveztem mellé, csak úgy, simán, egyszerűen, de aztán a hirtelen elmezavarból kifolyólag beszerzett, tökéletesen ízetlen, de hatalmasra nőtt spanyol eper is belekerült, mert magában valahogy nem csúszott olyan könnyen. Hiába, a szépség nem minden. Az ötletadó természetesen ismét Mamma, és a gyömbéres eperpüréje, melynek hála még ezek a félig érett gyümölcsök is a mennybe mentek. Az éretlen import eper természetesen nem kritérium, a mélyhűtött éppúgy megfelel.

• 4 adag
• palacsinta:
• 25 dkg kókusztej
• 5 dkg kókuszreszelék
• 5 dkg simaliszt
• 3 tojás
• 2 ek nádcukor
• 2 ek földimogyoró olaj (vagy ha nincs, valamilyen semleges ízű olaj is megteszi)
• 1 tk sütőpor
• gyömbérszirupos eper:
• 50 dkg eper
• 2 dl nádcukor
• 2 dl víz
• 4 cm gyömbér (vagy 2 tk szárított)
• 1 lime
• 1 ek ázsiai citromfű (szárított)

A sütőporral elkevert lisztet és kókuszreszeléket csomómentesre keverem a kókusztejjel, cukorral, földimogyoró olajjal és a tojások sárgájával.Félreteszem 15 percre pihenni. A tojások kemény habbá vert fehérjét csak közvetlenül a sütés előtt forgatom hozzá óvatosan.

A sziruphoz a cukrot felfőzöm a vízzel, a felaprított gyömbérrel, citromfűvel és a lime levével, majd beforralom szirup sűrűségűre. Amikor ez kész, hozzáadom a megtisztított, negyedekbe vágott epret, és azzal is főzöm még fél percig.

Forró vastag aljú teflon serpenyőbe evőkanálnyi halmokat teszek a palacsintatésztából, a kanál hátával kicsit elegyengetem, és mindkét oldalukon aranyszínűre sütöm. Ha teflon serpenyőben készül, akkor már nem kell hozzá további zsiradék, elég ami a tésztában van, a hagyományos serpenyőt viszont minden újabb adag előtt olajozzuk ki.

Címkék: édes, eper, kókusz, kókusztej, palacsinta, tejmentes

Kukoricakrémleves

Minimanó már javulóban, már nem kell a priznic, hűtőfürdő és az injekciók, de nagyon bágyadt kis teremtés vált belőle az elmúlt napok során. Nem közlekedik fénysebességgel, nem tör-zúz a tárgyak alaposabb megismerésének érdekében, és a legfájdalmasabb része: nem kacag már hangosan egész álló nap. Csak fáradtan kucorog a kanapé sarkában, szopizza a kis ujját, és szomorú tekintettel bámulja a Bebe TV-t, mert most beteg, és ilyenkor TV-t nézni is szabad.

Az ennivaló is nehezen megy, szóval igyekszünk a kedvében járni nagyon. Ezért még a kukorica krémleves passzírozását is bevállaltam, ami nem egy nagy dolog, csak én utálom rettenetesen elmosogatni utána a szűrőt. De minimanó imádta, így természetesen megérte.

Ennek a krémlevesnek nincs sok különlegessége, csak az, hogy tejmentesen kellett készíteni ( a levesbetétként a felnőttek által beleszórt reszelt juhsajtot leszámítva), mivel Ponty emésztőrendszerét kicsit kikezdte az antibiotikum, és most rosszul reagál a tejjel készült ételekre. Viszont aki teheti, az ne hagyja el belőle a sajtot!

• 4 adag
• 1 kg kukorica (mirelit)
• 25 dkg krumpli
• 1 fél fej fehérhagyma (vagy más édeskés hagyma, ~ 6 dkg)
• 6 gerezd fokhagyma
• 4 ek olívaolaj (lehet helyettesíteni vajjal is)
• sok kemény, érett juhsajt reszelve a tálaláshoz

A hagymát nagyjából feldaraboljuk tisztítás után, és az olívaolajon lassú tűzön addig sütjük, gyakran kavargatva, amíg aranyszínű nem lesz, azaz karamellizálódik. (de meg ne égjen!)

Az utolsó néhány másodpercre hozzádobom  a fokhagymát, majd egy-két kavarás után megy bele a kukorica és a felkockázott, meghámozott krumpli is.

Sózom, majd fedő alatt puhára főzöm a zöldségeket. Ha ez kész, botmixerrel pürésítem, majd szűrőn átpasszírozom.

Tálalásnál a forró leves bőven szórok a reszelt sajtból.

Megjegyzés: Lehet bele tenni szárított csilit is, ha nem babának készül, de ha bébiétel is lesz belőle, akkor tálalásnál lehet bele tenni egy kevés finomra aprított, friss csilit.

Címkék: babának, krumpli, kukorica, leves, sajt, tejmentes

Lasagne sütőtökkel

Főzök ám rendes ételt is.

És milyen meglepő, sütőtökkel. (khmmm… Azért ÉN már néha – de még  tényleg csak néha- picit kezdem unni. Kisded még nem.)

A fő szempont megint az volt, hogy ehessen belőle egy tíz hónapos törpe is. Ezért tejmentes lett, a besamel helyett sütőtökpüré került bele.

A teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy eredetileg akartam etetni a gyerekkel spenótot rendkívül innovatív akartam lenni, és a spenótos tésztalapok helyett nyers, leveles spenóttal akartam rétegezni az ételt, de olyat most nem kaptam. A gyerkőc ezúttal megúszta.

Tehát következzen az ideális étel Pontynak: hús-tészta-sütőtök.

• 2+1/4 adag
• 40 dkg borjúcomb (vagy marha, vagy sertés)
• 1 nagy fej lilahagyma (~ 8 dkg),
• 3 gerezd fokhagyma,
• 5 dkg olajban eltett aszalt paradicsom lecsöpögtetve,
• 2 dl passzírozott paradicsom (Mutti passata),
• 1/2 rúd fahéj,
• 1 tk római kömény,
• 1 tk szárított, őrölt csili, olívaolaj
• 60 dkg sült sütőtök püré, szerecsendió,
• olívaolaj,
• 3-4 dkg parmezán reszelve
• 15 dkg (spenótos) lasagne száraztészta
• a tetejére parmezán vagy más keményebb, reszelni való sajt (pl scamorza, cheddar)

A húst lehártyázom, majd ledarálom. Kevés olívaolajon megpirítom, majd hozzáadom az apróra felkockázott hagymát, fokhagymát, aszalt paradicsomot, ezekkel 1-2 percig együtt pirítom.

Felöntöm a passzírozott paradicsommal, hozzáadom a fahéjat, a mozsárban porrá őrölt római köményt, a csilit. Kevés vizet még adok hozzá, úgy 1 dl-nyit. Kis lángon hagytam, fedő alatt és 10 percnél nem főztem tovább.

A sütőtök pürét elkevertem reszelt szerecsendióval, kevés sóval, egy bő maréknyi reszelt parmezánnal, valamint 2-3 evőkanálnyi olívaolajjal.  A püré legalább langyos legyen, különben nem sül meg 20 perc alatt az étel. Ha a törpe nem evett volna belőle, akkor itt az olaj helyett vajat használtam volna.

Egy kiolajozott sütőtálba elkezdem lerétegezni a tésztalapokat, erre egy réteg húsos ragu kerül ( a fahéjat dobjuk ki belőle, legkésőbb ezen a ponton!), arra egy réteg sütőtök püré.  Megint tészta, megint ragu, és így tovább. A tésztát mindenhol fedje a ragu, ne maradjanak száraz részek. Legfelülre pedig sütőtök kerüljön lehetőleg.

A tetejére reszelt sajt került, én egy maréknyi parmezánt szórtam rá, mert Ponty sajtot még csak ízesítőként ehet, de nyugodtan mehet rá ennél lényegesen több és akár más fajtájú sajt is.

220°C fokon 20 perc, amíg a teteje aranyszínűre nem sül.

Itt most kesereghetnék azon, hogy ez friss tésztából mennyivel jobb szokott lenni. De nem teszem, mert gyúrás helyett a kölökkel játszottam. Szerintem jó csere volt.

Címkék: borjú, paradicsom, parmezán, sütőtök, tejmentes, tészta

VKF! XXIX.- Kókusztejberizs golyók kókuszos bundában, avagy a kókuszgolyó egy kicsit másképp

Egy desszert Max VKF! kiírására.

Gondolom, a sasszeműek már kiszúrták a golyók élénkzöld színét a kókusz alatt, nos, igen, ez ismét matchaval készült. De még mielőtt ez bárkit is eltántorítana ettől a nagyon könnyen elkészíthető és ízletes finomságtól, rögtön az elején szólok, hogy a matcha hozzá nem feltétlenül szükséges, ez most csak ízesítésre szolgál és helyette számtalan altarnatíva létezik. Ezeket majd le is írom a receptben.

A kókusztejes tejberizs nekem igen jó barátommá lett a szoptatás első, szigorúan tejmentes félévében, nagyon gyakran készítettem. Igazából semmilyen fűszerezést nem kíván, magában is finom, de egy (igen hosszú) idő után azért meg lehet unni, így jöttek a különböző változatok. nekem személy szerint a matchas a kedvencen, ezért most is ezt készítettem, de működik fehér csokival, gyömbérrel, aszalt ananásszal, citrommal, “hagyományos” zöld teával is.

A golyókhoz a rizst érdemes előző nap megfőzni és egy éjszakán át pihentetni a hűtőben, hogy igazán jól formázható masszát kapjunk. A recept egyébként rém egyszerű. Sőt, Férj szerint kommersz(!) is… Hát nem tudom, én az ennyire kommersz dolgokkal igencsak ki vagyok békülve.

A legnagyobb hibája szerintem az, hogy nálam azonos sebességgel fogytak el a golyók, mint ahogy készültek. Határtalan önuralmat kellett tanusítanom ahhoz, hogy egy tálkával megmentsek belőle a fényképezéshez…

4 adag

10 dkg rizottóhoz való rizs, 1 dl víz, 4 dl kókusztej, 1/2 citrom lereszelt héja, 4 ek nádcukor, 1 ek matcha

kókuszreszelék a hempergetéshez (~ 10 dkg fogyott)

A rizst felteszem főni a vízzel, csipet sóval. Ha a víz nagyobbik részét magába szívta, felöntöm a kókusztejjel, megy hozzá a rezslt citromhéj és a matcha, habverővel elkeverem, hogy ne maradjanak benne zöld szemcsék, majd felforralom.

Miután felforrt, belekeverem a cukrot, lefedem és további főzés nélkül, fedő alatt hagyom pihenni. Vagyis hagyományos módon tejberizst főzök belőle, csak ezúttal kókusztejjel.

Miután kihűlt, megy a hűtőbe egy éjszakára.

Másnap a jelentősen megszilárdult masszából 2 cm átmérőjű gombócokat formázok és kókuszreszelékben meghempergetem. Tányérra rendezem és a hűtőben marad tálalásig. Már ha marad…

Változatok a matcha+ citromhéj helyett

-1 nagy citrom leve és reszelt héja, ekkor a felhasznált víz mennyiségét a citromlével arányosan csökkentsük, nehogy túl híg maradjon a tejberizs.

-5 dkg durvára vágott fehér csoki, ezt még a forró rizshez keverjük, hogy a csoki felolvadjon. Ekkor 2 evőkanállal kevesebb cukor kell az eredeti recepthez.

– 1 cm gyömbérgyökér lereszelve~ 1 szűk evőkanálnyi gyömbér pép, vagy 1 tk szárított por.

-5 dkg aszalt ananász késsel finomra vágva vagy késes robotgéppel ledarálva.

Illetve ezek variációi, meg még számtalan egyéb változat, csak engedjük szabadon a fantáziánkat!

Címkék: édes, édesen liszt nélkül, kókusz, kókusztej, matcha, rizs, tejmentes

Téli zöldségkrémleves

Tudom, hogy még nincs itt a tél, de csak a naptár szerint. Ha előkerülnek a kesztyűk a fiókból, és fel kell installálni a téli gumikat a kocsikra, akkor az már tél, legalábbis nálunk.

Ez nem panaszkodás, szeretem én a telet, csak most kicsit rosszul érint, hogy az ősz meg elmaradt.

De ha már így alakult, akkor legalább jöjjenek a finom, meleg krémlevesek. Annyi változtatással, hogy most a tejszínes receptek helyett a Ponty-barát verziók kerülnek előtérbe, azaz csupa olyasmi készül, amit egy 10 hónapos csöppség is nyugodtan fogyaszthat, velünk együtt. Ez ugyanis szempont, kisded nem igazán szereti, ha kirekesztjük a családi étkezésekből, azaz ő is azt akarja enni, amit mi, nem elég, hogy etetőszékestől odaültetjük az asztalunkhoz, holmi bébitáppal. A gyermek szaglása pedig igen kifinomult, észlelése élénk, így egyből kiszúrja, ha nem ugyanazt kapja és iszonyú hisztit rendez. Enni meg persze nem eszik belőle.

A kisördög ízlése szerencsére igen kiváló, szóval lehet úgy is nézni a dolgot, hogy enyhe külső kényszer hatására ugyan, de a krémleveseim forradalmasítva és tejszín-mentesítve lettek és egy sokkal egészségesebb irányba mozdultak el. A fejenként egy deci tejszín helyett ugyanis most mást kell kitalálnom.

2+ 1/4 adag

200 gr zöldborsó (zsenge, amúgy meg mirelit),

2 répa (~ 15 dkg),

2 szál angol zeller (vagy kéz pici, zsenge zellergumó, ~ 6 dkg a kettő együtt. Nekem most ilyen volt, nem tudom hogyan, de Apu szerezte)

1 szem nagyobb krumpli (~ 20 dkg)

1 fej fokhagyma (~ 10 gerezd. Nem tévedés. Ez egy kisebb fej a magyarból, és nem a  kínai fokhagymából)

5 dl csirke alaplé

2 dl víz

2-3 ek olívaolaj

a felnőtt adagba őrölt csili, reszelt parmezán/grana padano, barna kenyér kockák, vaj

A fokhagyma gerezdeket nagyjából felvágtam, az olajon kissé megsütöttem. Rövid ideig (~ 1 perc), színt ne kapjon!

Ment hozzá a meghámozott, nagyobb kockákra vágott répa, krumpli és a zeller, kicsit ezeket is átpirítottam. Felöntöttem a vízzel és az alaplével, beleöntöttem a borsót, majd fedő alatt addig főztem, amíg a krumpli is megpuhult.

Botmixerrel pürésítettem. Ezen a ponton lehet hígítani, ha túl sűrűnek találjuk, én nem tettem, és át is lehet szűrni, én ezt sem tettem.

A baba adag ezzel kész, ezt kimertem. Ez már így is nagyon finom.

A maradékot felforraltam, majd került bele némi őrölt csili és reszelt grana padano, úgy egy maréknyi (~ 3 dkg). Közben vajon fél centisre vagdosott barna kenyér kockákat pirítottam aranyszínűre, ezzel tálaltam.

A babáknak való változat passzírozással 7, passzírozás nélkül 8 hónapos kor után adható. 9 (10)  hónapos kor után egy kis parmezán is kerülhet a bébitápba.

Címkék: babának, fél óra, krumpli, leves, sárgarépa, tejmentes, zeller, zöldborsó

Babakeksz, tej és tojás nélkül, fruktózzal, almával

Ismét egy kényszer szülte recept. (bár ezúttal igen hasznos)

A történet lényege, hogy a folyamatosan fogzó Ponty Úr szűnni nem akaró rágcsálási kényszerét babakeksszel  szerettem volna orvosolni. Ezen elhatározásomon felbuzdulva nekiindultunk kisdeddel vásárolni, majd kissé meghökkenve tapasztaltam, hogy egyáltalán nem árulnak Nyíregyházán olyan babakekszet, amit én egy 9 hónapos csöppségnek nyugodt szívvel odaadnék.

Az a legkevesebb, hogy mindegyik répacukorral készül. Ez még nem bűn, bár nem szerencsés. De olyat, amiben nincsen legalább tej vagy tojás, nem is találtam. Én esküszöm, nem értem miért olyan nehéz kekszet sütni ezek nélkül, ha nekem sikerült, talán a bébiételeket gyártó cégeknek is menne.

Igaz, már korábban megdöbbentem egyszer, amikor futottam egy kört a bébikonzerv részlegen, Pontynak a hétvégi kirándulásra üveges bébitápot keresve és nem hittem a szememnek az összetételeket olvasgatva. Egyes üveges borzadályok gyakorlatilag borítanak mindenféle gyerekorvosok által jóváhagyott hozzátáplálási útmutatást. Mások meg ehetetlenül rosszak, de ez csak utólag derült ki. Nem csoda, ha a rendkívül kifinomult ízlésű poronty egy falatot sem evett belőlük.

De a keksz témára visszatérve, Debrecenben végül találtam olyat (nem csak kekszből), ami minden szempontból megfelelő, meg is vettük, bár az ára vetekedett az aranyéval. Aztán az elfogyott, mert botor módon csak egy csomaggal vettem, az utánpótlásról meg nem gondoskodtam.

Hát hogy az a gyermek milyen bánatos szemekkel tudta fixírozni reggel az üres kekszes dobozt, arra én nem is találom a szavakat. Ezt enyhe nógatásnak éreztem, hogy kerítsek neki kekszet, akár a föld alól is. Jobb ötletem nem lévén arra az estre, ha nem autókázunk 50 kilométert a kekszért, megsütöttem.

A tojás és tej helyett almát használtam “kötőanyagnak”, jelentem, bevált és még finom is. Vaj helyett meg olajat, ez is remekül működik kekszben. Az ízesítése kakukkfű, Ponty miatt, mert ő az almát azzal szereti, de hagyományos ízlésű kisbabáknak mehet bele a vanília.

A liszt nem egyértelmű, mert az általam leginkább használt táblázat szerint teljes kiőrlésű búzalisztet csak 1 éves kor után ajánlott adni, de a védőnő és a gyerekorvosunk szerint meg korábban is lehet. Persze biot. Mivel a legtöbb babakeksz, az általam favorizált, leginkább megbízható márkákból is teljes kiőrlésű lisztből készült, így én fele-fele arányban használtam teljes kiőrlésű bio búzalisztet átszitálva ( hogy a korpa nagyobbik részét eltávolítsam belőle) és bio simalisztet. Bár legközelebb valószínűleg majd győz a félelem, és maradok a bio réteslisztnél. Egy éves kor után pedig bátran készíthető csak teljes kiőrlésű liszt felhasználásával is.

Répacukor helyett fruktózt használtam, ez sokkal kedvezőbben befolyásolja a szénhidrát anyagcserét, és ha már megtehetem, mert én sütöm a kekszet, akkor miért is ne. Egyébként ez a legtöbb drogériában, patikában kapható. De ha ez nincs otthon és nem kívánunk szaladgálni utána, természetesen az egy év feletti gyerekeknek mézzel is készülhet a keksz.

Kisded egyébként lelkesen tömte bele a pofikájába, még lelkesebben, mint a boltit (bár szerintem csak be akart nálam vágódni. Még nem tudja, hogy ez már felesleges…), de azért el kell mondanom azt is, hogy ez csak babakeksz, vagyis senki ne számítson egy Albert kekszhez hasonló állagra a sütés után. Ez belül puha, kívül szilárdul csak meg, és nem ropogós, hanem olyan nyammogni való apróságeledel.

Az ára meg -bár a gyereknek semmi nem drága, de tényleg- töredéke így a boltinak.

És hát nem lett szép, mert siettem, és arra gondoltam, hogy Ponty még úgysem értékeli az állatos kekszeket, így csak egyszerűen golyókat gyúrtam és azokat ellapítottam. De a massza jól formázható, szóval majd ha a gyerek nagyobb lesz.

További előny (bár ez szerencsére nálunk nem szempont), tej és tojásallergia esetén is adható.

• 2 tepsihez
• 20 dkg bio rétesliszt ( vagy 10 dkg bio teljes kiőrlésű búzaliszt átszitálva+10 dkg bio simaliszt)
• 60 gr extra szűz olívaolaj (helyettesíthető napraforgó- vagy kukoricacsíra olajjal is),
• 30 gr fruktóz (vagy méz, esetleg nádcukor),
• 50 gr finomra reszelt, hámozott alma (de lehet villával áttört banán, reszelt körte, őszibarack is),
• fűszer (jelen estben 3 ág kakukkfű levélkéi letépkedve, mozsárban összezúzva, ami helyettesíthető a baba kedvenc fűszerével),
• 1 mk borkő sütőpor (opcionális)

A hozzávalókat összegyúrom, félreteszem a masszát 20 percre pihenni.

Ki is lehet nyújtani, formákat szaggatni belőle, de én csak mogyorónyi golyókat formáztam belőle, a két tenyerem között ellapítottam és sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam.

180°C fokon 8 perc alatt megsült gázsütőben, de a sütési idő a kekszek nagyságától, vastagságától is függ.

Miután kihűlt, jól záródó dobozba került. Néhány napig biztosan jó, de gyanítom, tovább is eláll.

8 hónapos kor után adható fruktózzal, egy éves kor után mézzel. (amennyiben nem bio lisztet használunk, ne legyen benne teljes kiőrlésű egyáltalán 1 éves kor alatt!)

Ennek a keksznek a tésztája egyébként sütőpor nélkül kicsit tömör, olyan nyammogni való, ezért nem is szerencsés belőle vastagabb darabokat gyártani. De lehet borkő sütőport is adni a tésztához, akkor az állaga kicsit levegősebb lesz, jobban hasonlít majd a babakekszekhez. Ez bioboltban, drogériákban kapható, foszfátmentes sütőporként kell keresni.

Az alma pedig helyettesíthető banánnal vagy körtével is, mindkettővel készítettem már és remekül vizsgáztak.

Nagyon fontos azonban, hogy margarint ne adjunk a kicsiknek, ne használjuk az ételeikhez, ne helyettesítsük vele az olajat (és ha lehet, mi se fogyasszuk!). Egyértelműen káros, nemcsak a benne lévő adalékok miatt, hanem maga az alapjául szolgáló, iparilag előállított, vegyszerekkel kezelt zsiradék is ártalmas benne! Bátran rá lehet keresni a Googleban  a transz-zsírsavakra. Használjunk helyette növényi olajat, jó eredmény érhető el ezzel is, és ez tényleg egészséges.

Címkék: alma, babának, édes, tejmentes

Zöld teás kókuszos muffin (vagy sütemény)

Ha valaki olvasta már a receptjeimet, arra ez az ízkombináció igazán nem fog az újdonság erejével hatni. Csak idő kérdése volt, hogy felbukkan muffin formájában is (ami valójában szintén egy kevert tészta, muffin formában kisütve, mint az összes többi muffin receptem. Mert én ezt csak így szeretem.)

A matcha nem obligát alkotórésze, lehet egy jobb minőségű, tetszés szerinti zöld teával is készíteni, ha azt mozsárban vagy kávédarálóban előtte porrá őröljük, bár akkor a színhatás kevésbé lesz intenzív. Az íze is más lesz természetesen, de úgy is finom, a matcha beszerzése előtt én is jázmin virágos zöld teát használtam sütéshez.

A tészta kókusztejjel készült, ezt korábban még nem próbáltam, de jelentem, nagyon bevált! Szintén nem száraz, finom, puha, ízletes sütemény született.

Az ízesítésre használt narancsvirágvíz és a kandírozott gyömbér opcionális, én tettem bele, mert volt itthon, jól állt a sütinek, de szerintem el is hagyható. Mert ez a tészta tényleg annyira finom ezek nélkül is.

24 db mini muffin (vagy 12 db normál méretű)

20 dkg rétesliszt, 10 dkg kókuszreszelék (ha lehet, nem annyira finomra reszelt),

2 tojás, 200 ml kókusztej, 12-15 dkg (nád)cukor,

1 narancs leve (~1 dl), 1 ek narancsvirágvíz (elhagyható), 2 tk sütőpor, 1 mk szódabikarbóna,

1 púpos ek (10 gr) matcha vagy egyéb zöld tea, porrá őrölve

4-6 ek apróra vágott kandírozott gyömbér(elhagyható)

Ismét egy keverőtál és egy habverő kell csak hozzá. A száraz hozzávalókat tálba öntjük, elkeverjük, majd a többi hozzávalót is a tálba öntjük és habverővel kikeverjük a masszát. Nekem 12 dkg cukor elég volt bele, így csak nagyon szolidan édes, de ha igazi, édes süteményt szeretnénk, menjen bele több cukor.

Szilikonos muffin formába vagy papírkapszlikkal bélelt hagyományos muffin sütő mélyedéseibe adagolom a tésztát.

180°C fokon a mini muffinok 35 percig sültek. A normál méretűeknek kb 10 perccel több idő szükséges, de a biztonság kedvéért végezzünk tűpróbát.

Rácsra szedegetve hűtöttem ki.

Címkék: édes, kókusz, kókusztej, matcha, muffin, narancs, tea, tejmentes