leves

lencse

2013. január 1., kedd | hús nélkül, leves, saláta | Nincs hozzászólás

Először is, boldog új évet kívánok!

Aztán mi más kerülhetne az új év első napján az asztalra, mint lencse? Egyébként is a kedvenceink közé tartozik, akár saláta, akár leves vagy köret formájában, de ilyenkor ráadásul még hagyománya is van a fogyasztásának, mivel az apró szemek a bőséget, gazdagságot jelképezik, és aki ebben szeretne bővelkedni az új esztendőben is, az lencsét eszik a jeles napon (vagy babot, esetleg más apró szemű terményt, de ennek a fejtegetése már messzire vezetne)

Szóval lencse, ezúttal leves és saláta formájában is. A leves vöröslencsével készült, van benne még sütőtök és paradicsom, továbbá a fűszerek miatt elég keleti hangulatú a végeredmény, nagyon finom, és nem csak az évnek ezen a napján tudom elképzelni az asztalunkon. A lencsesaláta lassan már az ezeregyedik változat a blogon, de tényleg nagyon szeretjük, nem csak enni, de variálni is. Ebbe most édesre sült cékla, balzsamecetes lilahagyma és kecskesajt került a lencse mellé, igazán tartalmas, finom darab lett ez is.

  • sütőtökös vöröslencse leves
  • 50 dkg sütőtök (tisztítva mérve, nagyjából egy fél kisebb sütőtökből)
  • 20 dkg vöröslencse
  • 2 dl passzírozott paradicsom (passata)
  • 1 nagy fej vöröshagyma (15 dkg)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 liter zöldségleves vagy alaplé
  • 1 ek római kömény
  • 1 ek koriandermag
  • 1 mk édesköménymag
  • csipetnyi őrölt fahéj
  • 4 ek olívaolaj

A hámozott sütőtököt, hagymát felkockázzuk, majd a mozsárban porrá őrölt édesköménnyel, korianderrel, római köménnyel együtt az olívaolajon közepes lángon, gyakori kevergetés mellett addig pirítjuk, amíg enyhe aranyszínt kap a keverék. Hozzáadjuk a felkockázott fokhagymát, átkeverjük, felöntjük a zöldség alaplével és a passzírozott paradicsommal, hozzáadjuk a fahéjat, sózzuk, majd kis láng felett puhára főzzük a zöldségeket. Botmixerrel pürésítjük.

Tálalásnál apróra vágott petrezselyemzöld vagy korianderzöld is kerülhet a tetejére, mi pirított tökmagot szórtunk rá.

  •  lencsesaláta sült céklával
  • 25 dkg lencse (zöld)
  • 1 nagy babérlevél
  • 3-4 ág kakukkfű (vagy 1 tk szárított)
  • 25 dkg sült cékla (tisztítva mérve)
  • 2 fej lilahagyma (15 dkg)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 4 ek balzsamecet
  • 6 ek olívaolaj
  • 20 dkg friss típusú kecskesajt (vagy feta)

A lencsét átöblítjük, majd bő, enyhén sós vízben a babérlevéllel és kakukkfűvel puhára főzzük, leszűrjük.

A sült céklát és a sajtot apró kockákra vágjuk.

A lilahagymát megtisztítjuk, majd hajszálvékony karikákra vágjuk, a fokhagymát finomra aprítjuk. Az olívaolajból 2 evőkanálnyin a hagymát és fokhagymát addig sütjük, amíg a hagyma üvegessé válik. Hozzáadjuk a balzsamecetet, beforraljuk a felére. Lehúzzuk a tűzről, hozzáadjuk a lencsét, összeforgatjuk, majd salátástálba öntjük, hozzáadjuk a sajtot és céklát, összeforgatjuk ismét. Tálalás előtt jó, ha pár órát pihen hűvös helyen.

Megjegyzés: a sült céklához a cékla gumókat alufóliába csomagoltam és 1 órán át 180 C fokon sütöttem, majd meghámoztam.

Címkék: , , , , , , , , , ,

karácsonyi menü proseccora: gesztenyés édeskömény krémleves, narancsos bazsalikomos aranydurbincs sült kapris narancsos baríntott vajjal, pirított fenyőmaggal, karfiol ropogóssal és mandarinos zabaglione amarettivel

2012. december 20., csütörtök | desszert, hal, köret, leves | 6 hozzászólás

Bevallom őszintén, én a prosecconak nem voltam nagy híve korábban, amíg a férjem meg nem ismertem. Ennek pedig már több mint 10 éve. Az ő hatására viszont egyre jobban megkedveltem, a mediterrán, főként az olasz konyhával együtt, és most már gyakorlatilag ugyanúgy az ünnepekhez tartozik, min egy-egy üveg jó bor, vagy a család egyes hölgy tagjainak a pezsgő. Ez a menü most a La Gioiosa proseccojára lett tervezve, és bár rajongásunk tárgya ezúttal (és még egy jó ideig) csak a férjem számára élvezhető, az ételek segítségével én is egy kicsit visszazökkentem az édes életbe, már csak azért is, mert az igazán könnyed és mediterrán hangulatú ízeken túl az egész menü minimális munkával készült el, szóval mondanom sem kell, karácsonyra igazán ideális lehet.

A leves a gesztenye és édeskömény nagyon jól működő, kellemes és visszafogottan édeskés kombinációja, az aranydurbincsról pedig nem is tudom, mit írhatnék- szeretem azt hinni, hogy a magyar halak az abszolút kedvenceim, de ez a durbincs megfosztotta  a trónjától még a balatoni fogast is. Az aranydurbincs íze számunkra már önmagában, kevés sóval és olívaolajjal is isteni (és szerencsére ez az a hal, amit a pisztrángon kívül a leggyakrabban sikerül frissen, nagyon jó minőségben beszereznem), de ez a sült kapris, narancsos barnított vaj, a pirított fenyőmag és a hasába tömött narancs és bazsalikom olyan módon kerekíti ki az ízeket, amit nehéz megfogalmazni másként, mint hogy új kedvencünk született, és hogy képesek lennénk napi rendszerességgel is megenni ezt a halat az unalom veszélye nélkül. A mini, ropogós karfiolos rétes tekercsek kiváló köretnek bizonyultak, és akár előre is összeállíthatók, ezzel is meggyorsítva a karácsony esti munka folyamatát.

A zabaglione ezúttal mandarinnal és a La Gioiosa proseccoval készült, a prosecco felét pedig csak a legvégén adtam hozzá, így enyhén pezsgő habot kaptam, ami a házi amarettikkel szintén kiváló ünnepi desszertnek bizonyult.

  •  gesztenyés édeskömény krémleves
  • 4 főre
  • 2 nagy édesköménygumó (60 dkg)
  • 20 dkg főtt gesztenye
  • 2 fej vöröshagyma (15 dkg)
  • 8 dl víz
  • 1 dl prosecco
  • 4 ek tejszín
  • 1 ek olívaolaj
  • 1 ek vaj
  • petrezselyemzöld (vagy az édeskömény gumójának üde zöld levélkéi) és olívaolaj  a tálaláshoz

A hagymát felkockázom, az édesköményt szintén. Az olívaolajon megolvasztom a vajat, majd átpirítom rajta a hagymát, hozzáadom az édesköményt és ezzel is átpirítom. Felöntöm a proseccoval, beforralom (ha gyerek is eszik belőle. ha nem gond, hogy kissé alkoholos marad, akkor a proseccot csak a legvégén adom hozzá, így jobban érvényesül az íze), hozzáadom a vizet, gesztenyét, sózom, majd fedő alatt puhára főzöm a zöldségeket.

Beleöntöm a tejszínt, összeforralom, majd botmixerrel pürésítem.

Tálalásnál apróra vágott petrezselyemzöldet szórok a tetejére és csepegtetek rá olívaolajat is.

  •  narancsos bazsalikomos aranydurbincs barnított vajas sült kapris narancsos szósszal, pirított fenyőmaggal, karfiolos rétes tekercsekkel
  • 2 főre
  • 2 aranydurbincs (2×35 dkg)
  • 1 narancs
  • 1 csokor bazsalikom
  • olívaolaj
  • fekete bors
  • 1 marék fenyőmag (2-3 dkg)
  • 1 narancs
  • 3 ek kapribogyó (leszűrve, átöblítve, lecsepegtetve, leszárírtva)
  • 3 dkg vaj
  • 5 nagyobb levél bazsalikom
  • 20 dkg karfiol (tisztítva)
  • 1 tojás
  • 2 ek zsemlemorzsa (15 gr)
  • fekete bors
  • olívaolaj
  • 4 réteslap

A karfiolt késes aprítóban morzsásra darálom, majd hozzákeverem az elhabart tojást, zsemlemorzsát, sózom, borsozom a keveréket.

A réteslapokat megkenem olívaolajjal, félbehajtom, ismét megkenem olívaolajjal, majd az egyik hosszanti szélére halmozok két púpos evőkanálnyi karfiol morzsát. A morzsát egyenletesen eloszlatom a széle mentén, majd a két rövidebb széléből 3-3 centinyit ráhajtok a töltelékre és viszonylag szorosan feltekerem a tekercseket. Olívaolajjal lekenem, sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, majd 180 C fokon 20 percig sütöm.

Az aranydurbincsot szárazra itatom konyhai papírtörlővel, majd vékonyan beolajozom, megszórom sóval, borssal a bőrét és a hasüregét is. Az egyik narancsot vékonyan felszeletelem, 2-3 kisebb karikát a durbincsok hasába teszek, egy-egy ág bazsalikommal együtt, a maradékot szétosztom egy sütőpapírral bélelt tepsi alján, ott, ahova  adurbincsokat később fektetni fogom. A narancs karikákra fektetem a halakat, majd előmelegített sütőben 200 C fokon 25 percig sütöm azokat.

A vajat egy serpenyőben mérsékelt lángon addig hevítem, amíg enyhén barnulni kezd. Óvatosan, hogy ne égjen, csak kicsit barnuljon. Hozzáadom a kapribogyókat, 1-2 percig sütöm, időnként megrázogatva a serpenyőt, közben hozzáadom a csíkokra vágott bazsalikomleveleket is. Végül hozzáadom a narancs finomra reszelt héját és levét is, majd összeforralom és lehúzom a tűzről.

A fenyőmagot száraz serpenyőben, kis láng felett, gyakran rázogatva megpirítom.

Tálalásnál a durbincsokra kanalazom a narancsos kapris barnított vajat, megszórom fenyőmaggal, és két-két rétes tekercset adok a halak mellé.

  •  mandarinos zabaglione amarettivel
  • 3 tojássárgája
  • 1 mandarin leve és finomra reszelt héja
  • prosecco, annyi, hogy a mandarin levéhez adva 1 dl folyadék legyen összesen
  • 2 ek cukor

Vizet forralok egy akkora fazékban, amibe állítva a keverőtál fala nem érintkezik az edény falával, csak a pereme, a víz mennyisége pedig csak annyi, hogy  a tál alja ne lógjon bele a gyöngyöző vízbe.

A tojássárgáját a mandarin levével, héjával, a cukorral és a prosecco felével a vízgőz felett, állandóan verve-keverve habverővel habosra keverem. Amikor a massza krémessé válik, megemelkedik és kivilágosodik, akkor jó a zabaglione, ekkor leveszem  a vízgőzről és még egy kicsit kevergetem habverővel, hogy ne főjjön tovább. Ha kissé kihűlt, hozzáadom a maradék proseccot, lazán átkeverem és poharakba adagolom.

Két-három darab amarettivel tálalom.

  • amaretti
  • 2 tojásfehérje
  • 125 gr őrölt, blansírozott mandula
  • 150 gr porcukor
  • 1 tk keserűmandula kivonat (vagy helyette pár csepp keserűmandula aroma)

A tojásfehérjéhez szitálom a porcukrot, majd hozzáadom a darált mandulát és a keserűmandula kivonatot is és elektromos habverővel kikeverem. Habzsákba töltöm, majd nagyjából 2 centi átmérőjű kis halmokat nyomok a masszából egy sütőpapírral bélelt tepsibe, egymástól elég távol, mivel sütés közben megnőnek. Ezután szikkadni hagyom, legalább fél-egy órán át.

160 C fokon, légkeverés mellett sütöm 10 percig, majd a sütőt kikapcsolom, az ajtaját félig kinyitom és abban hagyom kihűlni az amarettiket.

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

céklakrémleves füstölt pisztráng gombócokkal

2012. november 22., csütörtök | leves | 2 hozzászólás

A céklakrémleves szerintem már önmagában is nagyon jó dolog, kevés citrommal, gyömbérrel, igazán üdítő és melengető is egyszerre. A füstölt pisztráng gombóc pedig csak hab a tortán, ha lehet itt ilyen képzavarral élnem. A gombóc igazán látványos és álatlunk nagyon kedvelt levesbetét, és sokkal könnyebben és egyszerűbben készül el, mint gondolnánk. Ez a leves egy sima, hétköznapi vacsorának indult, de azt kell mondjam így utólag, hogy szerintem egy ünnepi asztalon is megállná a helyét. Nálunk mindenestre nagy kedvenc lett ez az igen egyszerű, de mégis nagyszerű darab.

  • céklakrémleves füstölt pisztráng gombócokkal
  • 40 dkg cékla
  • 20 dkg alma (1 nagy)
  • 20 dkg burgonya (2 közepes szem)
  • 1 citrom
  • 3 cm gyömbérgyökér
  • 1 liter zöldség alaplé
  • 12,5 dkg füstölt pisztráng
  • 1 nagy tojás
  • 2 dkg zsemlemorzsa

A meghámozott, feldarabolt céklát, almát és krumplit felöntöm a zöldséglevessel, hozzáadom a finomra reszelt gyömbért, a citrom finomra reszelt héját, levét, sózom, ha szükséges és puhára főzöm a zöldségeket. Botmixerrel pürésítem a levest.

A füstölt psiztrángból eltávolítom a maradék szálkát (ha van), majd késes robotgépbe teszem a tojással és zsemlemorzsával együtt, pürésítem. Nedves kézzel diónyi gombócokat formázok belőle.

A levest ismét felforralom, majd kifőzöm benne a gombócokat. Addig főzöm, amíg az összes gombóc felúszik a tetejére, ha képződik közben egy kis hab, azt szűrőlapáttal leszedem.

*zöldség alaplé: 1,2 liter vízbe 2 szál répa, 4 szál angolzeller, 1 fej vöröshagyma, 2-3 babérlevél. A zöldségeket kevés sóval puhára főzzük, majd leszűrjük a levet.

Címkék: , , , ,

birsalmás sütőtök krémleves mazsolával

2012. november 2., péntek | leves | Nincs hozzászólás

A birsalma-sütőtök kombináció igazán jól működik, először lekvár készült belőle, majd egy krémleves, végül püré, köretnek, és mindegyik igazi kedvencünk lett. A levest igazából annyira szeretjük, hogy számos variációban készült már, és ez a mostani olyan jól sikerült, hogy lejegyeztem a receptet. A birsalmához most tokaji aszú, mazsola és méz került, amitől egészen más dimenziókat kapott és így akár egy ünnepi asztalon is megállná a helyét. Mivel közeleg a karácsony, és ki tudja, mi van velem, de az idén már októberben elkezdtem hópehely alakú díszítő cukrot és karácsonyi dekorációt vásárolni, így már a karácsonyi menü is alakulóban van, ez a leves pedig egészen biztosan felkerül a listára.

  • sütőtök-birsalma krémleves
  • 60 dkg sütőtök
  • 60 dkg birsalma
  • 1 liter víz
  • 2 dl tokaji aszú
  • 2 dl tejszín
  • 10 dkg mazsola
  • 1/3 vaníliarúd
  • szerecsendió
  • 1/2 rúd fahéj
  • méz

A sütőtököt és birsalmát meghámozom, a birsalma magházát kivágom, felkockázom. Hozzáadom a tokaji aszút, forralom, amíg elillan az alkohol, hozzáadom a vizet, a félbevágott vaníliarudat, fahéjat, reszelek hozzá bőven szerecsendiót és fedő alatt puhára főzöm. Kiszedem a fahéjat, vaníliát, majd botmixerrel pürésítem, hozzáadom a tejszínt, mazsolát, visszateszem a tűzre, összeforralom, végül mézzel édesítem, ízlés szerint.

Címkék: , , ,

sütőtök krémleves aszalt szilvával

2012. október 5., péntek | babának, kölyök kaja, leves | 2 hozzászólás

Ismét egy édes sütőtök krémleves, mert szerintem ez a műfaj legalább annyira működőképes, mint a sós változat, sőt, egyes hangok szerint idehaza még talán jobb is (én nem mennék azért bele ilyen vitákba). A sütőtök aszalt szilvával remek párost alkot, bizonyított már kacsa mellé köretnek is, de levesben is telitalálat, a fahéj, szerecsendió, narancshéj pedig mindkét alkotóelemmel remekül harmonizál.

A sütőtök igazán hálás alapanyag, nálunk megunhatatlan, magas beltartalmi értékein kívül pedig további hatalmas előnye, hogy még a gyerek is imádja. Ha már amúgy is sütünk tököt (vagy egyéb dolog készül a sütőben)t, akkor a legjobb a sütőtököt előre megsütni és a kikapargatott, sült húsával készíteni a levest, ettől csak még finomabb lesz, de nyers sütőtökkel is remekül működik és tényleg negyed óra alatt elkészül.

  • sütőtök krémleves aszalt szilvával
  • 1 kis sütőtök (1,2 kg)
  • 7,5 dl víz
  • 1 narancs finomra reszelt héja (vagy 1 mk narancsolaj)
  • 1 rúd fahéj
  • 1/3 szerecsendió finomra reszelve
  • 4 ek mascarpone (6-8 dkg)
  • 10 dkg aszalt szilva
  • juharszirup (vagy méz) ízlés szerint
A sütőtököt meghámozom, magját kikaparom, kisebb darabokra vágom (ha sült tököt használok, a magokat kikapargatom, a húsát kivájom). A sütőtököt felöntöm a vízzel, hozzáadom a fahéj rudat, hozzáreszelem a szerecsendiót, majd fedő alatt puhára párolom. A fahéjat kiszedem, botmixerrel pürésítem a levest. Hozzáadom a mascarponet, a késsel durvára aprított aszalt szilvát, a finomra reszelt narancshéjat, ízesítem juharsziruppal (vagy mézzel), ha szükséges, vízzel korrigálom a sűrűségét, ha szükséges, majd összeforralom.
Melegen és hidegen is finom.
Megjegyzés: nekünk nem hiányzott belőle a savanykás íz, de aki szereti, keveset facsarhat hozzá a narancs levéből is.

 

Címkék: , , , ,

sáfrányos gyömbéres pisztráng leves halgombóccal

2012. október 2., kedd | hal, leves | 2 hozzászólás

Egy régi erdélyi szakácskönyv szerint ha a pisztrángból levest főzöl, tedd azt fekete vagy sárga lével. A “sárga lé” a hagyományos, rántásos savanyított levest jelenti, amibe fűszerként gyakran járt a gyömbér és sáfrány is. A most következő recept ennek a klasszikus receptnek a mai kor igényeire szabott változata, a rántás elmaradt, helyette fűszeres hallé készült, a halszeletek helyett pedig a halhúsból ízletes gombócok készültek.

  • 4 főre
  • 2 pisztráng (70 dkg)
  • 2 szál sárgarépa (25-30 dkg)
  • 1/2 zellergumó (25-30 dkg)
  • 1 nagy fej vöröshagyma (15 dkg)
  • 3 gerezd fokhagyma
  • bő csipetnyi sáfrány
  • 5 cm gyömbérgyökér
  • 8-10 szem fehér bors
  • 2,5 dl száraz fehérbor
  • 1 tojás
  • 3-4 ek zsemlemorzsa
  • 1 kis csokor petrezselyem
  • 1 gerezd fokhagyma

A pisztrángot kifilézem, a halhúst levágom a bőrről. Az húson felül maradt összes hal alkatrészt fazékba szedem, 2 liter vízzel felöntöm. Hozzáadom a félbevágott hagymát, felcikkezett zellert, répát, kés pengéjével meglapított fokhagymát, csíkokra vágott gyömbért, a sáfrányt, fehér borsot, sózom, hozzáöntöm a bort. Lassú tűzön főzöm másfél-két órán át, majd leszűröm.

A halhúst késsel finomra aprítom, hozzáadom az elhabart tojást, a finomra aprított fokhagymát, nagyon finomra aprított petrezselyemzöldet, sózom, borsozom, majd annyi zsemlemorzsát adok hozzá, amennyivel lágy, de formázható masszát kapok.

A levest felforralom, majd a halból nedves kézzel zölddiónyi gombócokat formázok és kifőzöm a lobogó levesben. Szűrőlapáttal kiemelem a gombócokat, félreteszem, melegen tartom.

Megvárom, amíg kissé leülepszik a leves, majd átszűröm tüllön, amíg teljesen tiszta lesz a lé, majd ismét felforralom, ha szükséges.

Tálalásnál a gombócokat tányérba szedem és rámerem a forró levest. Ízlés szerint lehet mellé adni citromot és még tovább savanyítani citrom levével, de számunkra ez nem volt szükséges.

Címkék: , ,

felső-tiszai halászlé

2012. szeptember 22., szombat | hal, leves | Nincs hozzászólás

A tiszai halászlé legfőbb ismérve a passzírozással készülő alaplé, ami többféle halból készül. A ponty és apróhal elengedhetetlen hozzá, főként az alapléhez, míg a süllő és harcsa szeletekből válik a legfinomabb “levesbetét”. Az apróhal leginkább szerencse kérdése, azaz amit sikerül beszerzni hozzá a helyi halászoktól, most kárász és dévérkeszeg került a levesbe, a ponty, süllő és harcsa fejével-farkával együtt. A bográcsozás családon belül szintén kötelező elem, azaz nálunk még karácsony előtt, térdig érő hóban is szabadtűzön készül a halászlé, de ettől igazán el lehet tekinteni, ha nem adódik rá lehetőség. Az már külön vitát képez, legfőképpen nagymamám és édesapám között, hogy a hagyma hogyan kerüljön a levesbe. Míg az általánosan elfogadott és apukám által is preferált módszer, hogy a feldarabolt hagymát az alaplével főzik (bár több helyen olvasható olyan leírás is, miszerint a hagymát és a szárított paprikát is külön-külön kevés vízben kell megfőzni, majd átpasszírozni, és ezt adni a szintén átpasszírozott alapléhez), addig a tősgyökeres tiszamelléki nagymamám kevés zsírban, mi több, füstölt szalonna kiolvasztott zsírjában szereti megfuttatni előtte. Ez családon belül is érzékeny kérdés, így én most inkább édesapám sokkal szélesebb körben elfogadott módszerével készült halászlevét osztom meg az olvasókkal.

  • 1 kisebb harcsa (1,5 kg)
  • 1 ponty (1,2 kg)
  • 0,5-0,5 kg kárász és dévérkeszeg
  • halaprólék (1 süllő feje, farka)
  • 3 nagy fej hagyma (45 dkg)
  • 5 evőkanál pirospaprika
  • 2 szárított piros csípőspaprika

A ponty és harcsa fejét, farkát levágjuk, a harcsát felszeleteljük, a pontyból szép patkókat vágunk. A kevésbé húsos ponty patkók mennek az alaplébe a kárásszal, keszeggel, harcsa és süllő aprólékával együtt.
Az alaplé készítésénél a halhoz adjuk a feldarabolt hagymát, a szárított paprikát, a fűszerpaprika felét, sózzuk, majd felöntjük nagyjából 5 liternyi vízzel. Felforraljuk, majd lassú tűz felett 1,5 órán át főzzük. Közben a harcsa és ponty szeleteket besózzuk, állni hagyjuk.
Másfél óra főzés után átszűrjük az alaplevet, a nagyobb halcsontokat kiszedjük, majd a maradék haltörmeléket átpasszírozzuk, az átpasszírozott halat az alapléhez adjuk. (Egy igen ügyes ibrányi szakácsnő módszere szerint ezen a ponton botmixerrel is lehet pürésíteni az alaplevet, és azt átszűrni, így lesz igazán sűrű a végeredmény.) Ismét felforraljuk a maradék fűszerpaprikával együtt, 10-15 percig főzzük, majd hozzáadjuk a besózott halszeleteket, ezután már nem kavargatjuk. Addig főzzük, amíg a halszeletek megpuhulnak, ha van ikra, haltej, azt a főzés vége előtt 2-3 perccel adjuk hozzá.
Friss fehér kenyérrel, szárított cseresznyepaprikával adjuk fel az asztalra.

Címkék: , , , , , ,

gyömbéres garnélás csirkeleves metélttel

2012. szeptember 21., péntek | csirke, herkentyű, leves | 4 hozzászólás

Egy igazi gyorsétel következik, a szónak abban az értelmében,  hogy gyorsabb elkészíteni házilag, mint megvárni, amíg egy jó thai kifőzdéből házhoz szállítják (már ha van a városban ilyen). Nyáron igen sok thai jellegű és autentikus thai étel is készült, elsősorban az intenzív ízek és gyors összeállíthatóság miatt. Most egy gazdag, sűrű, egytálételnek is beillő leves, csirkével és garnélával. Friss zöldség, gyufaszálnyira vágott répa, kínai kel is kerülhet bele a végén az újhagymával együtt, ízlés szerint, a recept elég szabadon alakítható, de mi leginkább így készítettük.

  • 2-3 főre
  • 1 liter csirkehúsleves (lezsírozva, átszűrve)
  • 2 csirkemellfilé (25 dkg)
  • 20 dkg garnéla (konyhakész)
  • 2 csokor újhagyma (15-16 szál)
  • 2 maréknyi kínai vegyes szárított gomba (fafül, shiitake, csiperke)
  • 6 cm gyömbérgyökér
  • 1 csokor bazsalikom (ha van, thai)
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 cső csili
  • 2 ek halszósz
  • 1 szál ázsiai citromfű (ha van, ha nincs, elhagyható)
  • 1 lime
  • 10 dkg cérnametélt vagy üvegtészta
  • 1 ek kókuszolaj (ha nincs, földimogyoróolaj vagy esetleg olívaolaj
  • korianderzöld vagy petrezselyemzöld a tetejére, ízlés szerint

A fokhagymát nagyon vékonyra szeletelem, a gyömbért gyufányi csíkokra vágom. A citromfüvet kés pengéjével megcsapkodom, hogy felrostozódjon. Az olajon átpirítom a fokhagymát, gyömbért, majd hozzáadom a szárától megfosztott egész csilit és a citromfüvet. (a csilit azért nem aprítottam fel, ne legyen csípős a leves. ahol gyerek nem eszik belőle és kedvelik a csípős ízeket, a csili karikára vágva is kerülhet bele) Felöntöm a húslevessel és még fél liternyi vízzel, felforralom.

A húslevesben megfőzöm a csirkemellet, közben a keletkezett habot leszedem. A megfőtt húst kiszedem, felszeletelem. A leveshez adom a tésztát, a garnélát, és még 3-4 percig főzöm, amíg a rák és a tészta is megfő. Végül belekeverem a zsenge zöldjével együtt vékonyra karikázott újhagymát és finomra metélt bazsalikomot és a feldarabolt csirkét is.

Tálalás előtt kidobom a csilit és a citromfüvet, tálalásnál pedig finomra aprított koriandert szórok rá, ízlés szerint.

 

Címkék: , , , , , , , , ,

szeder és alma

2012. augusztus 31., péntek | leves, üveges | Nincs hozzászólás

A nyár végének nagy kedvence nálunk a szeder-alma párosa volt, készült belőle egy igazán emlékezetes crumble, a morzsában mogyoróval és fahéjjal, és ez a lenti két darab: leves és lekvár, amikor már uralhatatlannak tűnt az a mennyiség, amit a szüleim a kertjükből hozzánk szállítottak. A szeder+alma remek kombináció, egyfelől az alma kiválóan tompítja a szeder fanyarságát, ha az még nem teljesen mézédesre érett (bár így augusztus végén ez az eshetőség már nem áll fenn), másrészt remekül lazítja a sütés-főzés után önmagában kicsit túl tömény, magos gyümölcsöt. A lekvárhoz egyébként is nagyon jól jön az alma pektin tartalma, remek természetes zselésítő anyag, az mondhatni csak ráadás, hogy még ízben is passzol. A lekvárba ezen felül körte is került, szintén az íz és állag miatt, továbbá gyömbér és vanília is. Aztán rögtön egy felhasználási lehetőséget is mellékelnék hozzá, nálunk leveles tésztából készült kosárkákba került, amiknek  a tetejébe még egy-egy karika kecsekasajt is jutott.

A leveshez is tartozik néhány kiegészítés, mivel ennek három változata is készült. Az első egy hidegen készült leves volt, amihez a szedret és almát a joghurttal, lime levével, cukorral és gyömbérrel leturmixoltam, és turmixolás közben annyi jéghideg ásványvizet adtam hozzá, hogy kellemesen sűrű leves legyen. Ezt nem is kell tovább ragozni, a forró nyári napokon ideális volt, mind az íze, mind a hőmérséklete, mind a konyhában eltöltött munka hossza miatt. A második tulajdonképpen a lenti recepttel azonos, csak keményítő nélkül készült, kevesebb vízzel, mert én ennek nem éreztem szükségét, a sok alma és a joghurt miatt így is sima, krémes állaga lett, viszont a lenti, harmadik variáció a kisfiam kedvence. Kicsit retro hangulatú a keményítőtől selymes leves, de finom, és hát nincs mit tenni, a bölcsődei menza nagy úr, örökre nyomot hagy a gyerekekben. Tehát három változat, lehet belőle választani, kinek-kinek ízlése szerint, de a végeredmény egyaránt nagyon finom.

gyömbéres vaníliás szeder-alma-körte lekvár

3×220 ml

45 dkg szeder

35 dkg alma

35 dkg körte

10-15 dkg nádcukor ( a gyümölcsök édességétől függően, én most csak 10 dkg-ot használtam)

1/4 rúd vanília

3-4 cm gyömbér

1 lime leve

Az almát, körtét meghámozzuk, magházukat kivágjuk, felkockázzuk, egy szélesebb edénybe tesszük, majd meglocsoljuk a lime levével. Hozzáadjuk a szedret, félbevágott vaníliarudat, finomra reszelt gyömbért, cukrot. Elkeverjük, majd összeforraljuk és nagy lángon addig főzzük, gyakran kevergetve, amíg besűrűsödik, az alma pedig pépesre fő és sűrű lekvár állaga lesz a keveréknek. Ha az elején nem engedne elég levet a gyümölcs, kevés vizet is lehet alá önteni. Ez egy 24 cm széles fazékban ekkora mennyiségnél nagy lángon főzve 20 perc.

Kifertőtlenített befőttesüvegekbe töltjük, a tetejükre két réteg celofánt teszünk, a celofánok közé lehet tenni egy-egy késhegynyi szalicilsavat is. A fejük tetejére állítjuk az üvegeket, majd visszafordítjuk és dunsztba kerülnek 1 napra.

kecskesajtos kosárkák szeder-alma-körte lekvárral

leveles tészta

tojás

lágy kecskesajt

szeder-alma-körte lekvár

A leveles tésztából 8-9 cm átmérőjű korongokat vágunk, minden második korong közepét kiszúrjuk egy kisebb átmérőjű kiszúróval. Tojással lekenjük a teli korongok szélét, majd ráragasztjuk a karimákat, és azok szélét is lekenjük a felvert tojással. Sütőpapírral lefedett sütőlapra tesszük.

Előmelegített sütőben 200 C fokon 7 percig sütjük, majd kivesszük, minden kosárkába egy-egy kanál lekvár és egy-egy karika kecskesajt kerül. Ismét mehet a sütőbe, további 7 percre 220 C fokon.

almaleves szederrel 

75 dkg alma

3 dl víz

35 dkg szeder

2-3 ek nádcukor ízlés szerint

3-4 cm gyömbér

1 lime leve

25 dkg görög joghurt (vagy 20 dkg natúr joghurt+ 0,5 dl tejszín)

1 ek étkezési keményítő

Az almát meghámozzuk, magházát kivágjuk, felkockázzuk, felöntjük a vízzel és a lime levével, hozzáadjuk a finomra reszelt gyömbért. Felforraljuk, 6-8 percig főzzük. Közben a joghurtot csomómentesre keverjük a keményítővel, majd egy kevés levessel hőkiegyenlítést végzünk, és állandó kevergetés közben a forró leveshez öntjük. Miután besűrűsödött, lehúzzuk a tűzről, botmixerrel simára turmixoljuk, majd belekeverjük a cukrot és a szedret. Tovább főzni már nem szükséges.

Hidegen a legfinomabb.

Címkék: , , , , ,

céklakrémleves kelkáposztával

2012. március 26., hétfő | leves | Nincs hozzászólás

Nem borscs, mert nem az, csak majdnem, illetve inkább csak valami hasonló. Ismét a családi hétvégén beszerzett kiadós marhahúsleves tartalék sarkallt erre az egyszerű, mégis nagyon finom leves elkészítésre. Tulajdonképpen céklakrémleves, kelkáposzta betéttel, ami lehetett volna ugyan sima fehér káposzta is, csak hogy nagyobb legyen a hasonlatosság, de én a kelkáposztát annyira szeretem, és remekül illett is a levesbe. Szóval recept, mert erről nincs is mit beszélni többet, aki szereti a borscsot, az szerintem ezt is imádni fogja.

  • 1 liter erős marhahúsleves
  • 50 dkg cékla
  • 15 dkg krumpli
  • 15 dkg zsenge kelkáposzta
  • 1 babérlevél
  • 4-5 szem szegfűbors
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 0,5 dl passzírozott paradicsom
  • 1 fej vöröshagyma (15 dkg)
  • 1,5 dl tejföl

A hagymát nagyjából feldarabolom, és az olajon üvegesre fonnyasztom. Hozzáadom a passzírozott paradicsomot, a meghámozott, feldarabolt céklát, krumplit, a fokhagymát, felöntöm a húslevessel, hozzáadom a babérlevelet, szegfűborsot és fedő alatt addig főzöm, amíg a cékla megpuhul. Kiszedem a babérlevelet, botmixerrel pürésítem.

A kelkáposztát nagyon vékonyra metélem, majd a leveshez adom, visszateszem a tűzre, felforralom, 2-3 percig főzöm. A tejföllel és egy kevés levessel hőkiegyenlítést végzek, simára kavarom, majd a levesbe öntöm é kavargatva összeforralom.

Címkék: , , , , ,