A kettes számú húsvéti piknik kosár versenyző következik. Sós, és sajttorta, és szeretjük, olyannyira, hogy a kisebbik fiú is már a rajongói közé tartozik. Persze a variációk száma ebben a témában végtelen, így nem osztom meg az összes általam készített sós torta receptjét, de nálunk a biztos befutók közé tartozik még az ementális-főtt tojásos változat, vagy a ricottás-sült csirkés is.
A tetejére pedig bátran szórhatunk tavaszi zöldségeket, újhagymát, hónapos retket is, de mi most a rukkolát stílusosabbnak éreztük hozzá.
A kenyeret késes aprítóban morzsásra darálom, majd elkeverem a megolvasztott vajjal. Kapcsos tortaformába, vagy tálra állított tortagyűrű aljába kanalazom a morzsát és kanál hátával alaposan lenyomkodom, tömörítem. Hűtőbe teszem legalább 15 percre az összeállítás előtt.
A sült csirkét nagyon finomra aprítom (lehet használni a késes aprítót is, de késsel vágva finomabb lesz a végeredmény), az aszalt paradicsomot és a bazsalikom leveleket szintén. A juhtúrót kikeverem a krémsajttal, majd hozzáadom a finomra aprított csirkét, aszalt paradicsomot, bazsalikomot, alaposan átkeverem.
A morzsás alapra kanalazom a krémet, elsimítom, és tálalás-szeletelés előtt legalább 1 órán át hűtöm.
Tálalásnál a gyűrűt késsel meglazítom a torta körül, majd lekapcsolom róla a formát. A tetejét a zöld levelekkel díszítem.
Megjegyzés: a sülthöz kicsi, 10-15 dkg-os tanyasi csirkemell filéket használtam. A csirkemelleket (csont és bőr nélküli filék) szétbontottam a belső kisebb, és a nagyobb vastagabb részre, sóztam, borsoztam, majd kevés olívaolajon kevés vékonyra szelt hagymával és fokhagymával sütöttem meg. A felhevített olajon üvegesre sütöttem a hagymát, hozzáadtam a fokhagymát, majd a csirkemellek mindkét oldalát 2-2 percig sütöttem a hagymás olajban, nagy láng felett. A kisebb filéket kiszedtem, vastag falú, jó hőtartó edénybe tettem, lefedtem. A nagyobb filéket a serpenyőben hagytam, majd fedő alatt, a lángot mérsékelve további 4 percig sütöttem. Kiszedtem ezeket is az olajból, és a vastag falú edénybe tettem. 10 percig pihentettem szeletelés előtt.
Egy igazán férfias saláta, mert ilyen is van. Nem csak a chorizo miatt, hanem mert ez egy igazán kiadós darab, és friss bagettel, esetleg egy kis mozzarellával kiegészítve egy éhes férfiember sem fog panaszkodni utána. Az pedig csak a ráadás, hogy friss, ropogós és színes, ízében pedig szinte már a nyarat idézi, legalábbis nekünk ilyen érzésünk támadt tőle, amire őszintén szólva már nagyon vágytunk a sok szürkeség után.
Száraz serpenyőben aranyszínűre pirítjuk a fenyőmagot, kiszedjük, félretesszük.
A chorizot vékony szeletekre vágjuk majd az olívaolaj felében addig sütjük, amíg kissé megpirul és kiengedi a zsírját. Kiszedjük a zsiradékból, lecsöpögtetjük, félretesszük. A visszamaradt zsiradékban megsütjük a kicsumázott, felkockázott paprikát a vékonyra szeletelt fokhagymával együtt. Hozzáadjuk a mozsárban finom porrá őrölt oregánót, a citrom levét és héját is, beforraljuk.
A rukkolát megmossuk, lecentrifugáljuk, majd összeforgatjuk a finomra aprított szárított paradicsommal, a sült paprikával, kimagozott, félbevágott olajbogyóval, és a chorizoval.
Tálalásnál megszórjuk a pirított fenyőmaggal.
Készül egy kis meglepetés a blogra így karácsony előtt, amit már évek óta tervezek, és most végre sikerül is megvalósítanom, ha nem is az eredetileg képzelt, grandiózus formában. Tulajdonképpen csak egy kis karácsonyi receptfüzet lesz, néhány menüsorral (eredetileg évszakonként terveztem egy-egy letölthető mini szakácskönyvet), viszont a nyolc hónap terhe jelentősen lelassította már a mozgásomat és a tűzhely-mosogató-hűtőszekrény háromszög is egyre inkább elérhetetlen távolságba kerül a terebélyesedő pocakom miatt. Azért remélem, örültök majd neki, ha minden jól megy, december közepére elkészülök vele. A fajsúlyosabb ételek tehát oda készülnek most, viszont a blog sem lesz elhanyagolva, adventi aprsóágok, forró italok, könnyű zöldséges ételek, saláták jönnek, a sort pedig kezdeném is ezzel az igazán jól sikerült darabbal. Az idei tél kedvenc salátája nálunk, ezt túlzás nélkül állíthatom. A sült cékla amúgy is nagy kedvenc, a férjem most fedezte fel magának, és nem tudja megunni, hetente több kiló készül belőle, és szinte minden napra jut belőle egy-egy apró fogás. Ebben a salátában gránátalma, rukkola és kecskesajt került mellé, a tetejére pedig pirított mákot szórtam, ami szintén a férjem új kedvencei közé tartozik, és nem csak ebbe a salátába kerül belőle mostanában. A datolyabalzsam és törökmogyoró olaj is remekül illett hozzá, de ha ilyen nem akad otthon, helyettesíthetjük balzsamecettel és olívaolajjal is.
A mákot száraz serpenyőben kissé megpirítom, kihűtöm.
A rukkolát megmosom, lecentrifugálom. A céklát nagyon apró kockákra vágom. A gránátalmát félbevágom, amagjait kiütögetem, a levét közben felfogom, majd kiszedegetem az esetlegesen belekerült hártyákat. A rukkolát összeforgatom a céklával, a gránátalma magjával, levével, mogyoróolajjal, balzsamecettel. Tálra rendezem, rámorzsolom a kecskesajtot, majd megszórom a pirírtott mákkal.
Színterápia. Szerencsére a tél közepén is kaphatók az üde zöld szín valamennyi árnyalatában játszó saláták, és bár nem nevezhetők szezonális zöldségeknek, de a borongós, hideg időben kifejezetten jót tudnak tenni a szürkeségbe belefáradt szemnek, léleknek. A főszereplő tehát a bébispenót, rukkola, és az a kevert zöld saláta, amit olasz keveréknek neveztek ki, valójában pedig rukkolából, lollo rossoból, zsenge céklalevelekből, bébispenótból áll.
A bébispenót egy aszalt paradicsomos, tonhalas fehérbab-salátába került, ami önmagában is igen tartalmas, és egy komplett főétkezésként vagy munkahelyi ebédként is megállja a helyét. A rukkola egy mandarinos, lencsés saláta alapját képezi, ami köretként, de önmagában is igen jól funkcionál, akár húsok mellé, akár olívaolajban sült kecskesajthoz, vagy épp olívaolajjal meglocsolt, sóval, borssal megszórt mozzarellához, a zsenge zöldekből álló keverék pedig zellerrel, almával és a könnyű joghurtos öntettel igazi tavaszváró, és igazából a Waldorf saláta extrakönnyű kiadásának szántam. Ez utóbbi első körben pirított tökmaggal készült, de a fotózásra szánt darab már tökmag nélkül, füstölt lazac és vajas pirítós mellé lett egy könnyű és finom vacsora, és senkit ne borzadjon el a nem túl guszta látvány miatt, mert hát ez egy joghurtos kevert saláta, és bár nem túl szép, de nagyon finom!
A babot átválogatjuk, átmossuk, beáztatjuk legalább fél napra, majd friss, enyhén sós vízben puhára főzzük, leszűrjük. Még forrón a spenótra szedjük.
A salottát apróra vágjuk, a fokhagymát szintén, majd egy evőkanálnyi olívaolajon üvegesre sütjük, hozzáadjuk a babos spenóthoz.
A tonhalat villával szálasra szedjük szét, az aszalt paradicsomot apróra vágjuk, majd mindkettőt a fehérbabos spenóthoz keverjük a maradék olívaolajjal és ecettel együtt.
Tálalás előtt jó, ha áll pár órát hideg helyen, és ízlés szerint apróra vágott petrezselyemzöld is kerülhet a tetejére.
A lencsét átmossuk, beáztatjuk pár (6-8) órára, majd friss, enyhén sós vízben a fokhagymával feltesszük főni. Ha megpuhult, leszűrjük, a fokhagymát kidobjuk.
A mandarinból egynek a levét kifacsarjuk, a többit gerezdekre szedjük, letisztítjuk róla a fehér szálcsákat. A mandarin levéből az olívaolajjal, finomra aprított csilivel,bazsalikommal, balzsamecettel és kevés sóval salátaöntetet keverünk. A rukkolát összeforgatjuk a mandarin gerezdekkel, a kihűlt lencsével, meglocsoljuk az öntettel.
Köretként vagy önmagában tálaljuk.
Az édesköménymagot és zöld borost mozsárban porrá őrölöm, összekeverem a joghurttal, a citrom finomra reszelt héjával, a felének a levével, sóval, cukorral, olívaolajjal és ha van, tejhabosítóba öntöm, felhabosítom. Ha ez nincs, sima folyékony öntetként is remekül fog működni.
Az angolzellert megtisztítom, a vastag ereket lehúzom róla, vékonyan felszeletelem. Az almát kettévágom, vékonyan felszeletelem, meglocsolom a maradék citromlével. Összekeverem az almát, zellert a salátával, tálalásnál a joghurthabból szedek a tetejére, pirított tökmaggal megszórom.
Ez a fotó pedig a kárpótlás a fenti saláta nem túl ínycsiklandozó kinézete miatt.
Mostanában született pár gyors vacsora, amiről úgy gondolom, sokaknak jól jöhet. Rövid idő alatt összeállítható, kiadós fogások, ahol a munka zömét a sütő végzi. Ez most egy paradicsomos alapban sült-párolt csirke, finom, ropogós diós kenyérmorzsával. Köretnek ki mit szeret, én párolt zöldséget vagy salátát adok mellé, ehhez például kevés olívaolajjal és balzsamecettel elkevert rukkolát készítettem, és friss bagett is került még mellé.
A hagymát, fokhagymát, petrezselyemzöldet finomra aprítom, összekeverem a passzírozott paradicsommal, parmezánnal, olívaolajjal, cukorral, sózom, borsozom, majd beleforgatom a lapjában kettévágott csirkemelleket. Ha kisebb csirkemelleket használunk, nem szükséges kettévágni sem. Sütőtálba szedem a húst, ráöntöm azt a szószt, ami nem tapadt rá.
Előmelegített sütőben 200°C fokon 30 percig sütöm (villanysütő, alsó-felső sütés)
Közben a széttépkedett zsemlét és diót késes aprítógéppel felaprítom, majda a vajon kis láng felett aranyszínűre sütöm.
tálalásnál a csirkemellek tetejére szedem a ropogós morzsát.
A dühből főzés külön műfaj, és úgy tűnik, nekem nagyon megy. Egy-egy kiborító nap után másra sem vágyom, csak hogy este beszabaduljak a konyhába, és kifőzzem(?) magamból minden mérgemet. Igazából hasznos elfoglaltság, a vacsora végére én teljesen megnyugszom, és körülöttem mindenki más is boldog lesz. Akár egy új pszichoterápiás irány is lehetne…
Két előétel, ami leginkább funkcióját tekintve volt előétel, mert a lazacos pogácsák előtt ettük, de valójában önmagukban is megállták volna a helyüket. Egy juhtúrókrém, ami a juhtúró és aszalt szilva remekül működő párosán kívül csak egy kevés fokhagymát és vajat tartalmaz, a reggelire vett, de a napközben étkezésre fordított idő hiányában megmaradt lenmagos stanglik fűszeres ízével pedig remek összhangban állt. Aztán némi baconbe tekert sütőtök, amihez a juharszirup és szerecsendió igen jól illik, a rukkola pedig a szintén remekül passzoló fanyar-nyers íze mellett a téli vitamin bevitelünk fedezésre is szolgált.
A lazacpogácsa igazi gyerekbarát darab, Csipi legalábbis pogácsa vagy fasírt formájában szinte bármit elfogyaszt, húsokat, halakat és zöldségeket egyaránt. Nem bő zsiradékban sütve, így még egészségesnek is mondható. A köret mellé egy nagyon egyszerű, de nagyon finom sütőtökpüré parmezánnal, és itt még kötelességem megjegyezni, hogy a tök sütését leszámítva az összes többi művelet szinte percek alatt elkészül.
A fokhagymát finomra aprítom, majd kis láng fölött puhára sütöm a vajban. Hozzáadom az apróra vágott aszalt szilvát és a juhtúrót, kikeverem.
A stanglikat felkarikázom, olívaolajjal meglocsoltam, majd sütőben 200°C fokon 10-12 perc alatt pirosra sütöttem, és még melegen megkentem az aszalt szilvás krémmel.
Kisebb, csinos szeletekre vágható sütőtököt érdemes használni hozzá. Hámozás után nagyjából két centi vastag gerezdekre vágom a tököt, majd szerecsendiót reszelek rá és meglocsolom a juharsziruppal. Minden gerezdet szorosan baconbe tekerek, úgy hogy a tököt a szalonna mindenütt borítsa. Olívaolajjal kikent sütőtálba teszem, majd a lecsorgott juharszirupot még a tetejére locsolom.
Előmelegített sütőben 200°C fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 20-25 percig sülnek, amíg a szalonna szépen megpirul.
Közben a rukkolát mosom, centrifugálom, majd olívaolajjal és sűrű balzsamecettel (én most datolyabalzsamot használtam) összeforgatom. Fejenként nagyjából 2 nagy maréknyi rukkolát, 2 ek olívaolajt és 1 ek balzsamecetet lehet számolni.
A rukkolát szétosztom a tányérokon majd a megsült tököt a tetejére szedem.
A lazacot késsel finomra aprítom, majd hozzáadom a szintén finomra aprított salottát, fokhagymát, petrezselyemzöldet, az elhabart tojást, darált diót, sózom, borsozom, majd alaposan összekeverem.
A masszából nagyjából két evőkanálnyi adagokat szedek, majd gombóccá formázom, ellapítom. Kevés forró olajban mindkét oldalán 2-3 percig sütöm a pogácsákat. A sütési időben jó tájékozódási pont, ha a pogácsák oldalát nézzük. Amikor a hús mindenütt kivilágosodik, kész is.
A püréhez a vajat megolvasztom, a sütőtök pürét átforgatom rajta. Miután átforrósodott, hozzáadom a reszelt parmezánt, sózom, ha szükséges. A lazacpogácsák mellé tálalom.
Mára néhány kedvenc jutott nektarinból, két saláta, aztán egy desszert. Először a két saláta.
Az első saláta Jamie O. őszibarackos rukkola salátája után, meglehetősen szabadon. Az az igazság, hogy amióta, annak idején az első Naked chef sorozatban megláttam, azóta az egyik kedvencem, bár az idők folyamán történt benne némi változtatás, például az őszibarack le lett cserélve a tömörebb húsú nektarinra, nekem ez salátához valahogy még jobban passzol.
A nektarint félbevágjuk, magját kiszedjük, gerezdekre vágjuk.
A megmosott, leszárított rukkolát összeforgatjuk a kisebb darabokra tépkedett mozzarellával, a szintén apróra tépkedett sonkával, bazsalikommal, nektarinnal, olívaolajjal és balzsamecettel. Tányérra rendezzük és borsot tekerünk rá.
A következő darab ismét a munkahelyi ebéd kategória egyik szereplője, bár azt most be kell vallanom, hogy csak olyan napokon érdemes ezt csomagolni, amikor nem töltünk túl sok időt embertársaink közvetlen közelében, mivel a lilahagyma erejét a citromlé sem igen tudja elvenni. Anélkül viszont nem az igazi, szóval nem tudtam kihagyni belőle. Piknikre, családi ebédnek viszont minden szempontból ideális.
A gersilt átöblítjük, enyhén sós vízben megfőzzük, leszűrjük.
A petrezselyemzöldet, mentát nagyon finomra aprítjuk, a lilahagymát szintén, majd elkeverjük a citromlével, olívaolajjal, nádcukorral, csipet sóval. Aki szereti a csípős ízeket, az tehet bele finomra aprított friss csilit is.
A nektarint meghámozzuk (ez nem kötelező), félbevágjuk, magját kiszedjük, gerezdekre vágjuk.
A paprika héját zöldséghámozóval nagyjából lehámozzuk, kicsumázzuk és apró kockákra vágjuk. Kevés, evőkanálnyi olívaolajban nagy láng felett megsütjük rajta a paprikát.
A salátához az öntetebe forgatjuk a gerslit, a kihűlt paprikát, nektarint és a szétmorzsolt fetát. Megszórjuk pirított, durvára vágott dióval.
Megjegyzés: Ezt a salátát sült grillcsirkemellel is lehet gazdagítani, vagy sült csirkemell mellé köretként tálalni.
Pisztrángot ígértem tegnap, az ígéret pedig szép szó. Persze van egy kis turpisság a dologban, mivel a pisztráng elég egyszerűen készül el (bár igazából ha nem egészben sütöm, leggyakrabban így készítem), de gyors vacsora ötleteket is ígértem, és ez annak is tökéletesen megfelel.
Először a filézett pisztrángról. Én ezt magamnak szoktam csinálni, de most direkt megkértem a halast, hogy megcsinálná-e helyettem, és jelentem, a halasok a Metroban készséggel elvégzik az ilyen munkát. Persze az egész halat meg kell venni, én a maradékból alaplevet szoktam főzni, de kevésbé heroikus konyhatündérek el is tekinthetnek ettől a résztől. Tehát meg lehet kérni a halast. Ha saját magunk szeretnénk elvégezni a műveletet, akkor kell hozzá egy éles kés, majd a hal gerince mellett két oldalt vágjuk át a húst, a szálkákig. Itt fordítsuk a kés pengéjét párhuzamosan a hal testével, és egyszerűen finoman vágjuk le a húst a szálkák felett. Ha óvatosan vezetjük a pengét, szépen lecsúszik a szálkákon, és nem vágjuk át azokat. Én a fejét nem vágom le a művelethez, de akit zavar, hogy néz a hal, az tegye meg bátran.
A krumpli megint új, de a cékla régi, a köret pedig ismét nagyszerű. Nemcsak a színe. Filézés nélkül (kis gyakorlat után pedig filézéssel együtt is) az egész elkészül fél óra alatt.
A körethez megtisztítom a céklát és az újkrumplit, cikkekre vágom. A hagymát finomra aprítom, a rukkolát megmosom, leszárítom. A fenyőmagot száraz serpenyőben megpirítom, kiszedem, majd a helyére megy az olívaaolaj, hagyma, cékla és krumpli. Addig sütöm, amíg kissé megpirulnak a zöldségek, majd öntök alá kevés (fél deci) vizet, és fedő alatt puhára párolom. Végül fedő nélkül elforralom alóla a folyadékot, hozzáadom a balzsamecetet, és elforralom. Hozzáforgatom még forrón a rukkolát és a fenyőmagot, sózom, borsozom.
A halhoz serpenyőben felhevítem az olajat, hozzáadom a vajat, majd nagy láng felett a bőrös oldalán elkezdem sütni. Sütés közben sózom, borsozom, és addig sütöm (úgy 3 perc), amíg a hal húsa a széleken elkezd kivilágosodni. Megfordítom spatulával és a másik oldalán is sütöm még fél-egy percig.
Hát most tudom, hogy nem leszek népszerű, mert már megint egy saláta, pedig kint még mindig -10°C az átlaghőmérséklet, és megint kacsamellből, ráadásul itt még a végére sincs odaírva hogy jó ez fetával is, mert ez most egy teljesen kacsa alapú saláta, és nem tehetek róla, de teljesen rákattantam. Persze jól jön hozzá több kilónyi pecsenyekacsamell adomány a szülőktől, de ha nem dől ránk a mélyhűtőből a szárnyas ezen testrésze, még akkor is megéri beszerezni hozzá, mert ez a saláta tényleg, és megdöbbentően és annyira finom! És ünneplős is, meg sima hétköznapi kényeztetős is lehet, mert laktató is, meg elegáns is egyszerre, és finom, finom, finom! Na elég meggyőző voltam?
A kacsamellekről levágom a hártyákat, lapjában kettévágom, majd vékony (úgy egy centis) csíkokra szeletelem. (a bőréből én közben kisütöttem a zsírt+tepertőt, de ez nem a recept szerves része, csak ha nem volt otthon kacsazsír, akkor így nem is kell külön venni) Ráreszelem a gyömbért és mellédobom a meglapított gerezd fokhagymát.
A körtéket meghámozom, magházukat kivágom, hosszában felszeletelem és meglocsolom a citrom levével. A rukkolát mosom, centrifugázom, a salottát finomra aprítom, a kalácsot kis kockákra vágom.
Egy nagyobb teflon serpenyőben felhevítem a zsír felét és mérsékelt lángon színesre sütöm benne a kalácskockákat. Ha kész, félreteszem, kitörlöm a serpenyőt, felhevítem és a maradék zsíron két perc alatt megsütöm rajta a kacsamell csíkokat. Sütés közben sózom, rázogatom. Kiöntöm egy tálba, alufóliával letakarom és melegen tartom tálalásig. A kacsa helyére dobom a körtét és a salottát, megszórom a cukorral, majd mérsékelt lángon, időnként rázogatva addig sütöm, amíg enyhén rákaramellizálódik a körtére a cukor.
Végül a rukkolát összeforgatom a körtével, kacsahússal, meglocsolom az olívaolajjal, balzsamecettel, a tetejére pedig ropogós kalácskockákat szórok.
Az újév első napjára ropogós bőrű malaccsászárt sütöttem, és azt találtam gondolni, hogy ennek az egyébként szintén nagyon finom, klasszikus lencsesalátám nem lenne elég könnyű ízű, frissítő ellenpontja, így megszületett ez a citromos rukkolás változat. Hát hatalmas siker lett, főleg az ifjúság körében, Csipi szerintem még életében ennyi lencsét nem evett, mint most. Azóta elég rendszeresen ( a háromnaponta az elég rendszeres) készül, mivel a válogatós ifjú úr élelmezése ezzel az egészséges és finom salátával vészhelyzetekben is megoldható, és hát melyik anya ne vágyna ilyesmire. Ebből is látszik ugye, hogy Csipi a babakaja fogalomkörét még mindig elég liberálisan értelmezi. Mondjuk ki hibáztatná, tényleg nagyon finom.
A lencsét előző este megmosom, beáztatom, majd másnap friss vízben felteszem főni a babérlevéllel és egy kevés sóval.
A salottát finomra aprítom, hozzáadom a citrom finomra reszelt héját, a citrom levét,az olívaolajat, balzsamecetet.
A megpuhult lencsét leszűröm, hideg vízzel leöblítem (lehűtöm), majd meglocsolom a salottás öntettel és hozzákeverem a megmosott, lecentrifugázott rukkolát.