Joghurtos lepénykenyér pisztáciával

Lassan (nagyon lassan) kezdek magamhoz térni és/vagy már kezdjük unni a paradicsomos húsgolyót. Kivéve Pontyot. Ő egyfelől még nem tért magához, másfelől meg képtelen megunni a darált húsos, paradicsomos ízes gömböcöket, amik -külön öröm-egészben beférnek a szájába. A rágás/nyelés/beszéd így persze kicsit nehezebben megy, de viccesebb. Legalábbis a a miniatűr így gondolja.

De vissza a kenyerekhez. Ezek is a lapos fajtából valók, én szendvicsekhez ezt szeretem, könnyebb átharapni. Az is igaz, hogy nem ez az első belőlük a blogon, időről időre visszatérnek, és szerencsére még mindig lehet őket variálni.

Ezeknél most a dagasztáshoz csak joghurtot használtam, cserébe egy sokáig friss, puha tésztát kaptam, a tetejére pedig pisztácia került. Én most natúr pisztáciát használtam, de ez egy olyan étel, ahol a natúr pörkölt sózottal is helyettesíthető.

Még egy apróság így elöljáróban: a tésztába is szerettem volna tenni a pisztáciából, plusz jó lett volna pisztácia olajat használni a dagasztáshoz is olívaolaj helyett, de csipetke még túl pici, nem kaphat olajos magvakat, így nálam az csak a tetejére került (kivéve a miniatűrnek készült lepényeket). Viszont ahol nincsenek tiltólistán az olajos magvak, ott szerintem érdemes ezekkel a változtatásokkal készíteni a tésztát, mert biztos, hogy különlegesebbé fogja tenni.

• 6 laposkenyér
• 400 gr rétesliszt
• 250 gr natúr joghurt (3,5%)
• 15 gr olívaolaj
• 5 gr friss élesztő
• 1 csapott ek só
• 1 szűk ek koriandermag
• 4 ek pisztácia

Az élesztőt elmorzsolom a liszttel, majd hozzáadom a joghurtot, olajat, a mozsárban porrá őrölt koriandert és a sót. A tésztát addig gyúrom, dagasztom, amíg sima, fényes felszínű, ruganyos nem lesz, és könnyen elválik a kéztől. Közepesen kemény, de rugalmas, jól formázható tésztának kell lennie.

A kelesztőtálat letakarom egy konyharuhával és félreteszem, amíg a tészta a duplájára nem nő. Mivel kevés élesztő került bele, ez jó 3-4 óra, ha kevesebb az idő erre, akkor lehet több élesztőt is adni hozzá (1,5 dkg-ot), de a lassabb kelesztés jobb szerkezetű kenyeret eredményez.

Ha a tészta duplájára nőtt, átgyúrom, hat részre osztom, és azokból egyenként lisztezett gyúródeszkán lapos, 1 centi vastag korongokat nyújtok. Sütőpapírral bélelt tepsibe teszem. A tetejét lekenem vízzel, jó alaposan, majd megszórom a durvára vágott pisztáciával.

Ismét kelesztés, legalább fél óra, vagy amíg a lepények jó másfélszeresükre (de inkább a kétszeresükre) nem nőnek.

Előmelegített sütőben 240°C fok (gázsütő)  20 perc, amíg aranyszínűek nem lesznek.

Rácsra emelve hűtöm ki.

Címkék: joghurt, kelt tészta, kenyér, pisztácia

Sült cékla-mangó saláta rukkolával, kecskesajttal, pisztáciával

Szintén egy nemrég készült sült cékla-narancs saláta nyomán, amelynek a hozzászólásaiban Beatbull azzal az ötlettel állt elő, hogy milyen jó lenne ez mangóval is.

Bár a cékla készletek nálam már kifogytak, és én azt gondoltam botor módon, hogy akkor másutt is, de csodával határos módon a zöldségesnél még sikerült néhány darabot szereznem. Ennek eredménye pedig egy céklaszínű gyermek, és ez a saláta lett.

A mangó-sült cékla páros együtt remekül működik, rukkolával és kecskesajttal kiegészítve pedig egy igazán gazdag ízű saláta lett az eredmény.

• Adagonként:
• 1 cékla (~ 15 dkg)
• 1/2 mangó
• 2 marék rukkola
• 1/2 guriga friss típusú kecskesajt (75 gr)
• 1/2 narancs leve
• 1 ek pisztáciaolaj (ha nincs, extra szűz olívaolaj is megteszi)
• 1 kk koriandermag
• 1 ek pisztácia (sózatlan, natúr, ha van)

A céklákat héjastól, alufóliába csomagolva megsütöttem 240°C fokon egy óra alatt. Miután kihűlt, meghámoztam és felkockáztam.

A mangót meghámoztam, és a kecskesajttal együtt a céklához hasonló méretű kockákra vagdostam.

A koriandermagot mozsárban megtörtem, a pisztáciát késsel durvára vágtam.

Összeforgattam a rukkolát, kecskesajtot, mangót, céklát, pisztáciát, koriandert, meglocsoltam a pisztáciaolajjal és a narancs levével.

Pirítóssal egy könnyebb ebédnek is megjárja.

Címkék: cékla, előétel, hús nélkül, mangó, pisztácia, rukkola, sajt

Narancsos sült cékla saláta pisztáciával

Lassan hivatalosan is itt a tél vége, azaz elfogy az összes céklám.

Az utolsó zacskónyi belőle ebben a salátában végezte. Gyönyörű finálé volt.

A saláta ismét Mamma pisztácia-sült cékla kombinációjára lett alapozva, mint nemrég a sült céklás polenta pirítósok, és ismét meg kellett állapítanom, hogy ez egy remek páros, ami most kiegészült még némi naranccsal, korianderrel és friss mentával is.

Szerintem önmagában, esetleg némi friss sajttal, mondjuk kecskesajttal vagy fetával kiegészítve is megállja a helyét, de mi most ezt köretnek ettük a joghurtban sült bárány mellé.

Írnék még róla többet is, dicshimnuszokat is, ha Ponty nem éppen a lábamnál próbálná meg kifeszíteni a CD író tálcáját a papucsommal…

• Hozzávalók személyenként:
• 2 közepes cékla (~ 25 dkg, tisztítás nélkül mérve)
• 2 narancs
• 1 púpos ek pisztácia (pirítatlan, sózatlan, ha van rá mód)
• 6-8 nagyobb levél menta
• 1-2 ek extraszűz olívaolaj (vagy ha van, hidegen sajtolt pisztáciaolaj)
• 1 kk koriandermag

A céklákat alaposan lemosom, megtörlöm, és alufóliába csomagolva az előmelegített  sütőben 220°C fokon 1 óra alatt puhára sütöm.

Ha kihűlt, meghámozom, és annyira vékonyan felszeletelem, amennyire csak lehetséges.

A narancsot alaposan megmosom, megtörlöm, a héját levágom, majd kifilézem, miközben a levét egy tálkában felfogom. A narancs maradékából is kinyomom a levet a tálkába.

A narancsléhez adom a szárazon megpirított és mozsárban porrá zúzott koriandert, az olajat, a finomra aprított mentát, sózom, ha szükségesnek érzem, és a keverékbe óvatosan beleforgatom a narancsgerezdeket.(Eddig a pontig előre is el lehet készíteni a salátát.)

A céklaszeleteket elrendezem a tányéron, majd minden szelet céklára egy-egy gerezd narancsot fektetek, a narancsléből készült öntettel pedig meglocsolom az egészet.

A saláta tetejére finomra aprított pisztácia kerül.

Ha tálalás előtt van rá mód, pihentessük legalább fél óráig.

Megjegyzés:

Ha csak sózott pisztáciánk van, akkor a salátaöntetből el is lehet hagyni a sót!

Mivel nekem most csak félig-meddig vérnarancsom volt itthon hozzá, ezért abból készült, de sima naranccsal még látványosabb!

Címkék: cékla, előétel, hús nélkül, köret, narancs, pisztácia, saláta

Alles müller oder… Pisztáciás-kókuszos “müller milch” házilag

Van néhány erősen arteficiális ízű, ijesztő színű, élelmiszernek mondott késztermék, aminek én a rabja vagyok. Az egyik ilyen a címben szereplő müller milch.

A házilagos előállítására azonban nem az egészségtudatosság sarkallt engem, hanem az az egyszerű tény, hogy itt bizony nem mindig kapni ilyesmit. A havonta egyszer, valamelyik multiban megejtett beszerzőkörutam alkalmával szoktam magamnak venni belőle, jutalomfalatka gyanánt. Már ha egyáltalán kapok. (mert azt gondolom, havonta egyszer még némi mesterséges neonzöld élelmiszerfesték is beleférne…) De már egy éve nem sikerült hozzájutnom.

Néhány napja sikerült szereznem egy üveggel, és meg kellett állapítanom, hogy én ezt bizony imádom. És gyakrabban is el tudnám fogyasztani, mint évente egy-két alkalommal. A tejmentes periódus is lezárult már az életemben, így semmi nem képezheti gátját a rendszeres fogyasztásnak, csak a beszerzés nehézségei, meg persze az az apróság, hogy napi rendszerességgel viszont már nem szeretnék mesterséges adalékanyagokkal telezsúfolt élelmiszereket fogyasztani.

Innen egyenes út vezetett a házilagos előállításhoz. Több variáció is készült, ami itt szerepel, az hasonlít leginkább az eredetihez (bár Férj szerint finomabb lett…). Ez egy kicsit macerásabb, a szűrés miatt, de ízre ez a kókuszreszelékkel készült változat-meglepő módon- sokkal jobb, mint a kókusztejes.

A recept elkészítéséhez természetesen szükség van sózatlan, pörköletlen pisztáciára, de újabban a Metro ilyet rendszeresen tart, így nekem ezt egyszerűbb beszereznem, mint az ízesített neonszínű tejet. Az ára elég borsos, 10 dkg 1200 Ft, de egy adag tejhez csak 1 evőkanálnyi, azaz 5 gr szükséges belőle. Így az ára házilag kb annyira jön ki, mint az eredeti bolti változaté, de a házi bármikor előállítható, és nem utolsó sorban teljesen természetes. ( aki pedig fővárosi, az a Culinárisban is be tudja szerezni, emlékeim szerint ott is láttam kimérős változatban. Ott talán még olcsóbb is volt.)

A müller milchhez használt buttermilch (író?) helyett a Good Foodon talált ötlet nyomán tej+citromlé keverékét használtam, és ez elég jól működik.

Az egészet bele lehet önteni a turmixgépbe egyszerre is, és ezután leszűrni, ez gyorsabb, de így kevésbé lesz színes és pisztáciás a végeredmény.

A visszamaradó kókuszos masszával pedig lehet dúsítani például müzlit is. (legalábbis nálunk ez lett a sorsa)

• 400 ml
• 4 dl 3,5 % tej,
• 4 ek kókuszreszelék,
• 1 ek pisztácia,
• 2 ek nádcukor,
• 1 ek citromlé,
• 1 ek tejszín

A tejet, kókuszreszeléket, tejszínt, citromlevet, cukrot összeturmixolom, nagy fordulatszámon, legalább 2 percig, majd leszűröm.

Az átszűrt tejet visszaöntöm a turmixgépbe, a pisztáciával együtt, és ismét alaposan összeturmixolom.

Ha teljesen sima italt szeretnénk, ezt követően át lehet szűrni még egyszer, de ettől én már eltekintettem, a kisebb darab pisztáciák egy-két perc alatt úgyis leülepednek az aljára.

Címkék: italok, kókusz, pisztácia

Fetával fedett bárányborda pisztáciás-sárgabarackos kuszkusszal

A rögtönzött húsvéti vacsi főfogása, ami olyan nagyon kevés lett, hogy muszáj volt mellé gyorsan levest és desszertet is készítenem. A 40 dkg-os báránybordát tisztítás után meg sem mertem mérni, és csak csekély vigaszt jelentett a fantasztikus íz az elenyésző mennyiséggel szemben.

2 főre (ha legalább 5 fogásos a vacsora)

40 dkg bárányborda (ebből 8 érme lett), 3 gerezd fokhagyma, 3 ág oregánó, 1/2 citrom leve és 1 kk reszelt héja, 1 tk méz, 10 dkg feta (nem túl sós), olívaolaj, só, bors

a kuszkuszhoz: 1,5 dl kuszkusz, 8 db aszalt sárgabarack, 3 ek pirított, sózatlan pisztácia, 25 db nagy mentalevél, 3 szál újhagyma, 2 gerezd fokhagyma, fél citrom leve, 1 csapott ek nádcukor, őrölt csili, korianderzöld

A bordáról levágom a hártyákat, faggyút, a nem szervesen oda tartozó húsrészleteket, megtisztogatom a csontokat, majd elsírom magam, és kiadom a hulladékot a kutyáknak.

Az egész bordát kis, nyeles érmékre vágom: a bordacsontok között átvágom az izületeket, a húst a bordán hagyom. Sütőtálba rendezem. A fokhagyma gerezdeket átpréselem, elkeverem a letépkedett, finomra metélt oregánó levelekkel, a citromhéjjal és -lével, a mézzel, kis sóval és 1-2 evőkanálnyi olívaolajjal. Az igen aprócska húsokra púpozom egyenletesen elosztva, úgy, hogy a darabos fűszerek (fokhagyma, oregánó) csak a húson maradjanak. A fetát 0,5 cm kockákra vágom, és a húsok tetejére púpozom, alaposan rányomkodom. Borsozom, olívaolajjal jól meglocsolom, és 150°C fokon 35 perc alatt sütőben megsütöm.

A mentát és a koriandert finomra metélem, elkeverem az átpréselt fokhagymával, cukorral, csilivel, citromlével, 2-3 ek olívaolajjal. A sárgabarackot 3 mm kockára vágom, a pisztáciát durvára vágom, az újhagymát felkarikázom, és mennek a többihez. A kuszkuszt kétszeres mennyiségű vízzel leforrázom, megkeverem, és amíg még forró, elkeverem a többi hozzávalóval, majd lefedem és állni hagyom legalább 5 percig. Azért legalább fél óra pihentetés jót tesz neki.

Címkék: juh-bárány-birka, köret, kuszkusz, pisztácia, sajt